Hiába számítanak népszerű nyugdíjcélú megtakarítási formának az önkéntes nyugdíjpénztárak, a legtöbb ember körében még mindig sok a kérdőjel a működésükkel kapcsolatban. A leggyakoribb tévhit, hogy az önkéntes pénztárak is a magánnyugdíjpénztárak sorsára juthatnak, így az állam ráteheti a kezét a megtakarításunkra. Azonban az államosítás szóba sem jöhet egy önkéntes nyugdíjpénztár esetében, sőt még az állam adójóváírás formájában támogatja is a befizetéseinket. Ráadásul a pénztárak mögött legtöbbször nemzetközi intézmények állnak, amelyek elég erősek ahhoz, hogy egy szemernyi kétség se maradjon bennünk a stabilitásukat illetően.
Egyértelműen az önkéntes nyugdíjpénztárak jelentik ma a nyugdíjcélú megtakarítások legnépszerűbb formáját, ugyanakkor tapasztalataink alapján ez kelti a legtöbb gyanakvást is az emberekben. Sokszor összekeverik őket a magánnyugdíjpénztárakkal (MNYP) és attól tartanak, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár révén összegyűjtött pénzt is ugyanúgy „elveheti az állam”. Márpedig ennek semmi realitása sincs, az önkéntes pénztárakban teljesen biztonságban van a pénzünk.
Hirdetés
Hirdetés
Az önkéntes nyugdíjpénztár nem egyenlő a magánnyugdíjpénztárral!
A hasonló elnevezés miatt sokan társítanak negatív előítéletet az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, pedig azok alapjaiban különböznek a magánnyugdíjpénztári rendszertől.
A legfőbb különbség abban rejlik, hogy a befizetések honnan származnak. Azt kell látnunk, hogy a magánnyugdíjpénztárak tulajdonképpen az állami felosztó-kirovó rendszer kiegészítéseként jöttek létre a ’90-es évek végén. Itt tulajdonképpen arról volt szó, hogy a munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék egy részéről mondott le az állam, és ez a pénz került befizetésre a magánnyugdíjpénztárakba.
Tehát szó sem volt arról, hogy önkéntes alapon fizettük volna be ezt a pénzt. Ergo, ha nem jött volna létre a magánnyugdíjpénztári rendszer, ebből a pénzből akkor sem láttunk volna semmit, mert az az államkasszában kötött volna ki. Az már más kérdés, hogy időközben az állam úgy döntött, hogy a pénztárakban halmozódó vagyont visszacsatornázza az államkasszába, de tulajdonképpen azt vette vissza, amiről korábban lemondott.
Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesen függetlenül működnek az állami rendszertől és ide a nettó keresetünkből félretett összegek, és/vagy a munkáltatói befizetések érkeznek. Tulajdonképpen az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött pénz ugyanolyan megtakarításnak számít, mint például a bankbetétben gyűjtött megtakarítás, vagy az értékpapírszámlán elhelyezett befektetési alap.
Ez alapján azt lehet mondani, hogy az önkéntes pénztáraknál 100%-os biztonságban van az elhelyezett megtakarítás, így zéró annak az esélye, hogy a megtakarításunkhoz az állam hozzányúljon. Ha ez valamilyen extrém esemény miatt mégis megtörténne (háború, katasztrófa, államcsőd), akkor sehol sem lenne biztonságban a pénzünk, függetlenül attól, hogy hol tartjuk (még a párnacihában sem).
Érdekel, hogy mekkora nyugdíj-kiegészítést érhetnél el egy önkéntes nyugdíjpénztárral? A következő kalkulátorral könnyedén kiszámolhatod!
Növeljük a biztonságunk: válasszunk minél nagyobb pénztárat
A nyugdíjcélú megtakarítások általában több évtizedre szólnak, ezért sokakban merül fel az a kérdés is, hogy mi lesz, ha az érintett pénztár időközben megszűnik. Egy önkéntes nyugdíjpénztár csődjét kevésbé találjuk reálisnak, hiszen a pénztárak mögött a legtöbb esetben tőkeerős, nemzetközi szinten is működő bank, vagy biztosító áll. Ráadásul a szektor nagyobb szereplői az 1990-es években kezdték meg a tevékenységüket, és a bő két évtizedes működés alatt nem volt semmilyen probléma.
Ugyanakkor az megtörténhet, hogy a pénztár stratégiai döntése alapján a működését egy adott országban felfüggeszti és kivonul. Ez esetben sincs okunk aggodalomra, mivel ekkor szimplán annyi történik, hogy átkerülünk egy másik pénztárba (ahogy a volt ING önkéntes pénztári tagok minden gond nélkül átkerültek az Aranykor önkéntes pénztárba).
Hazánkban a közelmúltban nem egy példát láttunk a különféle csalásokra (Questor botrány), ennek ellenére azt is le kell szögezni, hogy egy pénztár esetében egy hasonló bűncselekmény kevésbé valószínű. Azt kell látni, hogy egy pénztárnál nincsenek akkora szabad összegek, ami miatt célpontba kerülhetnének, hiszen a befizetéseket azonnal befektetik, és a szabályozási-felügyeleti környezet is szigorúan meghatározza a játékszabályokat. Azok számára, akik a maximális biztonságra törekednek, érdemes a nagyobb pénztárakat keresni, mivel ebben az esetben a háttérben álló intézmény csalás, vagy bűncselekmény esetén is nagy valószínűséggel kártalanítja a tagokat (már csak a komoly reputációs kockázat miatt is). Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy kisebb, de jól prosperáló pénztár ne nyújthatna védelmet a tagok számára.
