Egy friss felmérés adatai alapján a 19-29 éves fiatalok 90 százaléka tervez önálló otthonba költözni. A lakásvásárlást viszont csak kevesek engedhetik meg maguknak. Megéri albérletben élni, vagy érdemes mielőbb lépni a saját tulajdonú ingatlan felé? Milyen most a fiatalok helyzete? Mutatjuk.
A K&H ifjúsági index legfrissebb mérésének alapján a szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna minél gyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk hosszabb távon tervezi az önállósodást, és csupán 10 százalék azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülőkkel együtt.
Látható, hogy a legtöbb 19-29 éves fiatal szeretne saját otthont, de ezt sajnos csak kevesen tehetik meg. A költözni vágyók fele bérelt lakásba költözne. Nézzük meg, milyen lehetőségeik vannak.
Hirdetés
Hirdetés
Albérlet vagy saját lakás?
A fiatalok igényeihez leginkább a belvárosi, könnyen megközelíthető kis lakások illenek. Az albérletet keresők viszont 2024-ben sincsenek könnyű helyzetben, a kínálat bőven le van maradva a kereslethez képest. Ráadásul sok bérlő az utóbbi évek gazdasági viszontagságai miatt (infláció, lakásár- és hitelkamat-emelkedés, rezsicsökkentés csökkentése) mind messzebb kerül attól, hogy saját ingatlant szerezzen.
Éppen a vérzivataros tavalyi év miatt azok közül is sokan elbizonytalanodtak, akik egyébként lakásvásárlást terveztek. Ők inkább kivárnak, így jó ideje több az albérletpiacra érkező, mint az onnan távozó. Mindez természetszerűleg az árakra is felhajtóerővel bír.
A bérleti díjak – igaz lassuló ütemben – de továbbra is emelkedtek. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint Budapesten a 2022 harmadik negyedévi (rekord mértékű) 24,6 százalékról 2023 harmadik negyedévére 13,1 százalékra lassult a bérleti díjak növekedési üteme éves szinten. Az országos átlag leköveti a fővárosi számokat: 22,9 százalékról 12,9 százalékra lassult a bérleti díjak emelkedése.
A legfrissebb adatokból pedig az látszik, hogy 2024. januárjában az előző havi csökkenést követően újra emelkedtek a lakbérek, országosan 1,5, Budapesten pedig 1,9 százalékkal. Éves viszonylatban januárban országosan 13 százalékkal, Budapesten 12 százalékkal emelkedtek az albérleti díjak.
Az örök dilemma tehát, hogy mi éri meg jobban. Venni vagy bérelni? A döntésben a lehetőségeinken és céljainkon túl elsődleges szempont az ár, így összehasonlítottuk a kezdeti és járulékos költségeket, valamint megnéztük, mekkora hitelt vehetünk fel, ha az albérlet díját hiteltörlesztésre fordítanánk.
Mennyi a bérleti díj?
Fővárosi viszonylatban egy központi elhelyezkedésű, 1 hálószobás lakás átlagos bérleti díja a numbeo.com felmérése szerint 230 ezer forint havonta. A beköltözéshez ugyanakkor nem ritkán három havi kauciót is le kell tennünk. A költözésnek pedig szintén lesznek költségei, illetve azzal is számolni kell, hogy néhány bútort vagy berendezési tárgyat is vásárolnunk kell az ingatlanba. Ezeket viszont saját lakás vásárlása esetén is bele kell kalkulálnunk.
A bérlés fajsúlyos kezdeti költsége (első havi bérleti díj+3 havi kaució) tehát megközelíti az egymillió forintot. Ennyi megtakarítással tehát mindenképp rendelkeznünk kell, ha albérletbe szeretnénk menni.
Mekkora az átlagos négyzetméterár?
Lakásvásárláshoz természetesen ennél jóval több megtakarításra van szükség, főleg, ha hitel nélkül vásárolnánk meg az ingatlant. Az átlagos négyzetméterárral (1 390 000 Ft) számolva egy 45 négyzetméretes szintén belvárosi ingatlan ára durván 62 és fél millió forintra jön ki. Nagyon ritka, hogy valaki zsebből finanszírozza a vételárat (főleg a fiatalok körében, hathatós szülői támogatás nélkül), így a bérlés költségeit érdemesebb inkább a lakáshitellel történő vásárlással összehasonlítani.
A lakáshitel iránt érdeklődők helyzete 2024-ben valamelyest kedvezőbb, mint az előző évben, az inflációs nyomás jelentősen visszazsugorodott, a kamatok csökkentek, úgy tűnik, hogy lassacskán magára találhat mélypontjáról az ingatlanpiac.
A ingatlanhitelhez önerő is szükséges, amely alapesetben a becsült forgalmi érték 20 százaléka. (A bankok a lakás értékének legfeljebb 80 százalékáig hiteleznek). Tavaly viszont bombaként robbant a hír, hogy a fiatalok első lakásvásárlásához elég lehet akár 10 százalék önerő is. A kedvezőbb hitelösszeg/vételár arány feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk.
Járulékos költségek
Az önerőn felül a járulékos költségekről sem szabad feledkezni, amelyek egy lakáshitel esetén jellemzően az alábbiak:
- közjegyző,
- értékbecslés,
- folyósítási költség,
- tulajdoni lap,
- térképmásolat,
- jelzálogjog bejegyzés.
Mindezeken túl pedig más, az ingatlan adás-vétellel kapcsolatos kiadásunk is lesz (például ügyvédi díj az adásvételi szerződéshez, vagyonszerzési illeték, költözéshez kapcsolódó kiadások, gépek, berendezések és bútorok, esetleg felújítás, korszerűsítés).
Ha csak a hiteligényléshez kapcsolódó egyszeri költségeket vesszük figyelembe, könnyen több százezres a mulatság. Ez azért jóval kevesebb, mint az albérlethez kapcsolódó, közel 1 milliós kezdeti kiadás. Ráadásul az ingatlanvásárlás költségei ennél jóval többre is hízhatnak, hiszen jelentősen függnek az egyéni igényektől és a választott ingatlantól. (Ha például olyan lakást vagy házat vásárolunk, amelyen a költözésig még számos felújítási, korszerűsítési, esetleg bővítési munkát is kiviteleznénk, a kezdeti kiadásokkal bőven túlszárnyalhatjuk az 1 milliós albérleti kiadást.
Mekkora lakáshitelt vehetünk fel, ha a bérleti díj összegét törlesztésre fordítjuk?
A példa kedvéért nézzük meg, hogy mekkora hitelösszeget érhet az átlagos albérleti díj (230 000 Ft) összege.
A Bankmonitor lakáshitel kalkulátorának ajánlatai alapján ez az összeg (20 évre, 500 ezer forintos havi jövedelemmel) a legolcsóbb pénzintézet esetén 32,2 millió forintra, míg a legdrágább banknál már csak 30 millió millió forintra elegendő. A legkedvezőbb banki ajánlat megtalálása ennyit számít jelenleg.
Látható tehát, hogy egy 62 és fél milliós lakás megvásárlásához több, mint 30 millió forint saját megtakarításra is szükség lesz.
Jó hír, hogyha nem egyedül vásároljuk meg az otthont, hanem például az élet- vagy házastársunkkal együtt, akkor együttes igénylőként a jövedelmünk összeadódik, így már nem olyan vészes a havi félmilliós elvárt havi fizetés mértéke és az elvárt saját megtakarítást is könnyebben teljesíthetjük.
Mitől függ, hogy kaphatunk-e lakáshitelt?
Ha rendelkezésre is áll a havi bérlet díj összege, az még nem biztosíték ahhoz, hogy megkapjuk a kölcsönt, hiszen a bank hitelbírálati feltételeinek is eleget kell tennünk. A legfontosabb, hogy megfelelő mértékű, igazolt jövedelemmel rendelkezzünk és a JTM szabálynak is feleljünk meg. Emellett az igényléshez az ingatlanfedezet szabályai is mérvadók.
Lakáshitelt felvenni nem egyszerű dolog, számos feltétel és elvárás nehezítheti a helyzetet. Éppen ezért érdemes megismerned a részleteket és az induláskor független hitelszakértőhöz fordulni, aki segít a matekban, a megfelelő bankválasztásban és a kölcsönigénylés teljes folyamatában is.
Milyen támogatások lehetnek a fiatalok segítségére az otthonteremtésben?
Habár a lakástámogatási rendszer a tavalyi évben és 2024-től érdemben átalakult, idén is találhatunk állami segítséget az otthonteremtéshez. Velünk marad a Falusi CSOK támogatás az 5000 főnél kisebb településeken, valamint az új CSOK Plusz is a segítségünkre lehet, ha a gyermeket is vállalnánk a közeljövőben. A Babaváró támogatás szintén elérhető 2024-ben, a szabad felhasználású kamatmentes hitel akár az önerő előteremtésében is hatalmas (akár 11 millió forintos) segítség lehet.
