Közel negyed évszázada nem látott szintre, 20,1 százalékra emelkedett szeptemberben az infláció. A drágulás üteme nem meglepő, bár az alapvető termékek és szolgáltatások áremelkedését szemlélve, ettől nem lesz kevéssé drámai a helyzet. A rezsiszabályok változásának hatása akár sokkolónak is értékelhető.
Az adat a várakozásoknak megfelelő: a Magyar Nemzeti Bank már a szeptember végén publikált inflációs jelentésének ismertetésekor jelezte, hogy az ősz első havában elérheti a 20 százalékot a drágulás üteme. Ilyen infláció Magyarországon utoljára a 90-es évek végén volt, 1998-ra sikerült a korábbi évek nagyon erős inflációját erre a szintre „szelidíteni”. Most még az ellenkező irányba mozdulnak az árak, a fogyasztói áremelkedésnél a trendfordulót a jövő év elejére várja az MNB.
Hirdetés
Hirdetés
Sokkal erősebb áremelkedést érzékelünk a mindennapokban
Ha az egyes termékcsoportokban mért drágulást nézzük, arra is megtaláljuk a magyarázatot, hogy miért érzünk a 20 százaléknál is magasabb áremelkedést a mindennapokban. Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal nőtt egy év alatt. Ezen belül
- a kenyér 76,2,
- a sajt 68,0,
- a tejtermékek, a vaj és a vajkrém 66,3,
- a margarin 61,2,
- a száraztészta 60,2,
- a tojás 53,7 százalékkal drágult.
Magyarán döntően azoknál a termékeknél volt kiugró áremelkedés, amelyek szinte minden nap szerepelnek egy átlagos magyar háztartás „fogyasztói kosarában”.
Ebben a termékcsoportban átlag alatti mértékben nőtt:
- a sertéshús (22,4%),
- a csokoládé és a kakaó (19,1%),
- a cukor (10,9%) és
- az étolaj (5,0%)
ára, ám még ezek is magas értékek.
Már érezzük a rezsicsökkentés szabályainak változását is
Augusztus 1-jétől változtak meg a lakossági rezsicsökkentés szabályai, ami már látszik az adatokon: a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult az előző év szeptemberi adatához képest. Ezen belül
- a vezetékes gáz ára 121,0,
- az elektromos energiáé 28,9,
- a palackos gáz ára 45,0,
- a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 21,2, a szobabútorokért 20,1, az új személygépkocsikért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül az italok 16,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 45,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 27,7, a mosó- és tisztítószereké 24,8, a testápolási cikkeké 24,5, a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 28,5, a lakásjavítás és -karbantartás 22,8, a járműjavítás és -karbantartás 20,5, a sport- és múzeumi belépők 16,6, a lakbér 12,6 százalékkal került többe.
Tudunk védekezni az infláció ellen?
Természetes védekező magatartás kiadásaink ésszerű és kivitelezhető átcsoportosítása, egy jóval átgondoltabb gazdálkodás. Ezen túlmenően célszerű olyan beruházásokat előre venni, ami segíthet a költségek csökkentésében, ahogy az a rezsiszabályok változását követően elképesztő tempóban el is indult. Más területeken is célszerű azonban átgondolni, hogy mit nyerhetünk azzal, ha előre hozzunk egyébként is meglévő terveink megvalósítását. Gondolva itt például arra, hogy olyan tartós fogyasztási cikkeket cserélünk le, amelyeket már régóta tervezünk vagy nem halogatjuk tovább járműveink, otthonunk most még talán nem sürgető, de időszerű karbantartását sem. Meggyőző érv lehet ezek mellett, néhány adat a friss inflációs jelentésből:
- A lakásjavító, -karbantartó cikkek 27,7 százalékkal,
- a háztartási berendezés javítása 21,6 százalékkal,
- a konyha és egyéb bútor 21,2 százalékkal,
- a járműjavítás karbantartás 20,5 százalékkal,
- a szobabútor 20,1 százalékkal, az új autók 19,9 százalékkal,
- a kerékpárok 19,9 százalékkal,
- a járműalkatrész 19,0 százalékkal,
- a lakásfelszerelés 18,4 százalékkal,
- a fűtő és főzőberendezések 18,2 százalékkal drágultak az elmúlt egy esztendőben.
Ezek a beszerzések, a munkálatok előre hozása még abban az esetben is racionális döntés lehet, ha egyelőre nem rendelkezünk elegendő forrással és hitelt kell felvenni. A hitelkamatok ugyanis egyelőre lemaradva követik mind a pénzromlás ütemét, mind az ennek fékezésére az elmúlt hónapokban bejelentett jegybanki szigorító lépéseket (például az alapkamat emelését).
