Az alacsony kamatok mellett sokak számára egy pénzpiaci vagy kötvényalap jelentette a megoldást az elmúlt néhány évben, azonban a helyzet sokat változott. Egyértelműen látszik, hogy ezek az alapkategóriák kevésbé számítanak népszerűnek, az alacsony hozamok miatt sok befektető elfordult tőlük. Ezzel szemben az ingatlan és abszolút hozamú alapokat egyre nagyobb érdeklődés övezi, habár ezek a befektetések sem számítanak kiemelkedőnek.
2012-ben a jegybank belefogott nagy jelentőségű kamatcsökkentésébe, aminek hatására közel 5 év múltán az általános kamatszint, és a pénzpiaci hozamok soha nem látott szintre csökkentek. Ennek a folyamatnak a nagy nyertesei természetesen a befektetési alapok és később a lakossági állampapírok voltak. Míg az állampapírok elsősorban azok számára jöhetnek szóba, akik kockázatmentes megoldást keresnek, addig a befektetési alapok között mindenki megtalálhatja a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő befektetést.
A befektetési alapok közül elsőként a bankbetétek kamatpotenciálját megközelítő, de sokkal könnyebb hozzáférhetőséget biztosító pénzpiaci alapok váltak népszerűvé. Emellett a csökkenő hozamkörnyezetben kifejezetten jól teljesítettek a különböző kötvényalapok is, így a 2012-2014-es időszakban nem volt ritka a kétszámjegyű éves hozam sem. Ez alapján azt lehet mondani, hogy ebben az időszakban teljesen racionálisnak lépés volt a befektetők részéről, hogy a megtakarításukat ezekbe az alapokba helyezték át.
2015-től azonban szemmel láthatóan megváltozott a helyzet. Úgy adódott, hogy a tartósan alacsony kamatok közepette egyre szűkültek az alapok befektetési lehetőségei. Ma már ott tartunk, hogy gyakorlatilag nagyobb kockázatvállalás nélkül már kiemelkedő hozamot egyáltalán nem érhetünk el, sőt a pénzpiaci alapoknál már 0% közelébe ereszkedtek a hozamok, míg a kötvényalapoknál is 3-4% lett, amit elvárhatunk.
Ugyanakkor ennek ellenére még sokan kitartottak ezen alapok mellett a múltbeli teljesítmény miatt. A kötvényalapoknál még leginkább csak most kezdenek feleszmélni a befektetők, ami abból látszik, hogy 2017 március végére már csökkeni kezdett a kötvényalapokban kezelt vagyon.
Ezzel párhuzamosan az abszolút hozamú alapok egyre szélesebb körben váltak ismertté, és azóta is töretlenül nő a kezelt vagyon nagysága. Ugyan ezen alapok már jóval nagyobb kockázat felvállalásával járhatnak, azonban a közelmúltban vonzó hozamot biztosítottak a befektetőknek.
Az elmúlt két évben pedig sokan az ingatlanalapokban láttak fantáziát, ami meg is látszódik az itt kezelt vagyon bővülésében. Két év leforgás alatt mintegy 250 milliárd forinttal nőtt az ingatlanalapok kezelése alatt álló vagyon, ráadásul a bővülés még az első negyedévben is dinamikus volt.
Hirdetés
Hirdetés
Szorongatott helyzetben az alapok
A pénzpiaci alapok ma már kevésbé jelentenek vonzó lehetőséget és a befektetők is kerülni kezdik őket. Ennek legfőbb oka természetesen az alacsony elérhető hozam, és a viszonylag magas költségterhelés. Másrészről az alapkezelők is egyre szorongatottabb helyzetbe kerültek a lehetőségek szűkülésével. Sok alapkezelő már a pénzpiaci alapok vonzó tulajdonságának számító tőkevédelmet is megszüntetni szándékozik a következő időszakban. Ez azért lényeges, mert így már egy pénzpiaci alappal sem lehetünk biztosak abban, hogy a betett pénzünket maradéktalanul visszakapjuk.
A kötvényalapoknál is már leginkább akkor érhető el magasabb hozam, ha egy szabad futamidejű, vagy egy feltörekvő piacokon befektető alapot szemelünk ki. Cserébe a kockázatunk is jóval magasabb lesz, így a befektetés értéke is jobban ingadozhat. A hazai és nemzetközi piacon befektető rövid és hosszú kötvényalapoknál a hozamemelkedés jelenti a legnagyobb kockázatot, ami miatt a következő időszakban akár veszteségbe futhatunk velük.
A kötvényalapok helyettesítői a következő időszakban vélhetően a hosszabb futamidejű lakossági állampapírok lehetnek.
Érdekes adalék, hogy a hazai piacon legnagyobb kezelt vagyonnal rendelkező OTP Optima rövid kötvényalap helyét az Erste ingatlanalapja vette át. Tavaly év vége óta egyre több befektető vonta ki a pénzét az Optimából és az ingatlanpiaci lázzal egyidejűleg pedig az Erste Ingatlanalapját egyre nagyobb érdeklődés övezte. Mindez jól jellemzi a befektetők hangulatváltását is, bár egyéb tényezők (betét+befektetési alap akció) is közrejátszottak a trónfosztáshoz.
Azért azt érdemes megjegyezni, hogy az ingatlanalap sem habostorta. Ugyan első blikkre vonzó hozamokkal szembesülünk, de az ingatlanpiac kedvezőtlen alakulása esetén itt is veszteségekbe futhatunk. Például az alap portfóliójában tartott ingatlanok leértékelés is okozhat kellemetlen meglepetéseket.
A mai környezetben, aki a kockázatoktól sem riad vissza, egy abszolút hozamú alappal járhat jól. Ezek az alapok rugalmasságot biztosíthatnak, és mindig ott fektethetnek be, ahol jó lehetőségeket látnak. Bár már az abszolút hozamú alapok is megérzik a szűkülő befektetési lehetőségeket, hiszen néhány alapnál már alacsonyabb hozammal találkozhatunk. Sőt, rövid távon veszteségbe is belefuthattak.
