A magas infláció teljesen átírta a lakossági állampapírok piacát. Ezt pedig tovább fokozta az új Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatokban megfigyelhető változások: az 5 éves futamidejű konstrukció kamatprémiumát ugyanis megemelték. De milyen hatása lehet ennek a lépésnek?
Az elmúlt időszakban az éves áremelkedés, azaz az infláció igen magas szintre emelkedett: 2021-ben a fogyasztói árindex szintje 5,1 százalék volt. Ráadásul az idei évben sem várják a szakértők az áremelkedés érdemi csökkenését
A magas infláció miatt a kölcsönök kamata is elkezdett emelkedni, de nem csak a hitelpiacot rendezi át az áremelkedés mértéke. A befektetésekre is komoly hatása van az árak dinamikus növekedésének.
A 2019. júniusában bevezetett Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) az elmúlt időszak slágerterméke volt: ez nem is csoda, hiszen 5 éves futamideje alatt átlagosan 4,95 százalékos hozamot lehet elérni vele. Nem véletlenül nevezték el a konstrukciót Szuperállampapírnak.
Az emelkedő infláció miatt azonban sokan átértékelték a MÁP Pluszt: jelenleg negatív a reálhozama a befektetésnek, hiszen az 5,1 százalékos átlagos áremelkedést nem éri el a befektetésen realizálható 4,95 százalékos éves nyereség. Vagyis egy év alatt a befektetők pénze még veszít is az értékéből, hiszen a kamatokkal növelten sem tudnák megvenni ugyanazt az árucsomagot, mint a lekötés pillanatában.
Hirdetés
Hirdetés
A Prémium Magyar Állampapír hozama az inflációtól függ
A magas infláció miatt felértékelődőtt egy másik lakossági állampapír, a PMÁP szerepe. A konstrukció kamata ugyanis az inflációtól függ: gyakorlatilag az éves kamat az előző éves fogyasztói árindexből és egy kamatprémiumból áll össze. Ez azt is jelenti, hogy a kamatszint nem ismert pontosan előre – hiszen a jövőbeni infláció mértékét sem lehet megmondani előzetesen -, ugyanakkor az biztosan kijelenthető, hogy a kamat meghaladja az áremelkedés mértékét, vagyis a pozitív reálhozamot lehet elérni a befektetéssel.
Még óvatos inflációs becslések mellett is elmondható, hogy a PMÁP-on elérhető nyereség meghaladja mind 3, mind 5 éves időtávon a Magyar Állampapír Plusz hozamát. 10 millió forint befektetése esetén nagyságrendileg 200 ezer forinttal lehet többet keresni az inflációkövető megtakarítással, vagyis elmondhatjuk, hogy letaszították trónjáról a Szuperállampapírt.
Melyik lakossági állampapírt érdemes választani 3 éves futamidőre?
A prémium állampapírnak is két fajtája van: egy 3 éves és egy 5 éves futamidejű konstrukció. Idén januárjában az új sorozatok kibocsátásánál pedig nem csak az infláció rendezte át az erőviszonyokat: az új 2027/I sorozatú 5 éves futamidejű PMÁP kamatprémiumát ugyanis megemelték 1,5 százalékra. (A korábbi sorozat esetében a felár 1,25 százalék volt.) Ugyanakkor az új 2025/K sorozatú 3 éves konstrukciónál megmaradt a 0,75 százalékos felár.
Azaz éves szinten 0,75 százalékponttal magasabb a kamata – az infláció értékétől függetlenül – a hosszabb futamidejű konstrukciónak. Ez azt sugallja, hogy mindenképpen az 5 éves futamidejű konstrukciót érdemes választani. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a papír idő előtti eladásának ára van: jellemzően 1 százalék a költsége mindkét papír eladásának. (Gyakorlatilag 99 százalékos nettó árfolyamon lehet visszaváltani a PMÁP-ot az Államkincstárnál, ebből ered az 1 százalékos eladási költség.)
Az eladási ár egyedül a 3. év végén számíthat, hiszen a 3 éves konstrukció lejáratakor nem számítják fel az 1 százalékos eladási árat. Ha ugyanekkor szeretnék eladni az 5 éves konstrukciót, akkor viszont számolnunk kell a kiszállási költségekkel.
Viszont még ezen 1 százalékos eladási költség sem tudja kompenzálni a hosszabb futamidejű papír magasabb kamatfelárát. 10 millió forint befektetése esetén a 3. év végén 131 ezer forinttal kereshetünk többet az 5 éves konstrukció választásával. (11,74 millió forintot érne a 2027/I sorozatú állampapír, míg a 2025/K sorozat választásával csak 11,61 millió forintot érne a befektetésünk.)
Vagyis a PMÁP sorozatok közül jelenleg mindenképpen az 5 éves futamidejű konstrukciót érdemes választaniuk. Ez még a jelenleginél magasabb 2 százalékos eladási ár mellett is igaz lenne, bár ebben az esetben a két befektetés között a különbség már elhanyagolható.
