Július 1-től a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli majd a lakossági kamatjövedelmeket. Vagyis ekkortól a bankbetéteken keletkező bruttó hozam 28 százalékát veszi már el az állam adóként. A Bankmonitor szakértői megnézték, hogyan csökkenti a jelenleg elérhető legkedvezőbb bankbetétekkel elérhető nyereséget az új sarc, és mekkora kamat lenne szükséges ahhoz, hogy versenyezhessenek az adómentes állampapírokkal.
A Cetelem Takarékszámla éves kamata például 9% látra szólóan, míg 1, illetve 2 éves lekötésre 10,50 és 12,00%-ot fizet. A Gránit Kamat Plusz Bankszámla az itt tartott összegre jelenleg 8%-os éves kamatot ad – jegybanki alapkamat mínusz 5% – lekötés nélkül, a MagNet Bank pedig 3, 6 és 12 hónapos lekötésre 11,12%-ot, 10,56%-ot és 10,88%-ot fizet. Bár elsőre jónak tűnhetnek az előbbi kamatok, árnyalja a képet, hogy az MNB 2023-ra 15 és 19,5% közötti inflációt vár, amivel a bankbetétek egyike sem képesek felvenni a versenyt, így az ilyen magtakarítások reálértéke biztosan csökkenni fog.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyivel csökken a betétkamatokkal elérhető bevétel?
Tovább rontja a megtakarítók helyzetét, hogy a bankbetéteken keletkező kamatjövedelmet az állam már eddig is megadóztatta, ennek mértéke a bruttó kamat 15%-ka volt, ám július 1-től ezen felül 13% szocho is terheli még ezeket. Ha valaki ezt megelőzően köti le a pénzét, akkor az adott időintervallumra nem kell szochót fizetnie a keletkező nyereség után, viszont a látra szóló betéteknél megkerülhetetlen az új adó.
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, mit jelentene ez egy 10 millió Ft összegű megtakarítás esetében. Ez alapján a Cetelem Takarékszámla látra szóló, 9% éves kamatú betétjénél a 12 hónapra járó 900 000 Ft éves kamatot 135 000 forint kamatadó és 117 000 forint szocho csökkentené, ami összességében 252 000 forint levonást jelent. A Gránit Kamat Plusz Bankszámla éves kamata 8%, ami egy év alatt 800 000 forint bruttó kamatot jelent, amit a kamatadó és a szocho (összesen 28%) 224 000 forinttal csökkent.
A kamatjövedelmekre bevezetett sarc a lakosság körében szintén népszerű, a bankbetétekhez hasonlóan alacsony kockázatú állampapírokat azonban nem érinti. Ezek ugyanis eddig is kamatmentes bevételt jelentettek, ami július 1. után sem változik. Az Egyéves Magyar Állampapír például jelenleg 9%-os éves kamatot fizet, ami gyakorlatilag megegyezik a legjobb bankbetétek által kínált bevétellel. Ennél többet fizet az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír, amiből a nyolc éves lejáratú, 2031/I sorozat kamata 15,50% jelenleg. (Ez a 2022. évi 14,5%-os átlagos éves infláció mértékéből és az erre a papírra járó 1%-os kamatprémiumból adódik össze.) Az így keletkező bevétel ráadásul kamatadómentes, a megtakarítás pedig kifejezetten likvid, hiszen a Magyar Államkincstánál megvásárolt állampapírokat jelenleg 1%-os költséggel lejárati idő előtt bármikor el lehet adni.
Felvehetik a versenyt az állampapírokkal a bankbetétek?
A bankbetétek tehát jelentős versenyhátrányban vannak az állampapírokhoz képest, ahhoz ugyanis, hogy a fenti állampapírokkal azonos hozamot termeljenek, 12,5%, illetve 21,53% betéti kamatot kellene fizetniük a bankoknak a Bankmonitor szakértőinek számítása szerint. Ez a Prémium Magyar Állampapírral szemben pedig már valóban behozhatatlan hátrányt jelent, már csak azért is, mert ezek kamata csak késéssel követi le az infláció változását, így még akkor is magas hozamot fizet, amikor a pénzromlás már alacsonyabb szintű lesz.
