A pénzromlás felzabálja a megtakarításainkat. A magyar lakosság készpénzállományára vetítve évi 1464 milliárd forint a 20 százalékos infláció melletti veszteség. Nagyon nem éri meg tehát otthon a párnában, vagy lekötés nélkül a bankban tartani megtakarításunkat. Az áremelkedésnek lehetnek ugyanakkor nyertesei is, ehhez elég a hitelkamatokat összevetni az infláció mértékével.
Az otthon tartott pénz értéke 20 százalékkal csökken
Az áremelkedés hatása igen jelentős a megtakarításokra, ez érthető, hiszen a félretett pénzünk értéke 20,1 százalékkal csökkenne abban az esetben, ha nem kamatoztatjuk. Márpedig sokunkat elkényelmesített az elmúlt időszak alacsony inflációs szintje: nem fektettük be megtakarításunkat, mert a kockázatmentesen elérhető hozamok nem voltak túl attraktívak. Ráadásul a pénzünk vásárlóereje sem csökkent érdemben az alacsony inflációs környezetben.
Részben ennek is köszönhető az, hogy a háztartások készpénzállománya jelentősen megemelkedett. Az MNB kimutatása szerint 2022. II. negyedévében 6975 milliárd forintot tartottak készpénzben. Ennek az összegnek a vásárlóereje a jelenlegi inflációs szint mellett 1465 milliárd forinttal csökken – ekkora összeget bukunk el csak azért, mert nem foglalkozunk a megtakarításainkkal.
A kockázatmentes befektetések hozama eléri a 10 százalékot
A magas infláció persze magával hozza a befektetések hozamának az emelkedését is. Jelenleg az alacsony kockázatú megtakarításoknál is megfigyelhető ez a trend. Ebből a körből mindenképpen ki kell emelni a lakossági állampapírokat, amelyek között már találkozhatunk több olyannal is, amelyek induló kamata több mint 10 százalék:
- A Diszkont Kincstárjegy hozamához kötött kamatozású Bónusz Magyar Állampapír induló kamata 11,32%.
- Az inflációhoz kötött kamatozású Prémium Magyar Állampapír induló kamata pedig 11,75%.
Ezeknél a kötvényeknél jó eséllyel az első éves hozam meghaladja a 10 százalékot. Ez már érdemi hozam, de természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez az összeg még mindig elmarad attól, amit a pénz vásárlóereje romlik az infláció miatt.
Csak a példa kedvéért induljunk ki abból, hogy jelenleg 10 kiló kenyeret tudunk vásárolni a félre tett pénzünkből. Ha nem teszünk semmit, akkor a szeptemberi inflációs adat alapján jövőre már csak 8 kiló kenyeret tudnánk venni megtakarításunkból. Ha az előbb említett lakossági állampapírokba fektetjük a pénzt, jó eséllyel kilenc kiló kenyérre futja majd a hozamokkal növelt összegből. Vagyis a befektetéssel igenis nyerünk ahhoz képest, mint ha nem teszünk semmit a félretett pénzünkkel.
Hirdetés
Hirdetés
Lakáshitel az infláció harmadáért!
Ami a befektetőknek rossz hír, az sok esetben kedvező a hitelfelvétel előtt állóknak. A magas infláció ugyanis a hitelek törlesztőrészleteinek vásárlóerejét is felzabálja, ez különösen igaz akkor, amikor a hitelkamatok nem érik el az infláció szintjét.
A folyósított kölcsön azonnal felhasználható pénzösszeget biztosít számunkra, amelyet a futamidő alatt kamattal növelten egyenlő részletekben kell visszafizetnünk. Jelen állás szerint a törlesztőrészletek vásárlóereje folyamatosan csökken, hiába tartalmaznak a tőke mellett kamatot is.
Természetesen a jelzáloghitelek futamideje hosszú, így a jelenlegi különleges helyzet – hitelkamatot meghaladó infláció – könnyen átalakulhat, megszűnhet a hitel lejáratáig. Ettől függetlenül a kezdeti időszakban szinte hónapról-hónapra csökkenhet a havi fizetnivaló vásárlóereje.
Személyi kölcsönből vásárolni? Megéri
Az elmúlt év áremelkedése extrém mértékű volt, de az elkövetkező időszakban sem számíthatunk számottevő visszaesésre. Az MNB várakozásai alapján az idei és a jövő évi infláció is kétszámjegyű lesz. (Az MNB várakozásai alapján idén a teljes évre számolt adat 14,0, míg jövőre 12,8 százalék körül lehet az infláció.)
De miért éri meg ebben a környezetben hitelt igényelni a kivárás helyett? Gyakorlatilag két év alatt nagyobb mértékben drágulhat a kiszemelt áru vételára, mint amennyit négy év alatt egy személyi kölcsönre vissza kellene fizetni.
A példaként tegyük fel, hogy szeretnénk vásárolni valamit, aminek a vételára jelenleg 3 millió forint. Tegyük fel, hogy ennek a terméknek az ára pont annyival emelkedik, amennyi az infláció lesz az MNB várakozásai alapján – ha ez így lenne ezért az áruért két év múlva 3,85 millió forintot kellene fizetnünk. Ha ma hitelből vásárolnánk meg a terméket, akkor a kölcsön kamata 11,49 százalék lenne. A teljes visszafizetendő összeg 4 éves futamidő esetén 3,78 millió forint lenne. Még akkor is megérné a hitelből a vásárlás most, ha abból indulunk ki, hogy a harmadik és negyedik évben az árak már nem emelkednek, pedig ez egy irreális elképzelés.
Összegzés
A magas infláció teljesen átrendezi a pénzpiacot, ami új gondolkodásmódot igényel tőlünk is:
- Az infláció elporlasztja megtakarításunk vásárlóerejét: az otthon tartott pénz értéke rohamosan csökken. Mindenképpen érdemes valamilyen befektetést keresni. Már az alacsony kockázatot jelentő megtakarítási formák esetén is értelmezhető hozamokat érhetünk el. A cél rövid távon már nem feltétlenül a pozitív reálhozam, hanem az, hogy legalább mérsékeljük megtakarításunk vásárlóerejének csökkenését, amennyire lehet, szinten tartsuk azt.
- A hitelkamatokat is messze meghaladja az infláció, vagyis a törlesztőrészletek is elértéktelenednek. Emiatt a hiteligénylés pénzügyi szempontból jó döntés lehet.
- A gazdasági helyzet kiszámíthatatlan, éppen ezért mindenkinek alaposan át kell gondolnia minden kiadását. Csak jól átgondolt folyamat mellett és valóban alapos célokra érdemes kölcsönt igényelni.
