Megérkezett a Magyar Nemzeti Bank áprilisi hitelezési statisztikája, a lakossági hitelek irgalmatlanul beindultak. Személyi kölcsönből a tavasz második hónapjában összesen 68,2 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a bankok.
Az előző év nehezebb időszakát követően nagyon beindult a lakossági hitelezés. Ezt támasztja alá az MNB áprilisi statisztikái is. De mégis mennyire jók az adatok és mi lehet az oka a lakossági kölcsönök népszerűségének?
Rekord volumen a személyi kölcsönöknél
Személyi hitelből, 68,2 milliárd forint összegben kötöttek szerződést egyetlen hónap alatt, ami 11,7 milliárd forinttal haladja meg a márciusi 56,5 milliárd forintos értéket. Ilyen volumen még soha nem jött össze egyetlen hónap alatt.
A nagy fellendülést részben magyarázhatja a kölcsönök átlagos THM értékének érdemi mérséklődése: áprilisban 17,94% volt az átlagos THM, míg 2023 januárjában még 19,48% volt a teljes hiteldíj mutató átlagos értéke. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a korábbi nagyon kedvező gazdasági környezetben – gyakorlatilag ilyen volt a teljes 2021-es év – a személyi hitelek átlagos THM értéke 13% alatt volt, az akkori volumen mégis elmaradt a 2024. áprilisi értéktől.
Hirdetés
Hirdetés
Bedurrant a lakáshitelezés
Áprilisban újra 100 milliárd forint fölé emelkedett a lakáshitel volumen, sőt a pontos érték 121,2 milliárd forint lett. Ilyen havi volumennel utoljára 2022 júniusában találkozhattunk. A lakáshitelek népszerűségét sokkal jobban magyarázza a hitelek érdemi kamatcsökkenése: az áprilisi szerződések átlagos THM értéke 7,03% volt, ilyen kedvező áron pedig utoljára szintén 2022 júniusában lehetett lakáscélú jelzáloghitelt felvenni.
Az eredmény érdemben köszönhető a támogatott lakáshitelek felfutásának is. Ez nagyrészt az új CSOK+ kölcsön indulásának tudható be. Áprilisban a támogatott hitelek szerződéses összege 36,3 milliárd forint volt, ez 7,76 milliárdos növekedést jelent egyetlen hónap alatt, ami 27,2 százalékos bővülést jelent. Ugyanakkor a piaci hitelek is érdemben nőttek: 84,57 milliárd forint összegben kötöttek szerződést áprilisban a márciusi 69,04 milliárd forinttal szemben.
Az éves költségek csökkenését ugyanakkor a támogatott hitelek térnyerése nem magyarázhatja. Ezen kölcsönöknél az MNB ugyanis a normál és nem a kedvezményes kamat alapján számolja ki a teljes éves költség mértékét. (Így számolva a támogatott hitelek drágábbak, mint a piaciak.) Vagyis a lakáshitelek árcsökkenését a piaci hiteleknél látott kamatcsökkenés magyarázza. Így pedig érthető az is, hogy a piaci kölcsönök volumene is érdemben emelkedett.
