Az olvasóink sokszor keresnek meg minket különböző pénzügyi kérdéssel. Ezen kérdések nem kis része azt boncolgatja, hogy egy-egy kihagyhatatlan ajánlat átverés-e, vagy van valóság tartalma is. Általában a kihagyhatatlan ajánlatokról kiderül, hogy a feltüntetett várható hozam köszönő viszonyban sincs a reálisan elérhető hozammal. Egy újabb horror történet következik, melyet azonban nem csak a borzongás, hanem a tanulság miatt is érdemes elolvasni.
A következő levelet kaptuk az egyik Olvasónktól:
„Tisztelt Cím!
Rendszeres olvasójuk vagyok, érdeklődni szeretnék, hogy mi a véleményük a lentiekről és a mellékletről.
Köszönettel XY
Szia XY!
Teljesen letisztult minden infó, minden összefüggés… Ezen a weboldalon találod mind az öt terméket az alapinfókkal és a szerződési feltételekkel együtt. Ez a felület egyszerűen, érthetően és lényegre törően mutatja be a számlák lehetőségét, a befektetés működését!
http://profitrahangolva.hu/
Az összes szerződési feltétel megtalálható itt:
http://www.tkszkormend.hu/befeketetesi_szolgaltatasok.html
üdv,
…”
Az olvasói levélben találtunk többek között egy Excel táblát is. A hevenyészett Excelt megnyitva azonnal látható volt
a futamidő (3 év) végén várható 32%-ot meghaladó hozam (éves szinten valamivel több, mint 10% szemben az aktuális átlagos 4,2
5%-os banki kamattal). Ez azért már akkora szám, aminek érdemes utánanézni! Meg is tettük, és nem csalódtunk: semmi konkrétum. Lássuk, hogyan áll össze az újabb kihagyhatatlan ajánlat!
Egy vidéki takarékszövetkezet (nem is kicsi) leszerződik egy kis budapesti kft-vel (ami valószínűleg a befektetési tanácsokat adja), mi pedig rábízhatjuk a pénzünket a takarékszövetkezetre. Még a kockázati szinteket is saját magunk választhatjuk ki az öt lehetőség közül: a legbiztonságosabb befektetési portfolió 0%-os „tőkekockázattal” számol, míg a legrizikósabb 100%-kal. Ugyanezek éves elvárt hozama 10 és 50% között változott. Nézzük a legkonzervatívabb ajánlat részleteit! (Az idézőjeles kifejezések illetve mondatok a terméket népszerűsítő honlapról illetve a termék szerződéséből származnak.)
1
Hozam
Ennél a
„tőkemegőrző befektetési formánál”
10%-os éves elvárt hozamot látunk a honlapon. A részletesebb leírásban már
megcélzott hozamként szerepel ugyanez az érték. De ezt nem szabad összekevernünk a
várható hozamunkkal!
A különbség az utolsó és az előző kifejezések között nem más, mint a
realitás: szívesen vennék egy Ferrarit, tetszenek a Mercedesek, de nagy valószínűséggel egy Fordot fogok vásárolni. Visszatérve a befektetések világához: az a befektetés, aminek várható hozama magasabban van, mint a pénzpiaci hozamok (kb 4,25%), az kockázatot is tartalmaz definíciószerűen.
Minél magasabb hozamot ígérnek,
annál nagyobb kockázatot hordoz az adott befektetés. Tovább böngészve a részletes leírást már meg is találjuk a megoldást:
„A vagyonkezelési irányelv úgy került kialakításra, hogy rendes piaci körülmények között a javasolt futamidő végére a tőke nem csökkenhet, azaz a javasolt futamidő végén a Kezelt Vagyon összege eléri vagy meghaladja az Induló Vagyon összegét.” Tehát a futamidő alatt várható hozam nagyobb, vagy egyenlő 0%-kal! Ez azért elmarad az éves 10%-tól… Holott a honlapon ilyeneket lehet olvasni:
„ Az aktív tőkepiaci opciós kereskedésből profit realizálódik. A termék profitálni tud a tőkepiacot jellemző árfolyammozgásokból.” Az első mondatban kijelentő módban tudhatjuk meg, hogy profit realizálódik. Ha esik, ha fúj. A második mondat már árnyalja a képet. Már nincs az az érzésünk, hogy a nyereség törvényszerű. Mi a helyzet a veszteségekkel? Nem tudni. Pedig példákat is találunk:
„MIK A VÁRHATÓ HOZAMOK? (befektetett tőke pl.: 1 millió forint)
• „Visszafogott” teljesítmény esetén 3 év után: (15%-os összhozam) 1 millió HUF » 1,15millió HUF
• „Jó” teljesítmény esetén 3 év után: (30%-os összhozam) 1 millió HUF » 1,3 millió HUF
• „Kiváló” teljesítmény esetén 3 év után: (45%-os összhozam) 1 millió HUF » 1,45 millió HUF”
A példák meg sem említik a veszteség lehetőségét, vagy akár azt, hogy csak a tőkénket kapjuk vissza. De ha már idáig eljutottunk, vizsgáljuk meg a kockázatot is a hozam kockázat páros közül.
Kockázat
A konstrukció
„tőkemegőrző befektetési forma” ahol a
„tőkekockázat 0%”. A 0%-os tőkekockázat azt sugallhatja, hogy legrosszabb esetben a tőkénket visszakapjuk. Egy kicsit árnyalja a képet, hogy a szerződésben már így szerepel:
„Induló Vagyonra vetített várható tőkekockázat, a javasolt portfoliókezelési időszak végén 0%”. Itt is ott találjuk az a fránya várható kifejezést. Várhatóan nem lesz veszteségem, de az is elképzelhető, hogy mégis. Ezt csak alátámasztja a már ismerős vagyonkezelési irányelv:
„A hozam elérése alacsony kockázat vállalását igényli a befektetőtől. A vagyonkezelési irányelv úgy került kialakításra, hogy rendes piaci körülmények között a javasolt futamidő végére a tőke nem csökkenhet, azaz a javasolt futamidő végén a Kezelt Vagyon összege eléri vagy meghaladja az Induló Vagyon összegét.” Rendes piaci körülmények között tehát a futamidő végén visszakapom a tőkém. Mi az a rendes piaci körülmény? Csak elképzeléseink lehetnek… Az igazság az, hogy egyrészt
nincs tőkevédelem, vagy garancia, másrészt
a befektetési politika sem garantálja a tőke védelmét: a termék hordozza a tőkeveszteség lehetőségét! Ezt ki is emelik:
„Jelen tájékoztatás nem minősül a tőke megóvására vonatkozó garanciának, vagy ígéretnek, valamint hozamra vonatkozó garanciának vagy ígéretnek.”
Hozam és kockázat
Természetesen nem azt állítjuk, hogy nincs a piacon olyan befektetés, aminek a várható hozama évi 10%, vagy nem léteznek tőkevédett befektetések. Azt viszont tudjuk, ha a pénzpiaci hozamok 4,25% körül mozognak, akkor olyan termék nem valószínű, aminek a várható hozama 10% miközben tőkevédelmet is nyújt. A kettő külön-külön elképzelhető, de egyszerre aligha. Olyan termék viszont semmiképp nem hozható létre, ami biztosan 10% hozamot hoz tőkeveszteség lehetősége nélkül!
Hogyan kerüljük el a kihagyhatatlan ajánlatokat?
Nézzük meg mindig, hogy milyen hosszú a javasolt vagy tényleges futamidő. Addig tudjuk-e nélkülözni a pénzünket? Milyen kockázatot képvisel a kiszemelt befektetés? Állampapírba fektet, vagy vállalati kötvényekbe, esetleg kínai részvényekbe? Könnyen elképzelhető, hogy nem nekünk, hanem az értékesítőnek lesz az évszázad üzlete az adott termék. És ne feledjük többlet kockázat nélkül nincs többlet nyereség! Ha átlátható befektetésre vágysz, válassz egyet a befektetési alapok közül,vizsgáld meg az állampapírok által kínált lehetőséget, vagy élj a lakástakarék szerződések által biztosított állami támogatás révén elérhető 12%-os hozammal. Most vettük csak észre, hogy pontosítanunk kell: vagy kockázat párosul az átlag feletti hozamhoz, vagy állami támogatás.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
