Mibe fektessük a pénzünk? Hogyan válasszunk lakáshitelt? Érdemes kivárni a lakásvásárlással? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömkelegét kapják a Bankmonitor szakértői nap, mint nap. A gazdasági, pénzügyi környezet átalakulóban, ennek igazolásaként 8 döbbenetes változást is bemutatnak az elmúlt egy évből. Az új helyzet pedig sok esetben új válaszokat szül az érdeklődők kérdéseire.
Az átalakulás szemléltetésére a Bankmonitor szakértői összeszedtek 8 olyan változást, ami bizony a mindennapi pénzügyeinkre is komoly hatást gyakorolhatnak.
1. Évtizedes rekordokat dönt az infláció
Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy az áremelkedés mértéke alacsony hazánkban, sőt a 2014-2015 tájékán még az árak enyhe csökkenését is megtapasztalhattuk. Ehhez képest a 2021-es évben az áremelkedés nagysága 5,1% volt. Ráadásul az elmúlt hónapokban az éves drágulás még ennél is magasabb értéken volt: A KSH 2022. februárjában 8,3%-os éves áremelkedést mért.
Egy évvel korábban 2021. februárjában az infláció mértéke csupán 3,1% volt, vagyis az áremelkedés üteme 5,2 százalékpontot gyorsult egy év alatt. Ráadásul az orosz-ukrán konfliktus miatt a nyersanyagok, alapanyagok, valamint az élelmiszerek ára várhatóan tovább fog emelkedni. Vagyis az áremelkedés mérséklődésére még egy ideig nem lehet számítani.
A drágulást mindenki érezheti a pénztárcáján, ha elmegy bevásárolni, vagy épp tankolni. Azonban ezen túlmenően is van számos hatása a gazdaságra az inflációnak. A pénzpiacon lévő kamat és hozamszinteket ugyanis érdemes az infláció szemüvegén keresztül nézni. Ha a kamat nem éri el az infláció mértékét, akkor az adott pénzpiaci eszközben lévő pénz vásárlóereje csökken. (Gyakorlatilag a kamatokkal növelt pénzösszegből sem tudjuk megvásárolni azt az árucsomagot, amit a kiinduló pillanatban a betett pénzből megvásárolhattunk volna.)
Vagyis a magas infláció a kamatok emelkedésének irányába hat, hiszen az egyes szereplők legalább az inflációt elérő hozamot szeretnének kapni. Ez igaz a befektetésekre és a hitelekre is, vagyis általánosságban a hazai kamatszint emelkedését segíti elő a magas infláció. (A kamatemelkedést természetesen teljesen másképp érzékeljük befektetőként és hiteligénylőként.) Jelenleg hazánkban a legtöbb alacsony kockázatú befektetés – például betét, állampapír – kamata nem éri el az infláció mértékét. Sőt számos hitelkonstrukció THM értéke sem haladja meg az éves áremelkedés szintét. Ezt a helyzetet szokás negatív reálkamatnak is nevezni.
Egy évvel ezelőtt a legnépszerűbb alacsony kockázatú befektetés a Magyar Állampapír Plusz volt a maga évi 4,95 százalékos hozamígéretével. Olyan sikeres volt a konstrukció, hogy Szuperállampapírnak is nevezték. Ma ez a hozam az első években gyakorlatilag negatív reálkamatot eredményez, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírral pedig várhatóan a teljes 5 éves futamidő alatt magasabb nyereséget lehet elérni.
Hirdetés
Hirdetés
2. Fordulat a jegybanknál – emelkedik az alapkamat és az MNB egyhetes betéti kamata
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése: a jegybank által elérni kívánt inflációs célérték 3%. Az ennél jóval gyorsabb drágulás miatt a jegybank 2021. nyarán kamatemelési ciklusba kezdett, vagyis emelkedni kezdett a jegybanki alapkamat és az MNB egyhetes betétjének kamata is.
Az alapkamat egy év alatt 2,8 százalékponttal, az egyhetes betéti kamat pedig 5,1 százalékponttal emelkedett. Ez utóbb 7-8 szoros emelkedést jelent.) Az infláció pedig továbbra is igen magas, csökkenésére pedig az elkövetkező időszakban sem lehet számítani, ezért újabb kamatemelési lépések várhatók.
Az irányadó kamatszintet pedig nem véletlenül hívják irányadónak: a rövid futamidejű pénzpiaci hozamok igen gyorsan lekövetik az irányadó kamatok alakulását. Sőt a hosszú futamidejű hozamok is idővel reagálnak az alapkamat változására. Vagyis az irányadó kamatok alakulása érdemben befolyásolhatja a pénzpiaci hozamokat, ezáltal a megtakarítások és hitelek kamatát is.
3. A BUBOR emelkedése közvetlenül hat egyes meglévő hitelek törlesztésére
A BUBOR mutató azt mutatja meg, hogy a bankok rövid futamidőre milyen kamat mellett adnak kölcsönt egymásnak. A lakosság számára azonban fontosabb lehet az a tény, hogy bizonyos hitelek kamatának mértéke közvetlenül függ a BUBOR mutató értékéről, ezeket szokás változó kamatozású lakáshiteleknek is nevezni. Jelenleg 470 ezer család rendelkezik ilyen kölcsönnel, számukra a BUBOR mutató értékének alakulása közvetlenül befolyásolja a törlesztőrészletek alakulását.
BUBOR mutató értéke egy év alatt 5,1-5,80 százalékponttal emelkedett, ez a változás 3, 6 , 12 hónap alatt – a kölcsön típusától függően – beépül a hitelkamatokba is. Ez a kamatemelkedés egy 10 millió Ft összegű, 10 éves futamidejű kölcsön esetében 25-29 ezer forintos törlesztőrészlet emelkedést jelentene, ez a havi kiadás 26-29 százalékos növekedésének felel meg. Ettől az emelkedéstől átmenetileg, június végéig a kamatstop védi meg az érintett családokat. Ezen háztartások törlesztője jelenleg csak 8 ezer forinttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt.)
A kamatstop intézménye júliusban már nem lesz érvényben, emiatt az érintett adósoknak mindenképpen érdemes meglévő kölcsönük kiváltásán elgondolkodni. A kamatemelkedés már nem egy távoli rém, hanem a jelenlegi mindennapok része. Ezt a drágulást azonban még a kamatstop ideje alatt jórészt ki lehet védeni azzal, hogy a kölcsönt egy biztonságosabbra, kiszámítható kamatozásúra cserélnénk.
4. A BIRS mutató emelkedése az új kölcsönök kamatára gyakorol érdemi hatást
A BIRS mutató a hosszú futamidejű bankközi kölcsönök kamatát írja le. Ezen mutató értékének az alakulása a hiteligénylés előtt állókat érdekelheti leginkább. (A pénzintézetek a pénzpiacról szerzik be a hitelkihelyezés forrását, a bankközi kamatok emelkedése gyakorlatilag a hitelnyújtás költségének emelkedését eredményezi.)
A jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitelhez kapcsolódó 10 éves futamidejű BIRS mutató értéke egy év alatt 2,48 százalékról 5,89 százalékra emelkedett. Mondhatni a hitelnyújtás költsége 3,41 százalékponttal növekedett egyetlen év alatt.
5. Túl vannak a hitelkamatok mélyponton
Évekig lehetett hallani azt, hogy a hitelek milyen olcsók. Ez az állítás igaz is volt, a legolcsóbb 10 éves kamatperiódusú lakáshitelek kamata egy évvel ezelőtt 2,94 százaléktól indult, ma viszont a legolcsóbb hasonló konstrukció kamata 4,89%. Ez 1,95 százalékpontos emelkedést jelent, ami 66 százalékos növekedésnek felel meg. Egy 20 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű lakáshitel induló törlesztőrészlete tavaly 110 ezer forint volt, egy hasonló kölcsön felvételénél jelenleg 131 ezer forint induló részletre lehet számolni.
A személyi kölcsönöknél is megkezdődött az áremelkedés, ennek mértéke azonban jelenleg elmarad a lakáshiteleknél tapasztalt drágulástól. A legolcsóbb személyi kölcsönök kamata csupán 0,53 százalékponttal emelkedett. (6,95 százalékról 7,48 százalékra emelkedett a legolcsóbb személyi hitelek kamata.)
A történelmi mélypontról már lecsúsztunk, a kölcsönök drágulása megkezdődött. Azt azonban látnunk kell, hogy a banki forrásköltségeket leíró mutatók értéke nagyobb mértékben emelkedtek, mint a hitelkamatok. Vagyis az új kölcsönök további drágulása várható. (A lakáshitelek kamata még akár 1-,5 százalékponttal megemelkedhet.) Ha csak a hiteloldalt nézzük, akkor érdemes gyorsan lépni.
6. Árstopok, és ami utánuk várható
Egy évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy a kormány gyakorlatilag hatósági árakat vezet be egyes termékeknél. Ez azonban ma a valóság: egyes élelmiszerárak, az üzemanyag árak, illetve bizonyos hitelek kamata nem haladhat meg egy bizonyos szintet.
Ez komoly segítséget jelenthet számos családnak, fontos tisztában lennünk azzal, hogy ez a segítség átmeneti. 2022. első félévében fokozatosan kivezetésre kerülnek ezek a korlátozások. Márpedig az árstopok eltörlése az infláció emelkedéséhez vezethet – jelenleg fékezik az áremelkedést ezek az intézmények -, a magas infláció hatásairól pedig korábban beszéltünk.
7. Nagyon magas a bizonytalanság a gazdaságban – Befolyásolja ez a pénzügyi döntéseket?
Egy évvel ezelőtt már túl voltunk a COVID kezdeti sokkján, ugyan folyamatosan jöttek az újabb hullámok – ahhoz kapcsolódó korlátozások -, de már szinte mindenki tisztában volt vele, hogy a gazdaság nem fog összeomlani, a járványt pedig idővel le fogjuk győzni. Éppen ezért a lakosság pénzügyi döntéseit nem befolyásolta lényegesen az aktuális járványhelyzet.
Jelenleg egy teljesen másfajta bizonytalansági tényezővel kell megküzdenünk. A szomszédban háború dúl, amely nem tudjuk mikor és hogyan fog lezárulni. Az oroszok ellen pedig számos szankciót vezettek be – ezek köre pedig még mindig folyamatosan bővül -, melynek a hazai gazdaságra gyakorolt hatását még nem lehet felmérni.
Ebben a helyzetben teljesen érthető, ha egyes gazdasági szereplők óvatosabbá válnak. Ez megjelenhet a nagyobb pénzügyi kiadások elhalasztásában, de idővel begyűrűzhet a banki hitelezési gyakorlatba is.
Teljesen érthető, logikus lépés egy ekkora pénzügyi döntéssel kivárni.Ugyanakkor tisztában kell lennünk a döntés egyéb következményével is: ha hitelre lenne szükségünk a vásárláshoz, akkor várhatóan jóval magasabb kamat mellett tudjuk majd felvenni a kért hitelösszeget.
8. A forint gyengülése is új lendületet vett
A forint árfolyama is tovább gyengült. Egy évvel ezelőtt az MNB középárfolyama 365-367 Ft/EUR szinten volt. Jelenleg 375 Ft/EUR körül mozog az árfolyam, pár hete azonban átlépte a 397 Ft/EUR szintet. Ez jelenleg 2,7%-os gyengülést jelent, a 400-as szint azonban már egy 8 százalékot meghaladó romlást jelentett.
A forint gyengülése azonban nem csak a pénzváltásnál, külföldi nyaralásnál, rendelésnél jelent problémát. Az importált árukért ugyanis a vállalatok, cégek külföldi devizában fizetnek. A vételár tehát a forint gyengülése miatt az eladó áremelése nélkül is növekedhet. Vagyis emelkedik a cégek költsége, amit termékeik árába beépítenek. Vagyis a gyengülő forint hosszú távon az inflációt is emelheti. A növekvő áremelkedés pedig a teljes gazdaságra, pénzpaci hozamokra hatást gyakorol.
Az elmúlt évek forint gyengülése alapján nem tűnik rossz pénzügyi döntésnek. Ugyanakkor a forint árfolyamának jövőbeni alakulására nincs semmilyen garancia, ráadásul az árfolyam nagyon komoly ingadozásokra képes. Vagyis az euró befektetés önmagában egy komoly kockázatot hordoz, ennek megismerését követően lehet megalapozott döntést hozni a befektetésről.
