Biztonságban van-e most a pénzünk? Avagy hogyan működik az OBA és a BEVA?

Biztonságban van-e most a pénzünk? Avagy hogyan működik az OBA és a BEVA?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2022-02-28
 

2022. február 28-ára és március 1-ére az MNB bankszünnapot rendelt el a magyar Sberbanknál a leánybank saját kérésére. Az intézkedés oka az, hogy a bank tulajdonosának, a Sberbank Europe AG-nek rosszabbodott a likviditási helyzete az Oroszország elleni pénzügyi szankciók következtében. Az MNB ez idő alatt vizsgálja a bank pénzügyi helyzetét, és működésének stabilitását. Ebben a helyzetben sokakban felmerülhetett az az aggodalom, hogy vajon biztonságban vannak-e a bankoknál vagy befektetési szolgáltatóknál tartott megtakarításaik. Most ennek a kérdéskörnek jártunk utána.

Biztonságban vannak-e most a bankbetétek?

A bankbetétek biztosításáért Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) felel. A szervezet fő célja a betétesek védelme abban az esetben, ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válna. A működését szabályozó törvény szerint az OBA 10 munkanapon belül (2024. január 1-től pedig 7 munkanapon belül) kártalanítást fizet a betétes számára, amennyiben a betétkövetelés olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét visszavonta a felügyelet, vagy amelynek a felszámolását elrendelte a bíróság.

Kikre vonatkozik az OBA biztosítása?

Az OBA-garancia mindazokra vonatkozik, akik Magyarországon hitelintézetben névre szólóan betétet helyeztek el. Feltétel továbbá, hogy a betétest a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek megfelelően azonosították. (Arra a betétre például nem terjed ki az OBA által nyújtott biztosítás, amelyről jogerős bíróság ítélet megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik.)

Mennyi pénzt biztosít az OBA?

A kártalanítás felső összeghatára 100 000 eurónak megfelelő forintösszeg, azaz mostani árfolyamon kb. 37 millió forint. Az OBA először a tőke, majd a kamat összegét fizeti ki kártalanításként, de a kifizetés mértéke személyenként és hitelintézetenként összevontan nem haladhatja meg az összeghatárt. A pontos forintösszeget a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Jó hír, hogy több ember közös betétje esetén az összeghatár külön-külön vonatkozik az egyes betétesekre.

Az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb 50 000 euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző 3 hónapban elkülönített számlán helyeztek el, és eredetük megfelelően igazolva van. Ez az összeghatár abban az esetben érvényes, ha a betét forrása lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, munkaviszony megszűnéséhez vagy nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, biztosítási összeg, illetve bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.

Van-e teendő a kártalanítási folyamat során?

Az OBA kártalanítási folyamata teljesen automatikus, azaz a betéteseknek nem kell sorban állniuk, vagy papírmunkát elvégezniük. Egy esetben van mégis teendő: ha a betét elhelyezését követően a személyes adatokban változás történt, és a betétes ezt még nem jelezte a bank felé. Kisebb összegű kártalanítás esetén postai készpénzfelvétel útján érkezik meg az összeg, a nagyobb kifizetések pedig megbízott bankon keresztül történnek.

Mi a helyzet akkor, ha lejárt tartozásunk van a bank felé?

Fontos, hogy ha a betétesnek a kártalanítás kezdete előtt már lejárt tartozása van a hitelintézet felé, akkor a kártalanítási összeg meghatározásánál beszámítják a lejárt tartozás összegét. Például akinek 1 millió forint lejárt tartozása volt, ő 1 millió forinttal kevesebb kártalanítási összegre jogosult.

Hirdetés

Hirdetés

Biztonságban vannak-e a különböző befektetések?

Magyarországon az értékpapírszámlán tartott befektetések is biztosítva vannak. A Befektetővédelmi Alap (BEVA) azt a célt szolgálja, hogy korlátozott vagyoni védelmet nyújtson a befektetők számára olyan károk ellen, amelyek nem szükségszerű velejárói a befektetési kockázatnak. A befektetés értékvesztése nem tartozik ebbe a kategóriába, így a BEVA nem kártalanítja azokat, akik valamilyen értékpapírt magasabb árfolyamon vásároltak meg, mint ahogyan eladták. Tehát a pénzelhelyezésből eredő kockázat a bankbetétekkel szemben itt alapvetően a befektetőt terheli.

Kikre vonatkozik a BEVA védelme?

A BEVA a szolgáltató jogellenes eljárása ellen nyújt védelmet a letétben lévő vagyon (értékpapír, pénz) biztosításán keresztül. A kártalanítás körébe tartozik minden olyan – a jogszabály szerint nem kizárt – befektető (jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság és magánszemély), aki/amely a követeléséhez nem jut hozzá.

Egy befektető akkor számíthat BEVA-kártalanításra, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

  • Befektetését egy BEVA-tag szolgáltatónál helyezte el, és arról érvényes szerződéssel rendelkezik.
  • A befektetési szolgáltató a befektető nevén nyilvántartott (vagy az általa követelt, pl. örökölt) vagyont nem tudja kiadni.
  • Az érintett befektetési szolgáltató ellen megindult a felszámolási eljárás.
  • A befektető nem tartozik a jogszabályban a kártalanításból kizárt magánszemélyek (ilyenek az érintett befektetési szolgáltató vezetői, tulajdonosai, valamint ezek közeli hozzátartozói), illetve jogi személyek körébe (pl. intézményi befektetők, helyi önkormányzatok, tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok).

Mekkora összeget biztosít a BEVA?

A BEVA-kártalanítás összeghatára szintén 100 000 eurónak megfelelő forintösszeg, azonban önrészt is tartalmaz: 1 millió forintig 100%-os a kifizetés, de az 1 millió forintot meghaladó részre csak 90%-os. A 100 000 eurós összeghatár meghatározása a felszámolás kezdő napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján történik. Fontos, hogy a BEVA kártalanítási eljárása nem automatikus, hanem az elindításához kérelmet kell benyújtani. A kérelmet a benyújtását követő 90 napon belül bírálják el, és az elbírálástól számított 90 napon belül fizetik ki a kártalanítási összeget.

Hogyan számítják ki a kártalanítás összegét?

A BEVA a felszámolás alá került tagja által nyilvántartott, de ténylegesen hiányzó befektetések értéke alapján fizet kártalanítást. A felszámolás alatt álló befektetési szolgáltatónál talált meglévő (tehát nem hiányzó) ügyfélvagyont (értékpapírok és összegek) a felszámoló adja át az ügyfélnek, a felszámoló által meghatározott módon és időben. Ha a kártalanítás hiányzó értékpapír után jár, összegét az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző 180 napos átlagárfolyama alapján számítják ki. (Devizában fennálló követelés esetén a BEVA a kártalanítás forintösszegét a felszámolásának kezdő napján érvényes MNB devizaárfolyam alapján határozza meg.)

Mit tehetünk a védelem erősítése érdekében?

Ha a befektetéseink összértéke meghaladja a 100 000 eurót, akkor érdemes megfontolnunk, hogy több befektetési szolgáltató között megosztva tartsuk a vagyonunkat. Ugyanis a BEVA-garancia is szolgáltatónként érvényes, így többszörösen védetté válhatunk az esetleges negatív eseményekkel szemben.

Hirdetés
Hirdetés