A legtöbben úgy gondolnak a nyugdíjas időszakra, mintha azzal csak a nyugdíjkorhatár közeledtével kellene foglalkozni, pedig ez nem így van. A bizonytalan nyugdíjkilátások miatt egyre nagyobb szerep jut az öngondoskodásnak, így már fiatalon foglalkozni kell az üggyel. Mondhatnánk, hogy a nyugdíjra való készülés során maga a folyamat számít, vagyis hogy tudatosan, lépésről-lépésre teremtsük meg a feltételeket. Néhány tippet összegyűjtöttünk, hogy pontosan mik is lehetnek azok a fontos pénzügyi szempontok, amelyekkel megalapozható az anyagi biztonság a nyugdíjas korra.
Állítsunk fel megtakarítási célokat már a 20-as éveinkben
Már a pályakezdőként, az első munkahelyre való belépéstől fogva nagyon fontos, hogy aktívan kezdjünk el megtakarítani. Célszerű a rövid távú célokkal kezdeni, nem lehet hangsúlyozni, hogy milyen fontos a megfelelő nagyságú vésztartalék felépítése, aminek nagyjából 3-6 havi kiadást kell fedeznie. Később is arra célszerű törekedni, hogy a jövedelem 5-10%-át megtudjuk takarítani, akkor is, ha albérletet fizetünk, vagy esetleg hitelt törlesztünk.
Persze a rövid távú célok mellett gondolni kell már azokra a célokra is, amelyek csak hosszabb távon érintenek minket. Bár ilyenkor még szinte teljesen beláthatatlan időnek tűnik a nyugdíjas élet kezdete, mégis érdemes erre is elkezdeni takarékoskodni, mert ekkor tudjuk a legkevesebb anyagi ráfordítással a legtöbbet tenni az ügy érdekében. Kezdhetjük ezt azzal, hogy szétnézünk az elérhető nyugdíjcélú megtakarítási formák között, és tájékozódunk a jellemzőikről.
Átlagos igényekkel a 3 elérhető lehetőség közül (nyugdíj elő-takarékossági számla, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) az önkéntes nyugdíjpénztár lehet megfelelő számunkra. 40 éven keresztül egy ÖNYP-ben kamatoztatva 5 ezer forint megtakarítás is nagy segítség, hiszen 7,4 millió gyűlik össze a nyugdíjba vonulásig, amivel 35 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés érhető el.
Kíváncsi vagy mekkora nyugdíj-kiegészítést gyűjthetsz össze? A következő kalkulátorral kiszámíthatod!
Hirdetés
Hirdetés
Vizsgáljuk felül a költéseinket
Ahogy haladunk előre az évekkel (és esetleg a fizetésünk is emelkedik) célszerű a befizetések összegét is megnövelni, mondjuk 5-10 évenként. Erre az is alapot szolgáltat, hogy idővel a költéseink szerkezete is megváltozik.
Természetesen minden életkornak megvannak a jellemző kiadásai, például fiatalként többet költünk szórakozásra, utána pedig a családra, a gyermekekre szánjuk a pénz nagy részét. Az 50-es éveinkben mindenképp érdemes nagyobb ráfordítást szánni a nyugdíjra, hiszen ekkor már túl vagyunk életünk nagy kiadásaink, és a gyermekek is önállósodni kezdenek. A nyugdíjas korba lépve aztán teljesen megváltoznak a kiadásaink.
Ne legyünk túl óvatosak a befektetésekben
Amikor fiatalon elkezdjük a takarékoskodást még több évtizedet is kamatozik a pénzünk, ezért célszerű magas kockázatot vállalni. A magas kockázat magas hozampotenciált is jelent, amire nagyon nagy szükség van, amikor a nyugdíjra készülünk. Ráadásul ilyenkor a kellő hosszúságú idő miatt nem jelent gondot egy-egy veszteséges év, hiszen hosszú idő elteltével a nyereségek bőven meghaladhatják azokat.
A befektetés megválasztásánál éppen ezért azokat kell előnyben részesíteni, ahol a részvények arány is magas, mert hosszú távon ezek garantálják a magas hozamot. Az önkéntes nyugdíjpénztárak példáján keresztül ez a növekedési portfóliót jelenti.
Persze, amint közelebb kerülünk a nyugdíjhoz, újból át kell gondolni a kockázatvállalás kérdését. A hangsúly ekkor inkább már a megtakarításunk megőrzése felé tolódik el, így érdemes visszavenni a tempóból, de azért túlzottan óvatosnak sem szabad lenni.
Nyugdíjba vonulásunk után is legalább annyit elvárhatunk, hogy legalább a pénz romlási ütemének megfelelően gyarapodjon a pénz. Amennyiben életjáradékot kérünk erről a megtakarítást kezelő intézmény gondoskodik is, viszont akkor kell nekünk foglalkozni ezzel, ha egy összegű kifizetésben kértük a nyugdíjpénzt.
Tervezzünk kellően hosszú távra
Ha az életkor megbecsléséről van szó, fiatalon hajlandók vagyunk túlságosan is pesszimisták lenni, és abból kiindulni, hogy a korai halál miatt nem is szükséges komolyabb összegekkel tervezni a nyugdíjra. Pedig a jelenlegi statisztikák szerint, ha a 65 éves nyugdíjkorhatárt megéltük, az onnantól várható élettartam 16 év, azonban a következő évtizedekben ez megközelítheti a 20 évet is.
Ebből kifolyólag, ha a takarékoskodásnál be kell terveznünk a hosszú élet eshetőségét is (az esetleges megnövekedett egészségügyi kiadásokkal együtt), különben a nyugdíj-kiegészítésre szánt összeget nagyon hamar feléljük. A kulcs a már említett kockázatvállalásban és az életkor előrehaladtával növelt megtakarítási összegben rejlik.