Az MNB előrejelzése szerint a június 22-ei vágással megszakad a Jegybanki alapkamat csökkentési sorozat. 24 lépcsőben 2,1%-ra mérséklődött a jegybanki alapkamatunk, amely 2012 év második felében 7%-ról kezdte meg a fogyókúrát. Mi történt amióta olvadásnak indult az alapkamat? Mit várhatsz most a bankbetétektől, az állampapíroktól, a lakástakaréktól és a befektetési alapoktól? Kamatok, hozamok, kilátások…
2012. augusztus 29-én kezdődött az alapkamat csökkenési sorozat, melynek keretén belül az addigi 7%-os alapkamatunk mára 2,1%-ra csökkent. Megnéztük mi történt azóta a pénz és tőkepiacokon.
Kezdjük a jó hírrel: mind az inflációs várakozások, mind a nettó átlagbérek kedvezően változtak. A pénzromlás várható üteme majdnem 1%ponttal lett kisebb, míg a nettó átlagkereset majdnem 8 ezer forinttal lett magasabb, mint két évvel korábban. Az inflációt illetően fontos megjegyeznünk, hogy míg az elmúlt egy évben pénzünk vásárlóértéke a rezsicsökkentésnek köszönhetően javult, addig a következő 12 hónapban már 2,4%-os infláció várható az MNB előrejelzése szerint. A forint már nem fest ilyen rózsásan: több, mint 10%-ot gyengült az euróval szemben.
Bár a megtakarítók többsége szerint „ma már lehetetlen értelmezhető kamatot elérni”, szerencsére az infláció feletti hozam még megmaradt szinte az összes befektetési formánál, azaz pénzünk értéke még mindig növekszik. A változás természetesen látványos, a közel 5%pontos alapkamat csökkentés minden befektetési lehetőségen nyomott hagyott 4,7-5,5%pont közötti mértékben, mely alól üdítő kivételként kizárólag a lakástakarék-pénztár említhető. Legdrasztikusabb változást talán az állampapírba fektetők láthatnak: két évvel ezelőtt a
Kamatozó Kincstárjegy hozama még 8% volt, míg mára 5,5%pontot csökkenve 2,5%-ra esett. De a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) kamata is szépen esett az elmúlt időszak során.
Az alábbi grafikonunkon jól láthatóak a két évvel ezelőtt és a ma elérhető kamatok és hozamok a fix, vagy változó kamatozású (5 éves állampapír) befektetési lehetőségek világából:
Az üdítő kivételként említhető a korlátozott felhasználási céllal köthető, rendszeres megtakarítási termék, a lakástakarék hozamtöbblete már 2012-ben sem volt elhanyagolható, ma már kifejezetten feltűnő a 13,6%-os éves hozam 2,8%-os bankbetéti kamathoz viszonyítva. Ez annak köszönhető, hogy a lakástakarék pénztárral elérhető hozam gyakorlatilag változatlan marad, míg a más kockázatmentes befektetés hozamai jelentősen csökkentek.
Befektetési alapokba fektetőket sem hagyta érintetlenül az MNB alapkamat mérséklődése. Szerencsére az átlagos változás elmarad az jegybanki mérséklődés nagyságrendjétől, de hozamcsökkenés kézzelfogható.
A táblázattal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy, míg 2012-es év közepei hozamokat már tényadatok, addig a 2014-es hozamokat még nem ismerjük. Így a táblázatban szürkével jelölt számok múltbeli (elmúlt egy éves) hozamokat jelentenek. Elképzelhető (sőt valószínű!), hogy ha valaki most fektet befektetési alapokba, a következő 12 hónapra alacsonyabb hozammal fialtatja a pénzét:
- a pénzpiaci alapok hozamára negatívan hat az alacsony kamatkörnyezet, míg
- a kötvény típusú befektetéseket tartó alapok hozamai a kamatcsökkenés megtorpanása miatt eshetnek
- a részvényalapok hozamkilátásait pedig rontja, hogy a részvénypiacok is sok éves csúcson vannak…
Nincsenek egyszerű helyzetben a ma befektetési alapot választók. Bár a jó választáshoz egyre nagyobb időráfordításra, körültekintésre van szükség, ettől függetlenül a befektetési alapok közül jövőre is biztosan találunk olyan alapot, ami bőségesen két számjegyű hozamot hoz a tulajdonosainak.
1Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
