Senki sem szeret a legrosszabbra gondolni, különösen akkor, ha egy szeretett családtag elvesztéséről van szó. Pedig a felelős gondolkodás része, hogy felkészülünk a váratlan helyzetekre is. Mi történik anyagilag egy átlagos magyar családdal, ha a fő kereső – legyen az apa vagy anya – hirtelen kiesik a rendszerből egy tragédia következtében? Mekkora teher szakad a hátramaradt társra és a gyermekekre?
Egy család életét alapjaiban rengetheti meg egy tragédia, különösen akkor, ha a fő kereső hirtelen elhunyt. A gyász mellett az anyagi következmények is súlyosak lehetnek – különösen, ha nincs előre kiépített pénzügyi védőháló. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogyan hat egy ilyen veszteség egy átlagos magyar család költségvetésére, és milyen megoldás nyújthat biztonságot a legnehezebb időkben is.
Azonnali pénzügyi sokk: A számok tükrében
A mindennapi élet fenntartása komoly költségekkel jár, különösen gyermekek nevelése esetén. A KSH friss statisztikái (2024-es adatok alapján) jól mutatják, mekkora jövedelemre van szüksége egy családnak a különböző életszínvonalak eléréséhez. Nézzük meg konkrétan egy kétgyermekes, két felnőttből álló háztartás példáját (az adatok ezer Ft/fő/hó értékben értendők):
- Nagyon szűkös: 96,0 ezer Ft/fő/hó (összesen kb. 384 ezer Ft/hó a családnak)
- Szűkös: 121,8 ezer Ft/fő/hó (összesen kb. 487 ezer Ft/hó a családnak)
- Átlagos: 171,4 ezer Ft/fő/hó (összesen kb. 686 ezer Ft/hó a családnak)
- Jó: 227,7 ezer Ft/fő/hó (összesen kb. 911 ezer Ft/hó a családnak)
- Nagyon jó: 353,8 ezer Ft/fő/hó (összesen kb. 1,415 millió Ft/hó a családnak)
Ezek az összegek fedezik a lakhatást, étkezést, rezsit, ruházkodást, közlekedést és az alapvető szükségleteket.
Most képzeljük el a legrosszabbat: az egyik kereső, aki mondjuk a családi bevétel jelentős részét (akár 60-70%-át vagy többet) biztosította, meghal. A család hirtelen egyszülőssé válik, két gyermekkel. A kiadások ugyan némileg csökkenhetnek (egy fővel kevesebb), de a jövedelem drasztikusan visszaesik.
Az egyszülős, egy vagy több gyermeket nevelő háztartásokra vonatkozó adatok még magasabb egy főre jutó költséget mutatnak ugyanazon életszínvonal eléréséhez, hiszen ugyanazokat az infrastrukturális költségeket (lakás, rezsi egy része) kevesebb főre kell elosztani, és a gyermekek igényei nem csökkennek:
Egy háromfős (egy szülő, két gyerek) családnak tehát átlagos szinten kb. 3 * 217,5 = 652,5 ezer Ft-ra lenne szüksége havonta.
A probléma: A hátramaradt szülő jövedelme önmagában valószínűleg messze elmarad ettől az összegtől, miközben a gyász terhe mellett kell helytállnia a munkahelyén (ha van neki), és gondoskodnia a gyermekekről. A korábbi „átlagos” vagy „jó” életszínvonal fenntartása szinte lehetetlenné válik, sőt, gyakran még a „szűkös” szint elérése is komoly kihívást jelent.
Hosszú távú terhek: Több mint a havi számlák
Azonnali megélhetési költségeken túl gondolni kell a hosszú távú kiadásokra is:
- Lakhatás: Ha volt lakáshitel, annak törlesztése folytatódik. Ha albérletben éltek, a lakbért továbbra is fizetni kell.
- Gyermeknevelés költségei: Iskoláztatás (tankönyvek, felszerelés, különórák, esetleg tandíj), ruházkodás, étkezés, egészségügyi kiadások, zsebpénz – ezek mind jelentős tételek, és a gyermekek növekedésével csak emelkednek.
- Adósságok: Meglévő személyi kölcsönök, hitelkártya-tartozások szintén a hátramaradt családra szállnak.
- Váratlan kiadások: Egy elromlott háztartási gép, egy betegség miatti plusz költség könnyen felboríthatja a szűkös költségvetést.
A kíméletlen valóság: 3-5 év a talpra álláshoz
Statisztikák és tapasztalatok alapján egy családnak átlagosan 3-5 évre van szüksége ahhoz, hogy egy ilyen tragédia után anyagilag valamennyire stabilizálódjon. Ez az időszak tele van kihívásokkal:
- A gyász feldolgozása mellett kell újratervezni a pénzügyeket.
- A hátramaradt szülőnek esetleg új munkát kell keresnie, vagy többet kell dolgoznia, ami a gyermekekre fordítható idő rovására mehet.
- Szükség lehet átképzésre, új készségek elsajátítására.
- A gyermekfelügyelet megoldása további költségeket jelenthet.
Ebben a rendkívül sérülékeny időszakban a pénzügyi gondok csak tovább súlyosbítják a helyzetet, megnehezítve a gyászmunkát és a család új egyensúlyának megtalálását.
A megoldás kulcsa: Az életbiztosítás védőhálója
Pontosan ezekre a helyzetekre nyújt megoldást egy megfelelően megválasztott életbiztosítás. Ez nem luxus, hanem a felelős gondoskodás egyik alapvető eszköze.
- Azonnali segítség: Halálesetkor a biztosító gyorsan kifizeti a szerződésben meghatározott összeget a kedvezményezett(ek)nek (általában a hátramaradt családtagoknak).
- Anyagi lélegzetvétel: Ez az összeg azonnali segítséget nyújt a kieső jövedelem pótlására, a temetési költségek fedezésére, a meglévő adósságok (pl. lakáshitel) rendezésére.
- Időt nyer a család: Lehetővé teszi, hogy a családnak ne kelljen azonnal a legszükségesebb kiadások miatt aggódnia. Időt ad a gyászra, az újratervezésre, anélkül, hogy azonnali és drasztikus megszorításokat kellene bevezetni, vagy el kellene adni az otthonukat.
- Biztosított jövő a gyermekeknek: A biztosítási összeg egy része fedezheti a gyermekek taníttatását, jövőbeli céljaik elérését, még akkor is, ha a hátramaradt szülő jövedelme ezt önmagában nem tenné lehetővé.
Mekkora összegre lenne szüksége a családnak, hogy átvészelje a legnehezebb időszakot, ha Veled történne valami? Fedezné-e a meglévő megtakarításuk a lakáshitelt, a napi kiadásokat és a gyermekek jövőjét legalább arra a kritikus 3-5 évre, amíg a család talpra állhat?
Az életbiztosítás megkötése egy felelős döntés, amely valódi nyugalmat és biztonságot adhat. Nem a halálra készülünk vele, hanem az életre – szeretteink életének és jövőjének biztosítására, még akkor is, ha mi már nem lehetünk mellettük. Ne várj holnapig, tájékozódj még ma a lehetőségekről!
