Az átlagos bankbetétek kamata manapság 1% alatti tartományban található. Bár egy-egy rövidebb időszakra találhatunk akár 2%-ot is meghaladó kamatokat is. De mit tehetünk, ha nem akarjuk a pénzünket drágán, akciós ajánlattól akciós ajánlatig utalgatni, mégis szeretnénk az átlagos lekötött betéteknél magasabb kamatot elérni? Megoldás lehet az állampapír, ami 3,8%-ot hozhat a konyhára.
Reálhozam
A mai kamatínséges időszakban nehéz a pénzromlás ütemét (infláció) meghaladó lekötött betétet találni (azaz olyat, ami várhatóan reálhozamot hoz). Főként úgy, hogy az MNB inflációs célja 3%. Néha ugyan belefuthatunk 3%-ot elérő lekötött betét ajánlatba is. Ám ezek jellemzően néhány hónapra nyújtanak megoldást. Ilyenkor számolni kell az oda-és visszautalás költségével, ráadásul nem példa nélküli, hogy éven belüli számlazárásért is felszámolnak néhány ezer forintot.
Sőt, sok esetben a magasabb kamatért extra feltételeket is teljesíteni kell. Ilyen lehet a munkabér bankhoz utalása, illetve kártyás vásárlások elvárása, a már unalomig ismert bankon kívüli friss pénz (új forrás) feltételén kívül. De nézzük, mi lehet az alternatíva!
Látható, hogy amennyiben csak az új forrás feltételnek szeretnénk megfelelni, akkor a legjobb betéti kamatok mellett is versenyképes alternatíva lehet az állampapír. Hosszabb távon meg nem is kérdéses, hogy az összevetésből az állampapír, vagy a bankbetét kerül ki győztesként.
Hirdetés
Hirdetés
Állampapírokról általában
Természetesen az állampapíroknál is jelentkezhet a pénz oda- és visszautalásának költsége, illetve számlavezetési díjat is felszámolhatnak (bizonyos szolgáltatóknál ez ingyenes). Az egyik legnagyobb különbség azonban, hogy az állampapírok kamatai nem friss összegre is vonatkoznak. Azaz, ha lejár a kiszemelt futamidő, azután is ugyanakkora kamatra leszünk jogosultak, mint a pénzét első alkalommal állampapírba fektető megtakarító. Így a szolgáltatók közötti utalgatásnak a költségeit megspórolhatjuk, hiszen lejárat után újra állampapírba fektethetjük a pénzünk.
Hosszú állampapírok
Ráadásul a hosszabb állampapírok változó kamatozásúak. Azaz nem kell attól félni, hogy ha időközben változna a kamatkörnyezet (például elindulnának a kamatok felfelé), akkor mi a korábbi alacsonyabb kamatok mellett vagyunk kénytelenek a pénzünket fialtatni.
Az egyik ilyen állampapír a Bónusz sorozat, aminek a kamatozása a rövid állampapírok (12 havi diszkontkincstárjegyek, vagy röviden DKJ-k) kamatozásához kötött, míg a másik az előző éves átlagos inflációhoz kötött Prémium sorozat. Ezen sorozatok között a jelenlegi környezetben a Prémium sorozat jobban tűnik, mint Bónusz.
Közös jellemzőjük azonban, hogy futamidő lejárata előtt is a pénzünkhöz juthatunk. Egyrészt évente kamatot fizetnek, másrészt, ha szükségünk lenne a pénzre, akkor futamidő előtt is értékesíthetünk belőlük annyit, amennyi fedezi a likviditási gondjainkat.
Akinek ez sem elég
Akinek viszont még 3,8%-os kamat sem elegendő, annak viszont a mai világban kockázatot kell vállalnia. Ugyanis minden, ami ennél magasabb hozamot kínál, az már valamekkora kockázatot tartalmaz. Lehet, hogy csak arról szól a kockázat, hogy a kamat megfizetése bizonytalan, de elképzelhető, hogy a tőke sincs garantálva.
Érdemes ezekkel tisztában lenni, mielőtt kockázatosabb befektetésen gondolkodunk. Sőt nem árt, ha reálisak a hozamelvárásaink is. Ma forintban közepes kockázattal 5-7% között hozamot várhatunk el, míg 10% csak magas kockázat felvállalásával reális hosszú távon. Akik viszont még csak most ismerkednek a kockázat fogalmával, semmiképpen nem javaslunk egy közepesnél magasabb kockázat felvállalását. Ezt is leginkább befektetési alapokon keresztül képzeljük el.
