A Magyar Nemzeti Bank 2022.03.22-én 1 százalékpontos kamatemelésről döntött. Ezzel a lépéssel március 23-tól 4,4 százalék lesz a jegybanki alapkamat. Ez a lépés további támaszt adhat az új lakáshitelek, személyi kölcsönök kamatemelésének.
Nem a jegybanki alapkamat az irányadó a pénzpiacon, de ettől még nagyon fontos mutató
Az MNB kamatemelése miatt 1 százalékponttal magasabb lesz a jegybanki alapkamat értéke, ugyanakkor a változás érdemben nem érinti a jelenleg irányadónak tekinthető kamatszint mértékét. Az MNB egyhetes betéti kamata múlt hét csütörtökön ugyanis 5,85 százalékos kamat mellett került meghirdetésre. (Ez tekinthető irányadónak a piacon, ugyanis a bankok nem fognak egymásnak kölcsönadni ennél kedvezőbb feltételekkel, akkor inkább lekötik az összeget az Magyar Nemzeti Banknál.)
Az alapkamat mellett más fontos tényezők is módosultak: a kamatfolyosó felső szélének tekinthető egyhetes fedezett hitel kamatot is megemelte a jegybank 1 százalékponttal, az új érték 7,4%. Ezzel a lépéssel lehetőséget teremtett az MNB a tényleges irányadó kamatláb érdemi emelésére. (Ha az egyhetes betéti kamat meghaladja az egyhetes fedezett hitel kamatát, akkor a kereskedelmi bankok simán felvennék a kölcsönt és automatikusa lekötnék az összeget magasabb kamat mellett az MNB-nél.)
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy már most csütörtökön az irányadó kamatok tényleg növekedni fognak, ugyanakkor ezen lépése feltételei már adottak lesznek.
Hirdetés
Hirdetés
Az új hitelek drágulhatnak, de ennek okát nem a mai döntésben kell keresni
A legtöbb új lakáshitel, személyi kölcsön kamata nem függ közvetlenül a jegybanki alapkamattól. Az új kölcsönök árát a bankok egyedileg a saját nyereségpolitikájuk alapján határozzák meg. Ebből a szempontból a pénzintézetek kamatköltsége lehet lényeges, amelyre komoly hatást gyakorolhat a hosszú futamidejű bankközi hozamok, azaz a BIRS mutató értékének alakulása. Márpedig ezen hosszú hozamok értékét befolyásolja a jegybanki alapkamat, más irányadó kamatok értékének alakulása.
Az irányadó kamatláb jelenleg 5,85%, a mostani lépés azonban azt mutatja, hogy ennek értéke várhatóan rövid távon nem fog érdemben mérséklődni, sőt… Az egyhetes betéti kamat ugyanis inkább az átmeneti, pénzpiaci hatásokat kezeli, míg a jegybanki alapkamat inkább a hosszabb időtávra ható folyamatokra reagál. A mostani döntés azt mutatja, hogy hosszabb időtávra ható folyamatok is indokolttá teszik az egyre magasabb kamatszinteket.
A pénzintézetek eddig csak részben hárították át a hitelköltségeiket jól leíró BIRS mutató változását: nagyságrendileg 3,0-3,5 százalékkal növekedtek a banki költségek, míg a legolcsóbb lakáshitelek kamata 2 százalékpont körüli értékkel emelkedett. (A személyi kölcsönöknél pedig ennél még kisebb mértékű volt a drágulás.)
Az alapkamat ilyen jelentős emelése azt sugallja, hogy hogy a pénzintézetek véges időn belül megemelik a hitelkamatokat. Ugyanis várhatóan rövid távon nem fog visszarendeződni a pénzpiac, vagyis a banki hitelköltségek sem fognak érdemben csökkenni.
A Bankmonitor szakértői szerint a lakáshiteleknél hónapokon belül újabb 1,0-1,5 százalékpontos kamatemelés várható, ami miatt egy 20 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű kölcsön induló törlesztőrészlete 11-17 ezer forinttal emelkedhet. Fontos, hogy a meglévő hosszú kamatperiódusú kölcsönök kamata csak kamatfordulókor módosulhat az akkor érvényes pénzpiaci helyzet alapján. Vagyis ezen adósok jelentős részét a mostani helyzet egyelőre nem érinti.)
