A jegybank rendszeresen közzéteszi a stabilitási jelentését, amiből számos érdekességet mazsolázhat ki magának az ember. Mivel téged is nagy valószínűséggel valamilyen formában érdekelhet a lakáshitel felvétele, ezért mi is ezen a vonalon indultunk el. Leszűkítve, az foglalkoztatott bennünket, hogy az olcsóbb és bizonytalanabb, vagy a drágább és kiszámíthatóbb hitelt választják többen. Továbbá, melyek azok a tényezők, ami miatt egyik vagy másik lesz a befutó. Érdekes következtetésekre jutottak a jegybanknál.
Úgy tűnik, nagyon megosztottak vagyunk, ha hitelfelvételre adjuk a fejünk. A lakáshiteleken belül az éven belül változó hitelek 42%-os arányt képviselnek. Azonban, ha a lakástakarékokat nem számítjuk, akkor 51% volt a gyorsan változó hitelek aránya legutóbb. Ezen felül közel fele-fele arányban vesznek fel az emberek 1-5 év közötti és 5 éven túli fixált kamatú hiteleket. Azt tudd, hogy a bankok az egyik kategóriában leginkább 3 és 5 évre rögzített hitelt nyújtanak, míg a másik kategóriában a 10 éves és végig fix hitelek viszik a prímet.
Szeretjük magunkat összehasonlítani az európai országokkal, és a jegybank be is tett ide kapcsolódóan egy ábrát. Ezek szerint valahol a lista közepén tartózkodunk. Vannak olyan országok, mint Románia és Lengyelország, ahol mindenki csak éven belül gyorsan változó kamatú hitelt vesz fel (tegyük hozzá nem is nagyon adnak más hitelt ott a bankok). A másik véglet Belgium és Szlovákia, ahol szinte csak éven túli kamatrögzítésű hitel dívik a lakosság körében.
Azt tegyük gyorsan hozzá, hogy a fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése (2017. nyarán) még nincs benne a statisztikában, a kedvező folyamatokat tehát csak késve láthatjuk majd. Ettől függetlenül még mindig az vehető észre, hogy sokan ódzkodnak felvenni a drágább, de kiszámíthatóbb rögzített hiteleket. Ennek oka az is, hogy elég nagy a differencia az éven belüli és éven túl fixált kamatú hitelek között. De ez ellen próbál tenni a jegybank, itt fejtettük ki, hogy mi is várható.
Más okokkal is magyarázható a visszakozás, pedig, ha a bankok megfelelően áraznák a termékeket, akkor végső soron nem kellene eltérésnek lennie a végső kifizetésben. Ez azért van, mert igaz rövid távon kisebb a törlesztője a gyorsan változó hitelnek, viszont idővel a fixált hitel törlesztője fölé fog emelkedni a havi kiadás (ha a vár kamatemelkedés bekövetkezik). De azonnal tegyük is hozzá, hogy egyelőre az árazásban vannak még anomáliák, túl drága a kiszámíthatóság (magas a felár), ezért sem nagyon lépnek az emberek.
Pedig a felmérések szerint a devizahiteles rossz tapasztalatok éppen hogy növelik a kamatrögzítés iránti igényt. Logikus, ha korábban valaki megégette magát, akkor nem fog olyan lakáshitelt választani, aminek néhány havonta változhat a törlesztője.
Az is kiderült az elemzésből, hogy azok a háztartások vesznek fel inkább olcsóbb és gyorsan változó kamatú hitelt, akiknél a költségvetés szűkösebb. Mindent megtesznek, hogy hitelhez jussanak, így olcsóbb (és kockázatosabb) hitelt választanak és hosszabb futamidőt, hogy a szűkös forrásaikhoz képest a törlesztő ne legyen túl magas. Ezzel viszont éppen azt érik el, hogy sokkal nagyobb kockázatba vágnak bele, mint kellene.
További hátráltató tényező, hogy nem nagyon mernek az emberek széles hitelkínálatból választani, inkább egy szűkebb merítésből, így sokszor kihagyják a legjobb lehetőségeket. Ennek lehetnek például földrajzi okai is, mert a lakóhely környékén nincs olyan bank, ami jó feltétellel kínálna rögzített lakáshitelt. Ámbár ott van az az ok is, hogy hagyományosan alacsony a bankváltási hajlandóság az országban.
Legnagyobb szerencsénkre minden adott ahhoz, hogy a korábban mások által esetlegesen elkövetett hibákat kiküszöböljük. Ehhez az első lépés, ha használjuk az alábbi lakáshitel kalkulátort, amivel a bankok hiteleit tudjuk egymáshoz mérni. Megéri körültekintőnek lenni, mert hitelösszegtől függően akár milliókat is meg lehet spórolni a jó döntéssel. Ezért pedig megéri bankot is váltani.
