A lakossági állampapírok hihetetlen népszerűségnek örvendenek, amit leginkább az általuk kínált hozamelőny magyaráz. Ugyanakkor a hagyományos, nem csak a lakosság részére fenntartott államkötvények tulajdonosaival nem ilyen kegyes a sors, nekik ennek a hozamnak a töredékével kell beérniük. A Cashmester hírlevelünk legújabb részében a két állampapír típus közti eltérésekkel foglalkozunk.
Mi történt pontosan?
Ma, ha megtakarításról van szó, a kötvény alapú befektetésektől óva intenek, mondván a közelgő kamatemelések miatt veszteségekbe futhatsz velük. Más a helyzet a lakossági állampapíroknál, amelyek biztos pontot jelentenek kisbefektetőknek, hiszen négyszeres is lehet a hozamelőny az alternatívákhoz képest. De vajon mi a különbség a hagyományos államkötvények, és a lakossági állampapírok között, mi adja a biztonságot a rendszerben?
Mit jelent ez magyarul?
A hagyományos államkötvények azokat a befektetéseket jelentik, amelyeket bárki megvásárolhat, legyen szó akár egy befektetési alapról, bankról vagy akár egy külföldi vállalatról. Ezzel szemben a lakossági állampapírokat éppen azért hívták életre, hogy a kisbefektetőket célozzák meg, ráadásul az alternatívákhoz képest kifejezetten vonzó hozammal.
Hasonlóság, hogy mindkét állampapír típussal gyakorlatilag az államnak adjuk kölcsön a pénzt. Ugyanakkor több szempontból sem szabad őket összekeverni, nézzük meg a főbb jellemzőket.
Kezdjük máris ott, ami a leginkább szembetűnő: a mindenki által elérhető államkötvény jóval alacsonyabb kamatot fizet. 1 éves időtávon is mindösszesen 0,09% a hozam (!), ezzel szemben a lakossági állampapírral azonos futamidő mellett 2% is üti a markod, ami fényévekkel jobb ajánlat…
Az oké, hogy lejáratig tartva mindkettő fizeti a kamatot és a tőkét, mint a katonatiszt, de mi a helyzet, ha lejárat előtt férnél hozzájuk?
- A lakossági állampapírnál lejárat előtti eladás esetén a veszteséged legfeljebb is 0,5-1% (régebbieknél 2%) lehet, amennyiben a Magyar Államkincstárnál vásárolsz. Azonban itt még a korai kiszálláson is megéri elgondolkodni, hiszen az állampapír kamata 3-6 hónap alatt is kitermeli a veszteséget.
- Ezzel szemben a normál államkötvénynél korai eladásnál jelentős a kamatkockázat, amit a mindenkori piaci viszonyok befolyásolnak. Márpedig ebbe belefér az is, hogy jelentős veszteséget zsebelj be a kötvénnyel, ha változik a kamatkörnyezet. Ergo benne van, hogy egyik napról a másikra akár 4-5%-kal is kevesebbet ér a kötvény, egy fél százalékos hozamemelkedés hatására is…
Hirdetés
Hirdetés
Miért kellene engem érdekelnie?
A hagyományos államkötvényekkel átlagos befektetőként nem valószínű, hogy kapcsolatba kerülsz, figyelembe véve a lakossági állampapírok nyújtotta lehetőségeket. Azonban ne csodálkozz, ha egy kötvényalappal a mostani viszonyok között igen nyomott hozamot érsz el (átlagosan 2-3%-ot), hiszen a befektetéseik sok esetben a mindenki által vásárolható kötvények közül kerülnek ki. Így történhet meg az is, hogy egy kötvényalappal alacsonyabb az elért hozam, mint egy hosszabb futamidejű lakossági állampapírral.
Ráadásul csak idő kérdése, és a hozamok megindulnak felfelé, amit a saját bőrünkön fogunk megérezni. Ennek a hatása egy változó kamatozású lakossági állampapírnál (bónusz állampapír) még pozitívan is érinthet (hiszen nő a papír kamatbázisa). Ugyanakkor egy fix kamatozású lakossági állampapírral sem tudod az alól mentesíteni magad, hogy időközben emelkednek a kamatok, de a régi befektetésed „beragad”, így még a kedvezőtlenebb kamatot kapod.
Egy hosszú kötvényalapnál viszont máshogy fest a helyzet, ugyanis amennyiben emelkednek a kamatok, megnő az esélye, hogy belefuss egy nagyobb bukóba is.
