Az idei évtől elérhető lakásfelújítási támogatás az egyik legjobban várt eleme az új Otthonteremtési programnak. Sokan kérdezik a Bankmonitor.hu szakértőitől, hogy vajon ki és mekkora támogatásra jogosult akkor, ha a család nem él együtt, esetleg már el is váltak a szülők. Ezért most összegyűjtöttük, mire számíthatnak ebben az esetben a családok.
2021-től a gyermeket nevelő családok otthonuk korszerűsítésére, modernizálására otthonfelújítási támogatást igényelhetnek. A felújítási költségek felét, de legfeljebb 3 millió forintot kaphat az igénylő utólag, vagyis a munkálatok befejezését követően. Amennyiben nincs elegendő saját megtakarításuk, a munkálatokat megfinanszírozhatják az új támogatott otthonfelújítási kölcsönből, lakáshitelből, vagy épp egy személyi kölcsönből is.
A konstrukció egyik feltétele, hogy gyermeket neveljen az igénylő. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy hol élnek a gyermekek – különösen akkor, ha a szülők már elváltak –, ezen múlhat ugyanis az elérhető támogatás összege.
Hirdetés
Hirdetés
Csak a gyermek és a szülők állandó lakóhelye számít
Kizárólag az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők – és gyermekeik lakóhelye számít a támogatás szempontjából:
- Házas, élettársak – szülők – csak akkor lesznek együttes igénylők, ha lakóhelyük is megegyezik.
- Minden érintett személyeknek – igénylőknek és gyermekeiknek egyaránt – legalább 1 éve az adott ingatlanban kell élnie. (Nem szükséges ezt a feltételt teljesítenie az egy évnél fiatalabb gyermekeknek. Akkor sem vizsgálják ezt az elvárást, ha 1 éven belül vásárolta a család a lakást.)
- Akkor is kizárólag a gyermekek lakóhelye számít, ha elváltak a szülők. Nem szükséges a gyermek elhelyezéséről bírósági határozatot, közjegyző-, ügyvéd előtt tett nyilatkozatot benyújtani. Ez fontos kérdés lehet, ugyanis a támogatás összege attól is függ, hogy a szülők közös gyermekeik közül jelenleg hányat nevelnek.
A konstrukció szempontjából pedig a lakcímkártyán szereplő állandó lakcímet szükséges vizsgálni, az határozza meg ugyanis az igénylők és gyermekeik lakóhelyét.
A Bankmonitor.hu szakértői bemutatják, hogy 10 különböző élethelyzetben mennyi felújítási támogatásra lehet jogosult egy család.
1. A gyermek és a szülők együtt élnek
Ideális családi helyzet, amikor apuka, anyuka és a gyermekek együtt élnek. (És ezt lakcímkártyával is alá tudják támasztani.) Ebben a helyzetben természetesen az elérhető támogatás teljes összegére – a felújítási költségek felére, de legfeljebb 3 millió forintra – jogosult lehet a család.
2. A szülők elváltak: valamennyi közös gyermek az egyik szülővel él
Előfordulhat az is, hogy a szülők már nem szeretnének tovább együtt élni, ebben a helyzetben természetesen a gyermekek elhelyezéséről is dönteni szükséges. Sok esetben a gyerekek az egyik szülőnél maradnak: példaként vegyük azt, hogy anyukával él a továbbiakban valamennyi gyermek.
Ebben a helyzetben otthona korszerűsítésére a teljes felújítási támogatást megkaphatja az anyuka. Az apuka pedig nem jogosult a konstrukcióra, mivel egyik gyermeke sem lakik az ő lakóhelyével megegyező lakcímen.
Nem befolyásoló tényező az, hogy a szülői jogokat közösen gyakorolják – például közösen választanak a gyerekeknek óvodát, iskolát – a lakcímkártya szerinti lakóhely fog kizárólag számítani.
3. A szülők elváltak: mind az apával, mind az anyával él legalább egy gyermek
Ha a szülők elválnak, dönthetnek úgy, hogy egyik gyermek az apukával, míg a másik gyermek az anyukával él a válást követően. (Több gyermek esetén mindkét szülőnek legalább egy gyermeket kell nevelnie.)
Ebben a helyzetben mindkét szülő igényelheti önállóan a vele közös háztartásban élő gyermek után a felújítási támogatást. Ugyanakkor mindketten az elérhető maximális támogatási összegnek a felét kaphatják csak meg. (Vagyis a teljes költségvetés negyedét, de legfeljebb 1,5 millió forintot igényelhetnek külön-külön.)
Lemondhat azonban a támogatásról az egyik szülő a másik javára: ebben a helyzetben a kedvezményezett megkaphatja a teljes támogatást, ugyanakkor a másik fél már nem veheti igénybe azt.
4. Mi a helyzet, ha a válást követően egy újabb kapcsolatból is születik gyermek?
Könnyen elképzelhető, hogy a válást követően az egyik szülő megtalálja párját, és újabb családot alapít. Tegyük fel, hogy a szülők elváltak, mindketten egy-egy gyermeket nevelnek. Ugyanakkor a válást követően az apuka újra megházasodik és az új kapcsolatából is születik egy gyermeke. (Az új család együtt él.)
Ebben a helyzetben az apuka – új családjával – a teljes felújítási támogatásra jogosult lehet, hiszen az új kapcsolatából született valamennyi gyermekével együtt él.
Az anyuka viszont az elérhető felújítási támogatásnak csak a felére lehet jogosult, hiszen a korábbi párjával közös gyermekeik közül egy az apukával él.
5. Mi történik, ha a szülő újabb kapcsolata is felbomlik?
Természetesen az is előfordulhat, hogy válást követő újabb kapcsolat is felbomlik. Tegyük fel, hogy a szülők elválnak, az apuka és az anyuka is nevel egy-egy gyermeket. Az anyuka újabb kapcsolatából pedig születik még egy gyermeke. Azonban ez a kapcsolat is felbomlik, a gyermek pedig az anyukával marad.
Ebben a helyzetben az anyuka a teljes támogatásra jogosult lehet, mivel a második kapcsolatából született gyermeke vele él.
Az első kapcsolatból született egyik gyermek az apukával él. Ők is jogosultak lehetnek a felújítási támogatásra, de csupán a teljes összeg felére.
A második kapcsolatból az apuka nem nevel gyermeket, ezért ő nem jogosult az otthonfelújítási támogatásra.
6. Mi a helyzet akkor, ha apának csak tartózkodási helye van anyuka ingatlanában?
Az is elképzelhető, hogy nincsenek családi problémák: anyuka, apuka és a gyermekek együtt élnek. Ugyanakkor valamilyen okból a bejelentések elmaradtak, ezért az apa nem él hivatalosan az adott címen. (Nem is szerepel a lakcímkártyáján, vagy csak tartózkodási helyként van megjelölve a felújítandó ingatlan címe.) Az anya és a gyermekek lakóhelye azonban megfelel a támogatás feltételeinek.
Ebben a helyzetben az apa nem lesz társigénylő, hiszen nem egyezik meg lakóhelye a többiekével. Ez azonban nem jelent problémát, ha az anya tulajdonában van az ingatlan: a család megkaphatja a teljes felújítási támogatást.
7. Az apáé az ingatlan, de az állandó lakcíme máshol van
Hasonló a helyzet, mint az előző pontban: a család együtt él, ugyanakkor az apa állandó lakóhelye nem egyezik meg a család többi tagjának állandó lakcímével.
Ebben a helyzetben az apa nem lenne társigénylő, vagyis nélküle kellene teljesíteni valamennyi jogszabályi feltételt. Ha övé a felújítandó lakás, akkor sajnos nem lesz jogosult a család a támogatásra. (Elvárás ugyanis, hogy az igénylők és kiskorú gyermekeik tulajdoni hányada elérje legalább az 50 százalékot a felújítandó házban.)
Természetesen orvosolható a probléma: állandó lakóhelyet létesít az apa az ingatlanban, melyet lakcímkártyával is igazolni tud. Ebben a helyzetben azonban az átjelentkezést követő 1 év után igényelhető a támogatás, hiszen valamennyi érintett személynek legalább 1 éve az adott lakásban szükséges laknia.
8. Mi a helyzet akkor, ha az egyik gyermek már felnőtt és elköltözött?
Az nem okoz problémát, ha az egyik gyermek már felnőtt és külön lakik a családtól. (Abban az esetben sem gond ez, ha a gyermek még 25 évnél fiatalabb, vagyis a támogatás szempontjából is gyermeknek minősül.)
A feltétel ugyanis úgy szól, hogy az igénylővel közös lakóhellyel rendelkező gyermekek számítanak a támogatás szempontjából, ha van még gyermek a családban, aki a szülőkkel él, akkor igénybe lehet venni a teljes összeget.
Akkor kellene megosztani a támogatás összegét, ha a két szülő külön lakcímen és mindkettejükkel élne legalább egy közös gyermekük. Az azonban nem számít, ha egy ettől eltérő másik címen élne egy gyermekük.
9. Mi a helyzet, ha egy kiskorú gyermek a nagyszülőkkel él?
Ez sem akadályozza meg a támogatás igénybevételét, ha a szülőkkel közös lakcímen is él gyermek. Nem szükséges ugyanis valamennyi kiskorú gyermeknek a szülőkkel laknia. Ha együtt élnek a szülők és legalább egy gyermekük is velük lakik, akkor megkaphatják a teljes támogatást. A nagyszülő azonban nem lesz jogosult felújítási támogatást igényelni, hiába él vele kiskorú unokája.
10. A pár örökbe adta egy gyermekét
Az is előfordulhat, hogy a pár örökbe adta egyik gyermekét – egy jóval korábban, rosszabb élethelyzetben érkezett babát -, ugyanakkor született azóta egy újabb gyermek, aki velük él. Jogosultak lehetnek a szülők a teljes felújítási támogatásra, mivel együtt él velük egy gyermekük. Ugyanakkor az örökbefogadó is jogosult lehet a teljes támogatásra, amennyiben teljesíti a többi jogszabályi feltételt.
A cikk eredeti formájában a penzcentrum.hu oldalon jelent meg 2021.01.13-án.
