Egy év alatt jelentősen megnövekedett a lakáshitelhez elvárt jövedelem mértéke a bankoknál. Aki tavaly igényelt, most igazán örülhet, aki viszont nem lépett, foghatja a fejét. Megnéztük, hogyan változott a szükséges jövedelem mértéke, és mutatjuk, mit lehet tenni ellene.
Mi történt az elmúlt egy évben?
A hitelkamatok változása drasztikus, amire az elmúlt egy év gazdasági történései, az infláció elleni küzdelemben az alapkamat jelentős emelkedése is hatással volt. A 2021. augusztusában érvényes infláció 4,9 százalék, ez napjainkra 13,7 százalékra emelkedett, ami a jegybanki alapkamat tavaly augusztus 25-től érvényes 1,50 százalékos mértékéről 2022. augusztus 31-re 11,75 százalékos mértékig repítette az irányadó kamatszintet.
A lakáshitel kamatok természetszerűleg követik a változásokat, így szintén drasztikus ütemben növekedtek az elmúlt időszakban, ugyanakkor az érvényes alapkamat szintjétől még mindig jelentősen elmaradnak.
Korábbi cikkünkben utánajártunk, mi történne, ha eddig a mértékéig drágulnának a hitelek is, most pedig megnéztük, milyen változás tapasztalható a lakáshitelek költségeiben és az elvárt jövedelemben az előző évhez képest.
Hirdetés
Hirdetés
10 millió forint lehet a különbség egy év alatt!
A Bankmonitor kalkulátorának segítségével összehasonlítottuk, milyen költségekkel vehettünk fel lakáshitelt tavaly és idén augusztus végi igényléssel.
A különbség szembeötlő, míg 2021. augusztusában a 3 legkedvezőbb lakáscélú jelzáloghitelek átlagos THM értéke 3,80 százalékon állt, idén már 7,78 százalékos teljes hiteldíj mutatóval érhetőek el a legjobb ajánlatok. A markáns emelkedést a havi törlesztőrészlet és a teljes visszafizetés is jól példázza.
Míg tavaly a példában szereplő kölcsön (20 millió forint, 20 éves futamidőre, nettó 400 ezer forint jövedelemmel, 10 évig fix kamatozással) után fizetendő havi törlesztőrészlet a legkedvezőbb ajánlatok átlaga alapján 118 340 forinttól volt elérhető, ma már 161 054 forintot kellene fizetnünk érte.
A kölcsönre visszafizetendő teljes összeg 2021. augusztus végi igényléssel meghaladta a 28 millió forintot, szemben az idei több mint 38 millió forinttal. A jelentős különbség mellett már senki nem mehet el szó nélkül.
Mekkora jövedelem szükséges a lakáshitelhez?
A lakáshitel költségek érdemi emelkedése természetszerűleg azt is magával hozta, hogy tavaly még jóval kevesebb jövedelemmel is számos banki ajánlat elérhető volt. Így tehát felettébb jól járhatott az, aki időben meghozta a döntést.
Ezzel szemben, egy év elteltével ugyanezen jövedelemszintnél már egyetlen ajánlat sem érhető el, egy bank sem tud lakáshitelt biztosítani.
Mit tehet az, aki fizetése alapján kiesik a pikszisből?
Látható tehát, hogy egyre magasabb jövedelem kell ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljon velünk a bank, pláne, ha több ajánlat közül szeretnénk kiválasztani a legkedvezőbbet.
Tudnunk kell, hogy hitelfelvételkor az igénylők jövedelme (az ingatlanfedezet mellett) jelentős bírálati tényező, hiszen a bankok a JTM szabályt is figyelembe véve döntenek annak elfogadhatóságáról. Ez meghatározza, hogy legfeljebb mekkora havi törlesztőrészlet vállalható be az adott fizetésből, vizsgálata során pedig figyelembe veszik az összes fennálló fennálló hitel törlesztőrészletét is.
Az egyik megoldás a felvenni kívánt hitelösszeg csökkentése lehetne, ez azonban nem minden esetben járható út. A kalkuláció, az előzetes tervezés szerepe tehát fokozottan felértékelődik, jó, ha minél előbb kiderül, hogy mennyi hitelre lehetünk jogosultak.
A másik megoldás a futamidő növelése lehetne, ezzel ugyanis érdemi csökkenés érhető el a törlesztőrészletekben. Ennél a lehetőségnél ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a hosszabb futamidő jelentősen megdobhatja az összes visszafizetendő költséget, hiszen a lakáshitel tovább kamatozik, tovább használjuk a bank pénzét.
Például egy 20 millió forintos, 7,29 százalékos kamatozású lakáshitelre 10 éves futamidővel több mint 28 millió forintot kell összességében visszafizetni, 20 éves futamidővel 38 millió körüli összegre, 30 éves futamidő esetén pedig több mint 49 millió forintra kell számítanunk.
Mielőtt azonban bárkinek lebiggyedne a szája széle, mindezeken túl is vannak ésszerű megoldások. Napjainkban bővelkedünk lakáscélú állami támogatásokban, így ha tudjuk és akarjuk is vállalni a feltételeket, csinos összegeket spórolhatunk.
Emellett pedig érdemes megfontolni egy adóstárs vagy társigénylő bevonásának lehetőségét is. Ilyenkor az adóstárs jövedelme is számít, vagyis a két fizetés mértéke lesz mérvadó a hitelbírálatnál. Házas- és élettársak esetén előírás, hogy mindkét fél adósként szerepeljen az ügyletben. Ha pedig az igénylő egyedülálló, akkor akár közeli hozzátartozót, barátot, rokont is bevonhat. Arról, hogy mit vállal az adóstárs, korábban itt írtunk.
