Az éves átlagos áremelkedés 3,4% volt 2019-ben. Sokan panaszkodtak, hogy ennél jóval nagyobb mértékben növekedtek kiadásaik a elmúlt évben. Utánajártunk, hogy miért érzékelünk eltérő mértékű áremelkedést? Ezek a különbségek bizony a pénzügyi döntéseinkre is hatással lehetnek.
Az infláció az éves átlagos drágulás mértékét mutatja meg, ettől azonban az egyes fogyasztók jelentősen eltérő árváltozást érzékelhetnek, melynek több oka is lehet:
1. Egy év alatt változhatnak a fogyasztási szokásaink, vagyis más árucsomagot vásárolhatunk jelenleg, mint korábban. Ha jellemzően drágább, magasabb értékű termékek vásárlása felé fordultunk az utóbbi időben, akkor kiadásaink is megemelkednek. Természetesen ez egy lassú folyamat eredménye, így nem érzékeljük feltétlenül az árucsomag változását, maximum a pénztárcánkra gyakorolt hatását.
2. A árváltozást abban is mérhetjük, hogy mennyi pénzünk marad hó végére. Ez azonban nem csak az árak változásától függ, hanem bevételeink nagyságától is. Ha jövedelmünk csökkent, vagy kisebb mértékben nőtt az inflációnál, akkor mi azt érzékelhetjük, hogy hónap végén kevesebb pénzünk van.
3. Az is lehet, hogy ténylegesen az általunk vásárolt árucsomag árának növekedése meghaladta az infláció mértékét. Ahhoz, hogy ezt eldönthessük először meg kell néznünk hogyan is számolják ki az inflációt.
Az infláció számításához meghatároznak termékcsoportokat és megnézik azok átlagos áremelkedését. Emellett meghatározzák, hogy az egyes csoportokra mennyit költhet egy átlagos vásárló – minden év elején kiigazítják a súlyokat a tapasztalatok alapján -, ez alapján pedig már kiszámolható az átlagos éves áremelkedés.
A kérdés az, hogy háztartásunk szokásai mennyire térhetnek el a fent nevesített átlagtól. Át kell gondolni, hogy melyek azok a kiadások, amelyeket mindenképpen ki kell fizetni havonta – például az élelmiszer, lakhatási és közlekedési kiadások – és melyeken lehet spórolni. Az alacsonyabb jövedelműek vélhetően a kötelező, fix kiadásokat rendezik először.
Vannak olyan kiadások, amelyek a háztartás méretének növekedésére érzékenyebbek. Például a rezsi sokkal kisebb mértékben emelkedik, ha a család egy fővel gyarapodik, ellenben az élelmiszer kiadások nagyobb mértékben növekedhetnek.
Ezek alapján egy átlag alatt kereső nagyobb család kiadásaiban vélhetően az átlaghoz képest nagyobb súllyal szerepelnek olyan tételek – élelmiszer például – melyek ára az elmúlt évben jobban emelkedett.
Hirdetés
Hirdetés
Befolyásolja befektetési döntéseink a ténylegesen ránk ható infláció?
Természetesen minden háztartás ki tudja számolni, meg tudja becsülni a pénztárcájukra ténylegesen ható árváltozást. Fontos lehet azonban az átlagos árváltozás, az infláció mértéke is számunkra.
Több olyan megtakarítási forma van ugyanis, amely a hivatalos infláció alapján fizet hozamot, ilyen például a Prémium Magyar Állampapír. Amennyiben mi magasabb áremelkedést érzékelünk, mint a hivatalos infláció, akkor a papíron elérhető reál nyereség csökken.
Ha minden pénzünk élelmiszerre költenénk – ez természetesen nem életszerű -, akkor 5,4 százalékos áremelkedést tapasztalnák. Míg az 5 éves Prémium Magyar Állampapír kamata a következő évben 4,8% lenne. Így pénzünk vásárlóereje még csökkenhetne is, sőt ez az áremelkedés meghaladja a Magyar Állampapír Plusz kötvényen elérhető átlagos éves hozam mértékét is.
Függetlenül a hozamoktól érdemes félretennünk. Ezzel felkészülhetünk váratlan élethelyzetekre, vagy pénzt gyűjthetünk jövőbeni nagyobb kiadásaink finanszírozására is. Ha pedig megtakarításunk lejáratakor több pénzünk lesz, akkor már megérte befektetni az összeget. Amennyiben kockázatmentes, vagy alacsony kockázatú befektetést szeretnénk az áremelkedéstől függetlenül jelenleg az egyik legjobb választás a lakossági állampapír lenne továbbra is.
A hitelválasztás és az infláció
Amikor havi, éves kiadásainkat írjuk össze, akkor nem feledkezhetünk meg hiteleink törlesztőrészletéről. Ahogy a rendszeresen vásárolt árukosarunk ára úgy hiteleink kamata, törlesztőrészlete is megváltozhat. Míg előbbire döntéseinknek nincs igazából hatása, addig a törlesztőrészletek módosulását befolyásolni tudjuk.
Egy esetleges kamatemelkedés mértékére nincs ráhatásunk, viszont a gyakorisága a mi döntésünkön is múlik. Egy lakáshitel igénylésekor ugyanis megválaszthatjuk a kölcsön kamatperiódusát – az az időszak, amelyen belül a kamat mértékét egyoldalúan nem lehet módosítani -, ezáltal havi kiadásaink egy meghatározott időre fixálhatjuk.
Minél hosszabb az az időszak, amíg kamatunk nem változhat meg, annál magasabb a kölcsön kamata. Ezt a magasabb költséget tekinthetjük a biztonság árának is.
Ha kiadásainkra komplexen tekintünk, akkor számolnunk kell az áremelkedéssel és hiteleink kamatváltozásának lehetőségével is. Fontos azonban, hogy 1% áremelkedés a kiadásainkat is 1%-kal fogják növelni. A hitelkamat 1 százalékpontos emelkedése azonban – 10 millió forint hitelösszeg és 20 éves futamidő esetén – a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátora szerint 7%-os törlesztőrészlet növekedést eredményezne.
Emiatt érdemes lehet a kamatváltoztatás kockázatát a hitel igénylésekor minimalizálni, a kamatokat hosszú időre fixálni. Ezzel stabilizálhatjuk teljes havi költségvetésünk hitelkiadási részét.
