A 2021-től elérhető otthonfelújítási támogatással a gyermeket nevelő családok kedvező feltételekkel újíthatják fel ingatlanjukat. A kedvezményből rengeteg dolog elvégezhető, ugyanakkor a munkálatok köre szűkül, ha valaki társasházban, vagy osztatlan közös tulajdonban lévő lakásban él.
A lakásfelújítási támogatás komoly lendületet adhat a hazai lakásállomány korszerűsítésének, hiszen a gyermeket nevelő családok a felújítási munkálatok költségének a felét – legfeljebb 3 millió forintot – utólag visszakaphatják az államtól. Természetesen ehhez számos feltételt szükséges teljesíteni az igénylőknek – a felújítási támogatáshoz kapcsolódó elvárásokról részletesen itt olvashatsz -, illetve az sem mindegy, hogy milyen korszerűsítést végeznének el a lakáson.
Hirdetés
Hirdetés
A támogatott munkálatok köre roppant széles
Szerencsére a felújítási munkálatok jelentős része megfelel a támogatásokkal kapcsolatos elvárásoknak:
- víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
- fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
- fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
- az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése,
- égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
- klímaberendezés beépítése, cseréje,
- napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
- belső tér felújítása, ideértve
- a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
- a galériaépítést,
- a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
- a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
- a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
- a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
- a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét,
- a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
- kerítés építése,
- gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
- terasz, loggia, erkély, előtető építése,
- térburkolat készítése, cseréje,
- télikert kialakítása,
- – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
- alapozási szerkezet megerősítése, valamint
- beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje, használati melegvíz rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.
A támogatott munkák azonban valamelyest szűkülnek, amennyiben társasházi lakásra, osztatlan közös ingatlanra fordítaná az igénylő az összeget.
Az osztatlan közös területek felújítása nem finanszírozható a támogatásból
Logikusan egy magánszemélynek, családnak adott támogatásból a család saját otthona újítható fel akkor is, ha az egy nagyobb épület része. Gyakorlatilag egy társasháznál az osztatlan közös részek megújítását nem lehet megfinanszírozni az otthonfelújítási támogatásból. Ezen előírás alapján egyértelmű, hogy egy társasházi közlekedő folyosó kifestésére, az ott lévő ablakok cseréjére, a közös lépcső szerkezet megerősítésére nem fordítható a kapott összeg.
Az azonban kevésbé egyértelmű, hogy egy ilyen épület tetőszerkezetének felújítása, az épület külső szigetelése vajon támogatott tevékenység-e. Hiszen az épület ezen részei szintén közös használatban vannak: nehezen elképzelhető, hogy a magánszemély csak a saját lakása feletti tetőt újítaná fel, vagy épp a saját külső falazatát szigetelné le.
Mi a helyzet az osztatlan közös ingatlanokkal?
Könnyen elképzelhető, hogy egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban több önálló lakás kerül kialakításra. (Ikerházak esetén gyakran előfordulhat, hogy az épület az ingatlan nyilvántartás szerint egy helyrajzi számon található, de két önálló lakásból áll.)
Ebben az esetben a család saját önálló lakrészére is kérhet támogatást, amennyiben használati megosztás, vagy bírósági határozat alapján az adott lakrész az igénylő család kizárólagos használatában van. Ebben az esetben sem lehet azonban a támogatásból közös részek felújítását megfinanszírozni.
Itt azonban sok esetben nehezebben megfogható az, hogy mi is tekinthető közös résznek – a Bankmonitor szakértői szerint a közös tetőszerkezet, vagy a teljes külső fal szigetelése már problémás lehet jelen esetben is -, éppen ezért még fontosabb lehet a szakértők bevonása már a munkálatok megtervezésekor.
A felújítási támogatást, és a kölcsön kamattámogatását is elbukhatja az igénylő
A lehetőségek előzetes feltérképezése nélkül könnyen elbukhatja a család a felújítási támogatást: például mert nem támogatható munkálatokat végeztek el ingatlanon. Ez pedig csak a támogatás igénylésekor, vagyis a felújítás befejezését követően derülne ki. Különösen nagy bajba kerülhet az a család, amely a teljes költségvetést piaci lakáshitelből, vagy épp személyi kölcsönből
Akkor sem jobb a helyzet, ha a támogatott otthonfelújítási kölcsönt – melynek kamata a futamidő alatt végig 3% – vette fel a család, a konstrukció bírálatakor ugyanis a legtöbb bank nem vizsgálja meg a munkálatokat részletesen. Vagyis a kölcsön igénylésekor nem derülne ki a probléma. Ha pedig a család nem kapja meg a felújítási támogatást – vagy annak összege nem éri el a támogatott kölcsön összegének 25 százalékát -, akkor a kamattámogatást elveszíti a család. (Az addig kapott kamattámogatást egy összegben vissza kellene fizetni és a kölcsön kamata is megemelkedne nagyságrendileg 5 százalékra.)
