Lakástakarék: változhat az állami támogatás mértéke

Megváltozhat a lakosság számára legtöbb pénzügyi előnyt biztosító megtakarítási forma, a lakástakarék-pénztárak állami támogatása. Piaci híresztelések szerint a mai 30%-os állami támogatás a jövőben 20%-ra mérséklődhet, míg az állami támogatás forintban kifejezett maximuma éves 72 ezer Forintról 100 ezer Forintra nőhet. 

Mi indokolhatja a változást? Hogyan hathat ez a lépés a meglévő másfél millió lakástakarék-pénztári ügyfélre és mivel kalkulálhatnak azok, akik a jövőben szeretnék megkezdeni lakáscélú megtakarításaikat. A Bankmonitor.hu szakértői véleménye.

Elsőként a Pénzcentrum írt róla, hogy egyre erősödő, szakmai körökből érkező híresztelések szerint a kormány a lakástakarék-pénztári (LTP) támogatások átalakítását tervezi. Az értesülések relatív konkrétak:

• az állami támogatás 30%-ról 20%-ra csökkenne
• a kifizetett éves maximális támogatás ugyanakkor 72 ezer Ft-ról 100 ezer Ft-ra emelkedne

Mit jelent ma a lakosságnak a Lakástakarék?

Azok számára, akik nem ismerik érdemes áttekinteni, hogyan is működnek a lakástakarék-pénztári megtakarítások. Az LTP egy havi befizetésű – legkevesebb 4, maximálisan 10 éves futamidővel rendelkező – megtakarítási forma, melynél az állam minden 100 Forint befizetés után (ma még) 30 Forint támogatást ad. Az állami támogatás mellett a lejáratkor elérhető összeget a kamatszint befolyásolja, ugyanakkor ez ma – a bankbetétekhez hasonlóan – gyakorlatilag 0%. Az LTP megtakarításnak két költség eleme van: egyrészt a számlanyitási díj (mely a legtöbbször 0 Forintra csökkenthető) és a havi díj, ami 150 Forint. Ma az állami támogatás maximuma éves szinten 72 ezer Forint, melyet havi 20 ezer Forintos megtakarítási összeggel lehet elérni. Ezen 20 ezer Forintra vetítve a havi 150 Forintos díj, 0,75%-os költségtartamot jelent.

Összességében ma egy 4 éves szerződéssel 1.250.000 Forint körüli megtakarítás érhető el, melyből 288 ezer Forintot az állami támogatás képvisel. Ez – fixen és kockázatmentesen – 10%-ot kicsivel meghaladó EBKM-et (évesített hozamot/kamatot) jelent. Összehasonlítva ezt a hozamot, a bankbetétek, vagy az állampapírok kamatszintjével, egyértelmű, hogy racionális választás az LTP a megtakarítási formák között. Az LTP egyetlen korlátozása, hogy lakáscélra (vásárlás, felújítás, beépített műszaki cikkek vásárlása… stb, vagy lakáshitel törlesztésére) lehet felhasználni.

A változó állami támogatás hatása a megtakarítókra

Ma az LTP szerződések túlnyomó többsége 4 éves futamidejű, így ezen megtakarítási idő mellett érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatást gyakorolhat a híresztelésekben megjelent változás. A mai ismeretek szerint elvégezhető számításokból a következők adódnak:

• az állami támogatás maximuma (100 ezer Forint) éves szinten 500 ezer Forint befizetési összeg esetén lesz elérhető, mely havi 41 667 Forint megtakarítási összeget jelöl (szemben a mai 20 000 Forinttal)
• egy szerződéshez kapcsolódóan a teljes befizetett összeg így a mai 960 ezer Forintról 2 millió Forintra emelkedik
• a futamidő (4. év) végén felvehető megtakarítás 1.250.000 Forintról 2.405.000 Forintra emelkedik (kisebb kerekítést alkalmazva)
• a megtakarítók számára az LTP szerződéssel elérhető éves hozam 10%-os szintről 7%-ra csökken

Megéri, vagy nem éri meg csökkentett támogatás esetén az LTP megtakarítás?

30%-ról 20%-ra csökkenő állami támogatás hallatán sokaknak az lehet az elsődleges reakciója, hogy „így bizony már nem éri meg”. Amennyiben azonban a rendelkezésre álló megtakarítási alternatívákat vizsgáljuk akkor objektíven a következő eredmény körvonalazódik:

• az állami támogatás maximuma egyéb megtakarítási termékeknél 20% (nyugdíj előtakarékossági termékek, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) és ezen termékek kereslete alacsonyabb támogatási szint mellett is érdemi (azaz értéket adnak az ügyfeleknek)
• a 7%-os EBKM (évesített kamatszint) a támogatással nem rendelkező megtakarítási termékekhez (bankbetét, állampapír) viszonyítva kiugróan magas, kizárólag érdemi kockázat (azaz potenciális veszteség) felvállalása mellett érhető el
• a lakással rendelkezők 4-5 éves időtávon egészen biztosan szembesülnek felújítási kiadással, melyre tökéletesen felhasználható a lakástakarék (még akkor is, ha esetleg alacsonyabb a támogatási szint)

A bankok LTP kínálatát egy komplex lakástakarék kalkulátorban, vagy az alábbi egyszerűsített számítás keretében érdemes áttekinteni:

Hogyan hat a meglévő szerződésekre a változtatás?

A meglévő szerződések esetében az állami támogatás mértéke rögzített, így nem reális azzal számolni, hogy ezek esetében a támogatási mérték csökkenése érvényesüljön.

Hogyan hatott az utolsó változás a lakosságra?

Érdemben legutóbb 2009 július 1-től módosult a lakástakarékokra vonatkozó szabályozás. Ezen módosítás eltörölte a lakástakarék megtakarítások szabadcélú (nem lakáscélra történő) felhasználási lehetőségét. Ez a lehetőség korábban a legalább 8 éves futamidejű szerződésekre volt adott.

Mint az alábbi grafikonon látható a szabályozás változása csupán átmenetileg mérsékelte a LTP iránti kereslet növekedését, de nem okozott visszaesést a szerződések igénybevételében.

Milyen egyéb szempontok lehetnek érdekesek a megtakarítóknak?

Amennyiben a szabályozó lecsökkenti az állami támogatás mértékét, a változás előtt megkötött hosszú futamidejű (8-10) szerződések felértékelődhetnek, hiszen tovább fogják élvezni a magasabb támogatási szint előnyét. Ez különösen a gyermekek számára megtakarító szülők esetében lehet egy érdemi szempont. Ma Magyarországon a megkötött LTP szerződések 80-85%-a 4-5 éves futamidejű.

De mégis miért változtatna az állam a lakástakarékok támogatási szintjén?

Ha már esetlegesen csökken az állami támogatás, érdemes a színfalak mögé nézni, hogy mi indokolhatja a változást. A két legfontosabb ok:

1. éves szinten ma a költségvetést már 100 milliárd Forint körüli mértékben terheli a lakástakarék szerződések 30%-os támogatása és ez már egy jól látható, számottevő összeg
2. nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas a magyar lakástakarék szerződések támogatási szintje. A mai 30%-os támogatási szintünket, csak Románia közelíti 25%-kal, majd egy hatalmas szakadék következik. A harmadik helyen álló Csehországban, már csupán 10% a támogatási mérték. A nemzetközi összehasonlításban nem adathiány miatt szerepel relatív kevés ország, egyszerűen nem egy széleskörben elterjedt pénzügyi konstrukcióról van szó…

Mi mond ellent annak, hogy csökkenjen a támogatás szintje?

Az elmúlt években fokozatosan bővítette a kormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó támogatások körét. 2015-ben bevezetésre került a „szocpol” utódjaként a CSOK, melyen belül a maximális vissza nem térítendő összeg 2016 elejétől a háromgyermekesek számára 10 millió Forintra emelkedett új lakás vásárlása és építése esetén. Ezt követően a CSOK adminisztrációja és feltételrendszere is több lépésben enyhült.

Olvasd el korábbi cikkünket a témában:

Csökkenő állami támogatás a lakástakarékoknál? Mit jelentene ez Neked?