Egyes nyugdíjmegtakarítások esetében van lehetőség arra, hogy a megtakarító adott időközönként felvegye az addig elért hozamokat. Ez a hír sokaknak elnyerheti a tetszését, de egyáltalán nem biztos, hogy jó ötlet élni ezzel a lehetőséggel. Most utánajártunk, hogyan érdemes kezelni az nyugdíjmegtakarítások hozamait, és van-e mód arra, hogy kevés erőfeszítéssel érdemi plusz hozamot érjenek el a megtakarítók.
Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításoknak jelenleg három formája létezik: ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP). A különböző konstrukciók részletei között azonban jelentős eltérések vannak, ezért érdemes körültekintően választani közülük.
Hirdetés
Hirdetés
Miért kell félretenni idős korunkra?
A fejlett világot régóta sújtó demográfiai válság következtében az állami nyugdíjrendszer egyre kevésbé lesz fenntartható. Akik mégis szeretnék bebiztosítani a saját időskori megélhetésüket, ők ezt egy privát nyugdíjcélú megtakarítás segítségével tehetik meg. Ilyenkor a havonta félretett összegek befektetésre kerülnek, majd 65 éves kortól a felhalmozott tőke adómentesen hozzáférhetővé válik. Egyesek kisebb részletekben, mások egy összegben veszik fel a megtakarításukat. Nagy különbség nincs a két stratégia eredménye között, hiszen mindkét esetben több pénzből lehet élni, mintha kizárólag az állami nyugdíjra kellene hagyatkozni, csak a beosztását kell másképpen menedzselni.
Mennyit kell félretenni nyugdíjra?
A nyugdíjmegtakarítások kapcsán számos tévhit kering a köztudatban. Az egyik ilyen, hogy elegendő 45-50 éves korban elkezdeni ezzel foglalkozni, és havi 10 000 forint körüli összeggel elindítani egy megtakarítást. A valóság ezzel szemben jóval keményebb! A jelenlegi trendek alapján a mai aktívak jó eséllyel elveszíthetik az utolsó jövedelmük 50%-át a nyugdíjba vonulás időpontjában: tehát ezt a részt kellene saját megtakarításból kipótolniuk. Bár ez a feladat nehéznek tűnhet, de egyáltalán nem lehetetlen. Ha valaki kellően korán elkezdi, akkor viszonylag alacsony összegekből is megvalósíthatja a célját. Például 25 éves korban kezdve elegendő havi 18 000 forintot megtakarítani, és ebből idős korra akár 20 millió forint is összegyűlhet. Akik viszont 45 éves korukig halogatják a döntést, nekik már havi 52 000 forintot kellene félretenniük ugyanehhez.
Számold ki a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlne össze idős korodra!
Nem éri meg idő előtt kivenni a pénzt!
A nyugdíjbiztosítások és a NYESZ esetében az idő előtti pénzfelvétel súlyos következményekkel jár. Ilyenkor a megtakarítónak kamatadót kellhet fizetnie az elért hozamok után, és visszamenőlegesen elveszíti az állami támogatásra való jogosultságot is, azaz a kapott SZJA-jóváírást büntetőkamattal megnövelve kell visszafizetnie. Ennek oka, hogy az állam valóban a hosszú távú megtakarítást szeretné ösztönözni, így a támogatott szerződésekhez csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet büntetlenül hozzáférni. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál (ÖNYP) némileg különbözik a szabályozás: ott az indulástól számított első 10 évnyi várakozási idő elteltével a pénztári befektetés hozamai a nyugdíjkorhatár elérése előtt is felvehetőek. (Aki a tőkét is szeretné visszakapni, ő szintén súlyos adóterhekre számíthat.)
Megéri az ÖNYP-hozamok kivétele?
A hozamok felvételének lehetőségével sokan élnek is, de fontos tudni, hogy ez nagyban visszaveti a megtakarítás eredményességét. Hiszen a kamatos kamat hatása csak akkor tud érvényesülni, ha a megtermelt hozamok újra befektetésre kerülnek. Mások szerint az a legokosabb stratégia, ha minden lehetséges alkalommal kiveszik a hozamokat, majd ismét befizetik ugyanarra a számlára. Ennek az ötletnek az a lényege, hogy minden befizetésre 20%-os állami támogatás jár. Az évi 150 000 forintos limit kihasználásához tehát 750 000 forint befizetésére lenne szükség, amit kizárólag saját befizetésből nehezebb lenne teljesíteni, mint a felvett hozamokkal együtt. A Bankmonitor kiszámolta, hogy a három különböző hozamkezelési stratégia milyen egyenleghez vezetne egy hosszú távú megtakarítás végére. Az eredményeket az alábbi ábra szemlélteti.
Látható, hogy a hozamok felvétele (és vissza nem fizetése) esetén a megtakarítás egyértelműen a legrosszabb eredményt produkálja. Aki 10 év után – majd 3 évente egyszer megint – minden elért hozamot kivesz a számlájáról, ő lényegében „levágja az aranytojást tojó tyúkot”. A hozamok újrabefektetése nélkül csak a saját befizetésekből álló tőke tud nyereséget termelni, de a kamatos kamat hatása egyáltalán nem érvényesül. Egy 25 éves korban indított, havi 20 000 forintos megtakarítás ekkor 6,7 millió forintos lejárati összeget eredményezne 65 éves korra (mai értéken).
Ellenben a hozamok bent hagyása esetén a kamatos kamat hatása nagyon sokat lendít a megtakarítás eredményességén. Aki egyáltalán nem él a hozamkivonás lehetőségével, hanem a teljes futamidő során bent hagyja a pénzét, ő 65 éves korára 21,9 millió forinttal rendelkezhet mai értéken! Ebből az összegből akár havi 100 000 forintnyi nyugdíjkiegészítést is folyósíthat önmaga számára kb. 18 éven keresztül (ami nagyjából megegyezik a 65 éves korban még várható élettartammal).
Végül a hozamok kivételének és újra befizetésének esetével is érdemes foglalkozni: az így eljáró pénztártagok kb. 22,5 millió forintnyi lejárati összeggel rendelkezhetnek a 65. életévük betöltésekor. Ez aránylag alacsony különbséget jelent a második esethez képest, különösen akkor, ha még az új befizetéseket terhelő költségeket is levonjuk belőle. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy nem vezet különösebben nagy előnyhöz, ha valaki mindig felveszi és újra befekteti a hozamokat.
Most kell cselekedni!
Egy nyugdíjmegtakarítás akkor vezet igazán látványos eredményhez, ha a megtakarító kellően korán elindítja, és a futamidő közben is mindig csak hozzátesz, sohasem kivesz belőle. A meglévő szerződéseket tehát nem érdemes bolygatni, mert az csak ront a projekt várható eredményességén. Jelenleg kb. 1,5 millió magyar ember rendelkezik nyugdíjmegtakarítással, de nagyon sokan még el sem indították! A felelős döntéshez elengedhetetlen a körültekintő tájékozódás, melyben a Bankmonitor szakértői nyújthatnak segítséget. Számold ki a kalkulátorral, hogy mostantól mennyi pénzt kellene félretenned idős korodra!