A lakásfelújítás nem feltétlenül „szépészeti” beavatkozás, lehet akár jó befektetés is. Főleg az energetikai korszerűsítés tartozik ebbe a körbe, például a nyílászárócsere, a szigetelés, a fűtéskorszerűsítés, de akár egy napelem vagy napkollektor telepítése is lehet megtérülő beruházás. De mennyibe kerülnek ezek, és milyen megtérüléssel számolhatunk? Érdemes esetleg hitelből megfinanszírozni a munkálatokat?
Szerencsés helyzet, amikor valakinek elegendő saját forrása van egy felújítás vagy korszerűsítés elvégzésére. Persze, ebben a helyzetben is mérlegelni kell, hogy mi éri meg jobban: kamat vagy hozam reményében befektetni a szabad pénzösszeget, vagy felújításra fordítani, ami az ezzel elérhető megtakarításnak köszönhetően hoz pénzt. (A befektetési alapok hozamait például ITT nézheted meg.)
Hirdetés
Hirdetés
Nyílászáró-csere megtérülése
Az egyik leggyakoribb energetikai korszerűsítés a nyílászáró-csere, hiszen nem csak látványos, hanem akár 30%-os megtakarítás is elérhető vele. A fűtés költsége egy 50 nm-es panellakás esetében éves szinten nagyjából 300 ezer Ft-os kiadást jelent, amiből a fenti aránnyal számolva 90 ezer Ft-ot lehet lefaragni új, jól szigetelő ablakokkal. (Az egyszerűség kedvéért mi minden esetben ezzel az éves fűtési költséggel kalkuláltunk.)
Házgyári lakásoknál az ablakok cseréje viszonylag olcsón megúszható, mert sok vállalkozás szakosodott az „egyen lakásokra”. Ha 500 ezer Ft-os kiadással számolunk (ennél olcsóbb és drágább megoldások is léteznek persze), akkor ez alapján a megtérülési idő 5,6 év, ami a több évtizedes élettartamnak köszönhetően különösen jól hangzik.
Kazáncsere megtérülése
Ugyancsak népszerű manapság a kazáncsere, amit jogszabályi előírások is erőltetnek, ugyanis ha végleg elromlik egy cirkó, a helyére kizárólag úgynevezett ErP minősítésű készülék, vagyis kondenzációs kazán szerelhető fel. Az erről szóló rendelet 2016. július 1. óta hatályos, ám 2018. szeptember 26-ig türelmi időt kaptak a gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkező társasházi lakások.
Mekkora kiadást jelent egy ilyen kazáncsere? Először is meg kell vásárolnunk a kondenzációs kazánt, amiből a legkisebb, 24 kW teljesítményű berendezések ára 200-300 ezer forintnál kezdődik. Ehhez jön hozzá a kémény átalakítása, amiért az 50-60 ezer forintos alapáron felül folyóméterenként 10-15 ezer forintot kell fizetnünk, amire rárakódik természetesen a munkadíj és a szükséges engedélyek költsége is. A tapasztalat az, hogy 1-1,5 millió forint között áll meg valahol a végső számla, persze csak akkor, ha nem derül ki közben, hogy a fűtési rendszerünk annyira rossz állapotú, hogy a csöveket és a radiátorokat is cserélni kell.
A gyártók és forgalmazók 15-40 százalékos megtakarítást írnak tájékoztató anyagaikban, ami a korszerű vezérlésnek és a füstgázból pluszban kinyert hőnek köszönhető. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, az nagyban függ a meglévő fűtési rendszer, különösen a radiátorok állapotától, de az is számít, milyen kazánt cserél le az ember: minél öregebb a régi masina, annál gyorsabb lesz a megtérülés. 300 ezer Ft-os fűtésszámla esetében az – átlagosnak számító – 30%-os megtakarítás évente 90 ezer Ft-os rezsicsökkentést eredményez. Ebben az esetben a projekt 17 év alatt hozza vissza az árát.
Hűtőcsere megtérülése
Sokan nem gondolnak bele, hogy régi elektromos háztartási eszközeik milyen mértékben zabálják az energiát, felturbózva ezzel áramszámlát. Egy új, 180 cm magasságú kombi hűtőszekrény fogyasztása akár évi 30 ezer Ft megtakarítás is jelenthet egy matuzsálem szerkezethez képest, vagyis 120 ezer Ft-os árral kalkulálva nagyjából 4 év alatt megtérülhet egy ilyen csere.
Érdemes hitelből finanszírozni a beruházásokat?
A kérdés az, hogy mit tehetünk akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő forrásunk egy hasonló beruházáshoz, érdemes emiatt hitelt felvenni és adósságba verni magunkat?
A hűtők esetében persze lecsaphatunk az Otthon Melege programmal megszerezhető 45 ezer Ft-os állami támogatásra, vagy vásárolhatunk az akár 0%-os THM-mel kínált áruhitelekkel is. Az előbbinél azonban a keret rendszerint pillanatok alatt elfogy, míg az utóbbiaknál arra kell figyelni, hogy a kereskedők sokszor beépítik áraikba az „ingyen” kölcsönt.
Hűtőgépcsere személyi kölcsönből
Megoldást jelenthet a személyi kölcsön is, főleg azért, mert ezeknél a Bankmonitor Személyi Kölcsön kalkulátora szerint már 8-10%-os kamatokkal is találkozhatunk. Egy 120 ezer Ft-os hűtő hitelből finanszírozása – 3 éves futamidővel – 4 ezer Ft-os havi törlesztőket jelent, a teljes visszafizetés pedig 145 ezer Ft. Évi 30 ezer Ft-os megtakarítással számolva (ez egy 20 éves, nagyméretű készülék lecserélésével érhető el) a kölcsön tehát 8 hónappal odázza el a megtérülést.
Nyílászáró-csere személyi kölcsönből
Egy 500 ezer Ft-os nyílászáró-cserére felvett személyi kölcsön ugyanakkor már 16 500 ezer Ft-os havi törlesztőt jelent a 3 éves futamidő alatt, összességében pedig 590 ezer Ft-ot kell visszafizetni a banknak. (Ha megversenyeztetnéd a bankokat, akkor a Személyi Kölcsön kalkulátorral azonnal kiválaszthatod a legkedvezőbb ajánlatot.
Évi 300 ezer Ft-os fűtési költséggel és évi 90 ezer Ft megtakarítással számolva ez azt jelenti, hogy a megtérülést egy évvel (6,6 évre) hosszabbítja meg a hitel, ezt követően pedig már termőre fordul a beruházás.
Kazáncsere hitelből
A kondenzációs kazánra való átállás finanszírozása már rizikósabb terep, hiszen a megtérülési idő nagyon változhat aszerint, milyen az ingatlan, illetve milyen állapotú fűtési rendszerre kötjük azt rá. Ha 17 éves megtérülési idővel kalkulálunk, akkor egy 1,5 millió Ft-os beruházás esetében évi 90 ezer Ft megtakarításra számíthatunk. Ezt – egy 3 év futamidejű – személyi kölcsönből 50 ezer Ft-os havi törlesztővel és 1,8 millió forintos teljes visszafizetéssel lehet megfinanszírozni, vagyis 300 ezer Ft költséget jelent a dolog. Ez azt jelenti, hogy a megtérülés 3,4 évvel hosszabbodik meg.
