A KSH szerint 14,5 százalék volt 2022-ben az átlagos éves infláció mértéke, amit az élelmiszerek csaknem 45 százalékos drágulása húzott felfelé az elmúlt időszakban. Megnéztük, hogyan viszonyul ez az adat a jelenlegi hitelkamatokhoz, illetve a bankbetéteken és állampapírokon elérhető hozamokhoz képest, de a befektetési alapok teljesítményével is összevetettük. Annyit elárulhatunk előre, hogy a kép meglehetősen vegyes.
A 2022-es éves infláció 14,5 százalékos értéke nem igazán okozott meglepetést, a decemberi 24,5 százalékos adat pedig még kicsit alatta is marad az előre prognosztizált 25 százaléknak. Ahhoz, hogy tudjuk helyén kezelni a tavalyi pénzromlás mértékét, érdemes megjegyeznünk, hogy ennél magasabb inflációt (18,3 százalékot) legutóbb 1997-ben mértek.
A KSH által mért éves átlagos infláció persze nem igazán egyezik meg az egyes emberek, családok által érzékelt drágulás mértékével, aminek legfőbb oka az, hogy a statisztikai hivatal egy szakemberek által összeállított fogyasztói kosár árváltozását vizsgálja, ami nem azonos az egyének saját költésével. A kisebb jövedelműek például jellemzően a bevételeik nagyobb részét költik élelmiszerre, amelyek csaknem 26 százalékkal drágultak 2022-ben, így ők a hivatalosnál lényegesen nagyobb mértékű pénzromlást érzékelnek. Jól mutatja ezt egyébként a KSH által külön is mért úgynevezett nyugdíjas infláció is, ami 15,2 százalékos volt tavaly, 0,7 százalékkal magasabb az éves átlagnál.
Hirdetés
Hirdetés
Lakáshitel kamatok bőven az infláció alatt
Ahogy a különböző jövedelműeket eltérően érinti a drágulás, úgy a hitelfelvétel előtt állók és a megtakarítók sincsenek azonos helyzetben. A lakáshitelek például ugyancsak drágultak tavaly. Egy 20 millió forint összegű, végig fix kamatú, 20 éves kamatperiódusú kölcsön 450 000 forint igazolt nettó jövedelemmel például 2022. január elején 4,72-8,99 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj mutató) volt felvehető, míg most 8,7-11,86 százalék ugyanez. Vagyis csaknem annyiba kerül most a legolcsóbb ilyen lakáshitel, mint amennyit egy éve a legdrágábbért kellett fizetni. (A THM egy százalékos érték, ami a kamaton felül a hitelhez kapcsolódó egyéb költségeket is tartalmazza, így az egyes ajánlatok jobban összehasonlíthatók egymással.)
Látható, hogy a példánkban szereplő legkedvezőbb lakáshitel THM-e több mint 50 százalékkal lett magasabb egy év alatt, miközben a legdrágább 32 százalékkal kerül most többe. Ennél azonban érzékletesebb a hiteltörlesztésre éves szinten fizetendő összeg változása. Eszerint míg 2022 januárjában 1,5-2 millió forintot kellett törleszteni a példában szereplő 20 millió forintos lakáshitelre, most 2-2,5 millió forint kiadást jelentene. Ez pedig 33,33-25 százalékos drágulás egy év alatt az új hitelek esetében. (Persze a meglévő fix kamatú hitelek nem drágulnak, ezeknél a kamat és a havi törlesztő a futamidő végéig változatlan.)
Az új hitelek jelentős drágulása ellenére még mindig lehet infláció alatti kamattal lakáshitelhez jutni. A dolog annyiban csalóka, hogy bár a kamatok most valóban bőven infláció alattiak, míg egy most felvett végig fix lakáshitel kamata a futamidő végéig változatlan, az infláció 2024-től várhatóan drasztikusan csökkenni fog. Ezzel együtt persze a hitelkamatok is mérséklődhetnek, ha pedig bekövetkezik, érdemes lehet a most felvett hitelt akár kiváltani majd olcsóbbra!
A személyi kölcsönök érdekes trükkje
Nem csak a lakáshitelek, hanem a fedezet nélküli személyi kölcsönök is drágultak az elmúlt évben. Egy 3 millió forint összegű és 3 éves futamidejű, 450 000 forint nettó jövedelemmel igényelt hitel THM-e például 2022. januárban 7,21-19,29 százalék között volt, míg jelenleg 14,29-25,41 százalékos ajánlatokkal találkozhatunk. Látható, hogy a legkedvezőbb THM értéke bizony ezen idő alatt megduplázódott, emiatt az éves fizetni való összege 1,14-1,29 millió forintról 1,2-1,38 millió forintra emelkedett. Itt az összegszerű drágulás lényegesen alacsonyabb (5,2-6,42 százalék) az inflációnál, aminek a lakáshitelekhez képest sokkal rövidebb futamidő az oka.
Ugyanakkor az is látható, hogy személyi kölcsönből már alig találni infláció alatti kamattal elérhető ajánlatot. Ám, ha az MNB várakozásainak megfelelően a 2023-as pénzromlás valóban 18 százalék környékén lesz, akkor a jelenlegi kamatszint rövid futamidő mellett nem is olyan rossz. Különösen igaz lehet ez akkor, ha a hitelt olyan termékre vagy szolgáltatásra költenénk, ami idén várhatóan átlag felett drágul.
Bankbetétek: csak mérsékelni tudják az infláció hatását
A magtakarítók életét is megnehezíti az infláció, hiszen mindenki igyekszik menteni a meglévő pénze vásárlóértékét. Bankbetéttel ez most nem igazán kivitelezhető, hiszen a Bankmonitor bankbetét kalkulátora szerint a jelenleg elérhető legjobb kamat 12 hónapos lekötésre (1 millió forint összegnél) 10,25 százalék, de a legtöbb ajánlat bőven ez alatt marad. Ez jól mutatja, hogy bankbetéttel aligha védhető ki az infláció, ám még mindig kisebb a veszteség annál, mintha a fiókban, vagy számlán lekötés nélkül tartanánk a pénzünket.
Jól mennek az inflációkövető állampapírok
Az inflációkövető állampapírok esetében is fontos a 2022-es éves inflációs adat, ugyanis idővel ez alapján ad hozamot az állam. Január 19-ig két különböző sorozat érhető el: a 4 éves futamidejű „2027/J”, illetve a 6 éves „2029/J”. Közös tulajdonságuk, hogy még egy rövid ideig (2023. január 27-ig, illetve 2023. március 21-ig) fix 11,75 százalékos éves kamatot fizetnek, majd ezt követően áttérnek az inflációkövetésre.
Az inflációkövető periódusokban mindig az előző naptári évi hivatalos infláció (mint kamatbázis) felett fizetnek 0,75 százalékpont, illetve 1,50 százalékpont kamatprémiumot. Mivel a 2022-es infláció 14,5 százalék lett, a 2027/J sorozatú állampapír a következő kamatperiódusban évi 15,25 százalék kamatot fizet majd. Hasonlóképpen a 2029/J sorozatnál évi 16 százalék kamatra számíthatnak a befektetők.
Január 19-től azonban már 15,25 és 16 százalékos éves kamattal vásárolhatók a kamatadómentes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) legújabb sorozatai, a 2027/K, illetve 2030/I. Ezek kamatbázisa ‒ az előző évi átlagos éves infláció mértéke ‒ 14,5 százalék lesz, kamatprémiuma változatlan, az előző sorozatokéval megegyező, azaz 0,75, illetve 1,50 százalék.
Befektetési alapok: nagyon vegyes a kép
Ha már az infláció befektetésekre gyakorolt hatásáról írunk, nem feledkezhetünk meg a lakossági forint befektetési alapokról sem, hiszen ezek közül néhány egészen remekül hozott 2022-ben a BAMOSZ adatai szerint. Ez alapján az OTP Török Részvény A Sorozat értéke egy év alatt 126 százalékkal ment feljebb, de a TOP5-be még éppen beférő CIB Nyersanyag alap is 30 százalék felett nőtt ezen idő alatt. Az abszolút hozamú alapok sem szerepeltek rosszul, a Reverse MAX A sorozat például 43 százalék felett nőtt az elmúlt 12 hónapban, de a legjobb 10 alap is infláció feletti eredményt tudott elérni.
Ha csak a részvényalapokat nézzük, akkor nagyon vegyes a kép, mert bár az említett OTP Török Részvény A Sorozat vezet messze kimagaslóan, ám a TOP10-ben 0%-os eredménnyel is be lehetett kerülni. A kötvényalapok ennél sokkal kiegyensúlyozottabban szerepeltek 2022-ben, bár az első helyezett 8,1 százalékos eredménye azt mutatja, hogy ezeknél bizony bőven az infláció nyert.
