A magyarországi lakáshitelek kamatszintje nemzetközi összehasonlításban továbbra is nagyon magas. Egy 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelhez itthon átlagosan 6,5 százalék körüli kamattal juthatunk hozzá, míg a régiós átlag ennél jóval alacsonyabb, 3,1 százalék körüli. Megnéztük, hogy kamatperiódusonként a kamatláb mekkora részét teszi ki az irányadó alapkamat, és mekkorát a kamatfelár.
A kamatperiódusonkénti bontásból jól látszik, hogy hazánkban minden kínált periódusra magasabbak a jelzáloghitelek kamatai, mint a többi vizsgált országban. Igazán nagy különbség azonban a hosszabb időszakra fix törlesztőrészletet biztosító, 3-5-10 éves periódusoknál mutatkozik, ahol a magyar adat több mint a duplája a szlovák, a cseh, vagy éppen az amerikai átlagnak, miközben a németországinak pl. a háromszorosa. Az 1 és a 20 éves kamatperiódusú lakáshitelek esetében már nem annyira kiugró a különbség.
A bankok által kínált kamat fő összetevői a jegybanki alapkamat (mint kockázatmentes hozam), és a kamatfelár, ezek alapján is megvizsgáltuk az országok közötti eltéréseket. Az alapkamat 2,1 százalékos szintjével Magyarország messze kiemelkedik a vizsgált országok közül, amelyek mindegyikében mindössze 0,05 százalékon áll a jegybanki alapkamat – kivéve az Egyesült Államokat, ahol 0,25 százalék. Ez alapján elmondható, hogy az itthoni jelzáloghitelek kamatlábának magasabb szintjét részben megmagyarázza az alapkamatok szintjében tapasztalható különbség. Magyarországon azonban júliusban véget ért a jegybank kamatvágási ciklusa, további csökkentésre belátható időn belül nem kerül sor (a jegybanki kommunikáció már többször jelezte, hogy 2015 év végéig nem várható változás). Az ábrákból jól látszik, hogy a magasabb hitelkamatok jelentős hányadát magyarázza az alapkamatok eltérése, azonban nem az egészet. Az 3, 5 és 10 éves kamatperiódusoknál hazánk a kamatfelárak tekintetében is kiemelkedik, átlagosan 1,7 százalékponttal meghaladva a többi vizsgált ország átlagát. A leghosszabb és legrövidebb vizsgált kamatperiódusok azonban kilógnak a sorból, mivel ott a magyar bankok kamatfelárainak átlagos szintje közel megegyezik a szlovák és a cseh bankokéval.
A kamatfelárak historikus alakulásának vizsgálatából látszik, hogy a felárak 2012 elejéig nagyjából együtt mozogtak, utána viszont már nem látszik korreláció. A magyar bankok kamatfelárai 2011 első negyedévétől kezdődően folyamatosan növekedtek 2013 végéig, míg a szlovák kamatfelárak már 2012 harmadik negyedévétől már csökkenésnek indultak, miközben az eurózóna tagállamaiban pedig inkább stagnált a kamatfelárak szintje. Biztató jel, hogy a magyar kamatfelárak az utóbbi egy évben jelentősen közeledtek a környező országok átlagához, azonban átlagosan továbbra is 1,6 százalékponttal magasabbak.
Amennyiben az alapkamatunk továbbra is 2,1% marad, akkor a hazai lakáshitel kamatok csökkenésére csak a kamatfelárak mérséklődésén keresztül kerülhet sor.
Ha szeretnéd megtudni, hogy milyen kamattal vehetsz fel lakáshitelt, akkor használd az alábbi kalkulátort!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
