A Bankmonitor.hu hitelmoratóriummal kapcsolatos online kérdőívére beérkező 500 válasz alapján egyértelmű, hogy számos félreértés él a köztudatban a moratóriummal kapcsolatban. Az emberek 10%-a például úgy gondolja, hogy a moratóriumot követően emelkedni fog a törlesztőrészlete, míg ötödük szerint a moratórium nem befolyásolja, hogy összességében mennyit kell visszafizetniük a bankjuknak. Vannak olyanok is, akik attól félnek, a moratórium választásával rossz adósnak számítanak majd, míg mások a felszámított késedelmi kamattól tartva nem élnek a lehetőséggel. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legjellemzőbb félreértéseket, és tételesen megcáfoljuk azokat.
1. A hitelmoratóriumot választóknak késedelmi kamatot kell majd fizetniük
A 47/2020. Kormányrendelet szerint, aki él a hitelmoratórium lehetőségével, annak a 2020. március 18-áig folyósított hiteleire év végéig nem kell tőke-, kamat- és díjfizetést teljesítenie. Ez utóbbi azt jelenti, hogy például a Babaváró hitelek esetében az állami kezességvállalás díját sem kell az adósoknak megfizetniük. Fontos, hogy a törlesztés szüneteltetése nem jelent tartozáselengedést, vagyis a hitelt később teljes egészében meg kell fizetni a bank részére.
A félreértés talán abból fakad, hogy szüneteltetés idejére számított kamatot utólag – a futamidő alatt egyenlő részletekben – szükséges megfizetni, vagyis ez már nem kamatozik tovább, ami az adósok szempontjából pénzügyi előnyt jelent. A hitelmoratórium miatt azonban nem számítanak fel késedelmi vagy büntető kamatot a bankok, sőt a hitelek feltételhez kötött kamatkedvezményei sem veszhetnek el. A kamatkedvezmény feltétele lehet például a számlára érkező meghatározott nagyságú jövedelem, ám ennek teljesülését a bankok a moratórium alatt nem vizsgálják.
Hirdetés
Hirdetés
2. A moratórium ellenére összességében ugyanannyit kell majd visszafizetnem a hitelemre
A törlesztés szüneteltetése alatt is kamatozik a kölcsön, ezért a moratórium lejártát követően emelkedni fog a tartozás teljes összege. A havi törlesztők azonban a moratóriumot követően nem nőhetnek, ami csak úgy érhető el, ha a futamidő a moratórium idejénél nagyobb mértékben hosszabbodik meg. Mivel a futamidő kitolása következtében tovább használjuk a bank pénzét, tovább kell rá kamatot is fizetnünk, így a teljes visszafizetendő összeg magasabb lesz.
3. A hitelmoratórium után magasabb lesz a havi törlesztőm
A hitelmoratóriumról szóló kormányrendelet alapján a havi törlesztők nem emelkedhetnek a szüneteltetést követően. Ezt a bankok a futamidő meghosszabbításával érik el.
4. A hitelem kamatkedvezményei elvesznek a moratórium miatt
A bankok komoly versenyben vannak a kamat és a THM (teljes hiteldíj-mutató) tekintetében, hiszen az ügyfelek sokszor automatikusan az olcsóbb terméket választják. A kedvező lakáshitel-kamatnak azonban sokszor feltételei vannak, amelyeknek ráadásul nem csak szerződéskötéskor, hanem a szerződés fennállása alatt is teljesülniük kell, ha pedig ez nem történik meg, akkor a kedvezmény ideiglenesen, vagy akár végleg elveszhet. A kamatkedvezmények nagysága pénzintézetenként eltérő, ám az átlagos szint 0,5-1,5% között van, ami a 3,5-5,5%-os kamattal kínált 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek esetében bizony komoly tétel. A kamatkedvezmény feltétele lehet bér vagy rendszeres jóváírás érkeztetése a banknál vezetett számlára, de az aktív számlahasználat vállalása is pénzügyi előnyt jelenthet.
Fontos ugyanakkor, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt várja a bankoktól, hogy azok a hitelmoratórium alatt ne vizsgálják a kamatkedvezmény feltételeinek teljesülését, eszerint a kamatkedvezmények év végéig nem veszhetnek el.
5. Megéri a hitelmoratórium akkor is, ha egyébként tudok törleszteni, mert a megtakarított pénzt előtörleszthetem, ezzel pedig többszázezer forintot nyerhetek
Nemrég végleges választ kaptunk arra a kérdésre, hogy megéri-e a hitelmoratórium alatt megspórolt törlesztőrészletekből előtörleszteni a hitelünket. Korábban sokan úgy számoltak, hogy ezzel a megoldással akár több százezer forintot is meg lehet spórolni egy lakáshitel futamideje alatt. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. A bankoktól ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az előtörlesztésre szánt összegből először a felhalmozott kamatot vonják le, és csak ezt követően, a maradék pénz csökkenti az eredeti hitel fennálló tartozását.
Az előtörlesztésnek ráadásul díja van – jellemzően a befizetés 1-2%-a –, és a felhalmozott kamat is nagyobb a moratórium miatt annál, mintha hitelünket az eredeti szerződés feltételei szerint fizettük volna tovább, mert a tőketartozás a szüneteltetés ideje alatt nem csökkent. Mindezek miatt a teljes visszafizetendő összeg még növekedne is az előtörlesztés és a törlesztési moratórium kombinálása esetén.
6. Azért nem lépek be a hitelmoratóriumba, mert emiatt később rossz adósnak számíthatok majd
A jegybank állásfoglalása alapján nem kerülhetünk fel a rossz adósokat tartalmazó negatív KHR listára azért, mert a törlesztési moratórium alatt nem fizettük a törlesztőket. (A negatív KHR listán azok szerepelnek, akik minimálbért meghaladó, legalább 90 napja fennálló tartozást halmoztak fel.) A hitelmoratórium ideje alatt ugyanis nincs fizetési kötelezettségünk, vagyis nem kerülünk késedelembe.
Ugyanakkor tudni kell, hogy korábbi elmaradásaink, késedelmeink nem évülnek el. Azokat a törlesztési moratórium alatt érdemes megfizetni, mert ha a felhalmozott tartozás eléri a negatív KHR listára kerülés feltételeit, akkor bizony felkerülhetünk a moratórium ideje alatt is a rossz adósok listájára. Ez pedig azt jelenti, hogy jó ideig biztosan nem kaphatunk majd bankhitelt.
7. A hitelmoratóriummal is csak a bankok járnak jól
Bár a hitelmoratórium nem hitelengedés, és a törlesztés felfüggesztése alatti kamatokat is meg kell fizetnünk a bankok részére, ez pénzügyileg mégis hátrányos a bankok számára. Egyrészt a hitelek többsége után év végéig nem fizetnek majd az adósok, másrészt kockázatot jelent a moratórium utáni időszak is, hiszen az adósoknak ismét hozzá kell szokniuk a törlesztéssel járó rendszeres havi kiadáshoz. A hitelmoratórium számítások szerint 50 milliárd forint veszteséget jelent majd összességében a bankoknak, így azt állítani, hogy ezzel jól járnak, nem helytálló.
