Mekkora az átlagos háztartási vagyon Magyarországon? Mennyire nagyok a területi egyenlőtlenségek? Kiknek a kezében van a megtakarítások többsége? Ezeket is mind megtudhatod a Bankmonitor alábbi írásából.
Mostani cikkünkben a nemrég megjelent háztartási vagyoni kiadvány egyik újabb aspektusát vizsgáljuk. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kirajzolódik, hogy 2020-ban jellemzően mekkora ingatlanvagyon és pénzügyi vagyon állt a háztartások rendelkezésére az egyes magyar megyékben. Az egyik fő megállapítás, hogy míg a kötelezettségek viszonylag egyenletesen oszlanak el az országban, addig az eszközök nagyon erősen koncentrálódnak Budapestre és néhány gazdagabb megyére.
Átlagosan 39,6 millió forint a vagyon, ami főként ingatlan
Vagyonosodás szempontjából a 2014-től 2020-ig tartó időszakban kedvező széljárás uralkodott Magyarországon. A háztartások nettó vagyona megduplázódott, miközben az összesített infláció alig 15% volt. A jelentős vagyonnövekedést nagyobb részt az eleve többségben lévő reáleszközök (ingatlanok) felértékelődése hajtotta, de a pénzügyi eszközök is gyarapodtak a vizsgált időszakban.
Mivel az ingatlanok egyenlőbben oszlanak el a háztartások között, mint a pénzügyi eszközök, ezért a fenti dinamikák következtében a vagyoni egyenlőtlenségek némileg mérséklődtek. A társadalom alsó felének vagyona 133 százalékkal nőtt 2020-ig bezárólag, míg a legfelső tized „csak” 90%-os növekedést könyvelhetett el. A folyamatok eredményeképpen 2020-ban 39,6 millió forint lett az átlagos háztartási vagyon, míg a mediánérték 20 millió forintra rúgott.
A tartozással rendelkező háztartások aránya 38%-on állt, az egy adós háztartásra jutó átlagos tartozás 6,8 millió forintot tett ki. (A nettó vagyon kiszámításához ez utóbbit is figyelembe kell venni, hiszen a nettó vagyon a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök adósságokkal csökkentett értékét jelenti.)
Hirdetés
Hirdetés
Budapest a leggazdagabb, Tolna vármegye a legszegényebb
A vagyoni kiadványban azt is közzétették, miként állt össze a háztartási vagyon az ország egyes régióiban. A legnagyobb vagyont nem meglepő módon Budapesten mérték, ahol átlagosan 78 millió forint bruttó eszközzel szemben 4 millió forintnyi átlagos kötelezettség szerepelt, így a nettó vagyon az országos átlag közel duplájára, 74 millió forintra rúgott. Mindezek alapján Budapest egymaga birtokolta a lakossági szektor nettó vagyonának 37%-át.
Ezzel szemben Tolna megye (újabban Tolna vármegye) 2020-ban alig 21 millió forintnyi átlagos háztartási eszközállományt birtokolt, melyet a 3 millió forintnyi átlagos adóssággal csökkentve 18 millió forintos átlagvagyont kapunk. Budapest és Tolna vármegye között tehát négyszeres volt a háztartási átlagvagyonban megfigyelhető különbség. Még szemléletesebb a kép, ha egy térképen is ábrázoljuk az egyes megyék átlagos nettó vagyonát.
Érdekesség, hogy Győr-Moson-Sopron megye (53 millió forint átlagvagyon) megelőzte Pest megyét (49 millió forint). Rajtuk kívül még Veszprém megye fért fel a megyék közti verseny dobogójára, átlagosan 48 millió forint háztartási vagyonnal.
A gazdagok uralják a pénzügyi megtakarítások világát
Korábbi cikkünk megállapításai közül érdemes felidézni, hogy a pénzügyi vagyon megoszlása felettébb nagy egyenlőtlenségeket mutat a magyar lakosság egyes rétegei között. A megtakarítások elsöprő többsége a gazdagok kezében van: az ország leggazdagabb tizede a bankbetétek kb. 44%-át tudhatja magáénak, ami háztartásonként kb. 15 millió forintnyi egyenleget takar.
Még nagyobb a felső tized részesedése a kötvényeken belül, ott 77% összpontosul az ő kezükben. A befektetési alapok terén pedig totális dominanciáról beszélhetünk, hiszen a háztartások leggazdagabb tizede a teljes állomány 92%-át birtokolta.
