Tudod, hogy a kamat vagy a THM magasabb-e egy hitel esetében? És azt, hogy mennyivel nőhet a hiteled havi törlesztője akkor, ha 1%-kal nő a kamat? Az MNB felmérése szerint sokan nem tudnak ezekre a kérdésekre sem válaszolni.
Ahhoz, hogy az emberek megalapozott pénzügyi döntést tudjanak hozni, legalább alap szinten tisztában kell lenniük a pénzpiacok működésével, valamint az alapvető fogalmak jelentésével. E nélkül egyszerűen nem értik meg az ok-okozati összefüggéseket, és nem ismerhetik fel a lehetséges kockázatokat.
A Magyar Nemzeti Bank ezer válaszadó bevonásával készült felmérése szerint azonban a többség az alapvető fogalmakkal és összefüggésekkel sincs tisztában. Ez különösen akkor ijesztő, ha valakinek lakáshitele van, ahol a felvett kölcsön összege egy család sokéves jövedelmével lehet egyenlő. Gondoljunk csak bele, mit jelent egy 10 millió Ft-os tőketartozás akkor, amikor a havi nettó átlagkereset 230 000 Ft. Egy ekkora összegű lakáshitelnek jelenleg a havi törlesztője – 10 éves kamatperiódus esetén – 76 000 Ft és 94 000 Ft között lehet valahol, ami azt jelenti, hogy a jövedelem 33-40%-a törlesztésre megy el. Alacsonyabb jövedelem esetén ráadásul az utóbbi arány még magasabb.
Ennek ellenére az MNB által megkérdezettek közül a legtöbben arra sem tudták a helyes választ, hogy vajon a hitel THM-je (teljes hiteldíj mutató) vagy kamata nagyobb-e? Pedig éppen a THM mutatja meg legjobban számunkra egy hitel költségeit, ezért ez alapján érdemes összehasonlítani az ajánlatokat. Nem véletlen, hogy a Bankmonitor lakáshitel és személyi kölcsön kalkulátorai egyaránt THM szerint rangsorolják a termékeket, ami minél alacsonyabb, annál kedvezőbb az ajánlat.
A kamat és a THM között az a különbség, hogy míg a kamat a kölcsönvett pénzért a bank részére fizetett ár, addig a THM egy jelzáloghitelnél a kamaton felül tartalmazza többek között az értékbecslés, a hitelbírálat, a tulajdoni lap és a folyósítás költségét is, vagyis jobban mutatja a hitellel járó tényleges kiadásokat. (Arról, hogy mi van benne, illetve mit nem tartalmaz a THM, itt olvashatsz.)
Még többen adtak rossz választ arra a kérdésre, hogy vajon most vagy 5 évvel ezelőtt voltak-e magasabbak a hitelkamatok. Ez azért probléma, mert az, aki nem tudja azt, hogy jelenleg historikusan alacsony szinten tartózkodnak a kamatok, az nincs tisztában azzal sem, hogy soha nem lehetett ilyen olcsón hitelhez jutni, mint mostanság.
Ez egyfelől jó lehetőséget jelent a hitelfelvételre, másrészt emiatt a kockázat is nagyobb, hiszen a mostani alacsony szintről a kamatok felfelé mozdulhatnak el, ez pedig megemelheti a havi törlesztőket. A kamatok emelkedhetnek például egy jelentős forintgyengüléstől, a megugró inflációtól vagy éppen attól, ha a jegybankok elkezdenek alapkamatot emelni. Ezek pedig begyűrűzhetnek a hitelkamatokba is, így egyrészt drágábban lehet majd hitelhez jutni, másrészt a meglévő hitelek kamatai is emelkedhetnek a kamatperiódusok között.
Az MNB felmérése szerint a megkérdezett emberek 42%-a egyáltalán nem tudta megmondani, hogy ha egy 10 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű, 5%-os kamatú lakáshitel havi törlesztője most 66 ezer Ft, akkor mennyivel nőne a havi törlesztő akkor, ha 1%-kal megemelkedne a kamat. A válaszolók 14%-a alábecsülte az emelkedés mértékét, míg 9% eltúlozta a hatást és csak 33% találta el, hogy ettől havonta 5-6 ezer Ft-tal nőnének a kiadásai.
Ennek ellenére az új hitelfelvételek esetébe tarolnak az 5 évnél hosszabb időre fixált kamatú termékek, azaz a kamatok legfeljebb ilyen időközönként változhatnak (például nőhetnek), vagyis az emberek azzal már tisztában vannak, hogy ez biztonságosabb számukra. Ám azok közül, akik változó kamatozású (1 évnél rövidebb kamatperiódusú) hitelen ülnek, mégis kevesen váltanak kiszámíthatóbb, hosszú kamatperiódusúra. A hitelkiváltási arány csak nagyjából 3%-os Magyarországon, vagyis a meglévő szerződésállomány ekkora részét cserélik csak le az adósok kedvezőbbre vagy biztonságosabbra évente.
Különösen a több százezer volt devizahiteles érintett, akiknek hiteleit még 2015-ben kötelezően forintosították, ugyanis a forintosított hitelek kamata a 3 havi bankközi kamatláb (BUBOR) és a kamatfelár (maximum 4,5%) összege. (A BUBOR, vagyis a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb az a kamatszint, amiért a kereskedelmi bankok hajlandók egymásnak hitelt adni különböző futamidőre, míg a kamatfelár tulajdonképpen a bank haszna az üzleten).
A kevés hitelkiváltás egyik oka az lehet, hogy sok esetben a változó kamatozású hitelt fizető adós most élvezi az alacsony kamat miatti kisebb havi törlesztőket, míg egy kamatfixálás esetén valamivel többek kellene fizetnie. Érdemes azonban végiggondolni, hogy egy kamatemelkedés mennyivel dobná meg a havi fizetnivalót, és ha ez túl magasra is felszökhet, akkor kisebb plusz költségért megérheti ezt elkerülni.
(A Bankmonitor Hitelkiváltás Kalkulátorával megnézheted, hogy meglévő drága, vagy változó kamatozású hiteledet milyen feltételekkel cserélheted le kiszámítható, kisebb kamatkockázatúra.)
Az előbbiek miatt a meglévő, változó kamatozású hitelállomány biztonságosabbra cserélésébe az MNB is beszállt, ezért aztán, ha olyan változó kamatozású lakáshiteled van, melynek szerződését 2015. február 1 előtt kötötted, kamata évente, vagy rövidebb időközönként módosulhat, a futamidőből pedig 10 évnél több van hátra, akkor te is kapni fogsz a bankodtól egy ajánlatot. Ebben felkínálják a lehetőséget, hogy meglévő hiteled hosszabb kamatperiódusúra cseréld, és azt is számszerűsítik, hogy havi törlesztőben mit jelentene ez számodra. Erről itt tudhatsz meg többet.
