A hét közepén jelentette meg az MNB egy elsőre technikainak tűnő, azonban a magyar vállalkozások hitelezését igen jelentős mértékben befolyásoló új közleményét: az idei évben 500 milliárd Ft-nyi plusz keret áll rendelkezésre a bankoknak növekedési hitel kihelyezésre és jövő évben is elérhető lesz egy vélhetően csökkentett összegű keret. Segítünk az értelmezésben és adunk néhány gyakorlati tanácsot a hitelfelvételt fontolgatók számára. A jó hír, hogy ma könnyebb hitelhez jutni, mint egy éve.
A Bankmonitor.hu információi szerint az elmúlt hetekben néhány bank már kimerítette a rendelkezésre álló növekedési hitel keretét, azaz nem fogadott be több hiteligényt a legkedvezőbb, maximum 2,5%-os fix (!) kamattal rendelkező finanszírozásra. Mindeközben a kereskedelmi bankok vállalati hitelkihelyezései összességében elmaradnak attól a szinttől, melyet az MNB megcélzott, a vállalati hitelállomány a legfrissebb statisztikák szerint 2015-ben is enyhe csökkenést mutat, míg az egészséges GDP növekedéshez elengedhetetlen lenne a pár százalékos bővülés.
Az MNB a héten két döntést hozott, mely támogatja a bankok növekedési hitel kihelyezését és ezzel párhuzamosan segíti a vállalkozások hitelhez jutását:
1., Az NHP+ programra szánt 500 milliárd Ft felhasználható lesz normál növekedési hitelként történi kihelyezésre. Az NHP+ eredetileg azt szolgálta, hogy a növekedési hitel elérhetőségét kiterjessze. Ezzel szemben nem tudott olyan banki termékké válni, mely érdemi volumenben kihelyezésre került. Az elérhető információk szerint az összesített kihelyezés 100 milliárd Ft alatt maradt, így valamivel több, mint 400 milliárd Ft ebből a keretből átkerülhet a ’normál’ növekedési hitel (NHP) kalapba.
Mit jelent mindez? Az idei évben augusztus végéig a bankok 363 milliárd Ft értékben kötöttek NHP szerződéseket. Az év utolsó négy hónapjára tehát az elérhető hitelforrás a bankok számára olyan mértékben bővült, mint amennyi NHP-t kihelyeztek az első 8 hónapban… A rendelkezésre álló forrás, így vélhetően nem fog effektív korlátot jelenteni a bankoknak, csak jöjjenek a hitelképes vállalkozások…
A hitelképesség alapvető kritériumainak történő megfelelés az alábbi kalkulátorral ellenőrizhető:
2., Hogyan tovább 2016-ban? Az MNB nyilatkozata a növekedési hitelprogram jövőjéről: „[2016-ban] megkezdődhet az NHP kivezetése és a kkv hitelezés piaci alapokra való visszatérésének ösztönzése…” De mégis mit jelent mindez magyarra lefordítva?
A választ egy kicsit távolabbról kell kezdeni: (A) a növekedési hitel a vállalkozói hitelezés bővülését célozza és 2015-ben még mindig csökken a vállalatok hitelállománya. Sőt bankvezetői vélemények szerint a bővülés csak 2016 második felében, vagy 2017 elején indulhat meg. (B) A növekedési hitel adja a vállalati hitelkihelyezés döntő részét. Az előző két tényezőből egyenesen következik, hogy az NHP nem vezethető ki hirtelen a piacról anélkül, hogy az ne okozna drámai törést a vállalatok hitelfelvételében, mely azonnali negatív hatást gyakorolna a GDP növekedésre. Ebből adódóan az egyetlen reális forgatókönyv, hogy az NHP 2016-ban is elérhető lesz és az MNB időszakról időszakra enyhén csökkenti a rendelkezésre álló keretet, amit a bankok kihelyezhetnek.
A jó hír: könnyebben kapnak ma hitelt a vállalkozások, mint egy éve
Bár a vállalkozók egy része ezt mindig kétkedve fogadja, de statisztikákkal igazolt tény, hogy a bankok hitelezési feltételei enyhültek az elmúlt egy évben (lásd az MNB hitelezési jelentését). Mindez azt jelenti, hogy a hitelhez jutáshoz elegendő valamivel kisebb pénzügyi erőt is felmutatnia a vállalkozásoknak, kisebb a fedezeti követelmény, amit elvár a bank és a hitelek futamideje nő. Ebből adódóan azon vállalkozásoknak, akik sikertelenül próbálkoztak egy éve hitelfelvétellel, ma újra érdemes nekifutni a hiteligénylésnek, amennyiben a legalapvetőbb feltételeket teljesítik (nem negatív a saját tőkéjük, nyereségesen gazdálkodnak, a beruházási célhoz megvan a szakmai múltjuk stb.) Gyakori hiba a vállalkozóknál, hogy megkeresik saját bankjukat a hiteligénnyel és elutasítás esetén feltételezik, hogy sehol nem kaphatnak hitelt. Ezzel szemben többszörösen bizonyított, hogy olyan hiteligényért is versenyezhetnek bankok, melyeket a cég számlavezetője elutasított (tekintettel arra, hogy az egyes bankok hitelezési gyakorlata akár jelentősen is eltér).
Ma a könnyebb hitelhez jutást támogatja az a tény is, hogy a bankoknak már nem kötelező beszorítani a 2,5%-os kamatba a hitelgarancia intézményének díját. Így a hitelfelvevő 0,75%-kal magasabb díjat fog törlesztésre fordítani, de sok esetben ezzel együtt már elérhetővé válik a finanszírozás számára.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
