Kíváncsi vagy, mi az az 5 leggyakoribb hiba, amit a nyugdíjmegtakarítók elkövetnek? Kattints, és derítsd ki, hogy te is becsapod-e magadat a megtakarításoddal!
Az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a nyugdíjcélú megtakarítások: ma már 1,5 millió magyar ember tesz félre a saját idős korára. Közülük nagyon sokan azonban csak áltatják magukat, és valójában nem tesznek kellően hatásos lépéseket a céljuk felé. Ennek következtében pedig (a vélekedésükkel ellentétben) nem lesznek képesek igazán megalapozni az anyagi biztonságukat. Most összegyűjtöttük, mik a leggyakoribb önbecsapások a nyugdíjmegtakarításokkal kapcsolatosan, és miként lehet ezeket kivédeni!
1. Túlságosan későn kezded a megtakarítást
Magyarországon jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár, eltekintve a nők korkedvezményének lehetőségétől. Ez azt is jelenti, hogy 65 éves korunkra kell felhalmoznunk egy akkora tőkét, amely érdemi kiegészítő jövedelmet biztosíthat az állami nyugdíjon felül. Természetesen minél előbb elkezdjük a megtakarítást, annál több pénz fog felhalmozódni a számlánkon. Ennek ellenére a magyar megtakarítók nagyon későn kezdik az előtakarékosságot: minden második embernek csak 45 éves kora után jut ez eszébe! Sőt, az 50 éves kornál később indítók aránya is meghaladja a 31%-ot. Akik ilyen sokáig halogatják a nyugdíjra való felkészülést, ők nagyon nehéz helyzetbe hozzák magukat. Elképzelhető, hogy csak annyi pénzük fog összegyűlni, amely havi 15-20 000 forint nyugdíjkiegészítésre lesz majd elegendő. (Az átlagnyugdíj 2020-ban 150 000 forint volt.)
Hirdetés
Hirdetés
2. Túlságosan alacsony összeget teszel félre
A nyugdíjmegtakarítók túlnyomó részét az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) tagok teszik ki. Erről a szektorról nagyon részletes statisztikák is elérhetők, ezért kiszámítható, hogy a tagok átlagosan havi 9 700 forintot tettek félre 2020-ban. (Ehhez hozzájárul az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári minimum díjak igen alacsony szinten húzódnak, sok esetben az 5 000 forintot sem érik el.) Ilyen megtakarítási tempó eredményeként a 60 év feletti nyugdíjpénztári tagoknak átlagosan kb. 2,5 millió forintra rúg az egyenlegük. A legfrissebb becslések alapján reálisan feltételezhetjük, hogy a 65 év felett még várható élettartam átlagosan 17 év. Ezek alapján az ÖNYP-tagok kb. havi 12 000 forint kiegészítést kaphatnak majd az állami nyugdíjukon felül. Ezzel szemben havi 25 000 forintos megtakarítás esetén már több mint 10 millió forintjuk gyűlhetne össze, amely havi 51 000 forint plusz jövedelmet biztosíthatna idős korukban!
3. A párna alatt gyűjtöd a megtakarítást
Magyarországon rendkívüli mennyiségű készpénzt birtokolnak a háztartások: minden magyar ember átlagosan 600 000 forintnyi bankjegyet tart otthon a „párnában”. Nem ritka, hogy valaki a hosszú távú megtakarításait is készpénzben vagy bankszámlán tartsa, például befektetési szakértelem hiányában. Ezzel két okból is súlyos összegeket veszítenek el a megtakarítók. Egyrészt minden évben csökkenti a pénzük értékét az infláció, amely 2021-ben sok éves csúcsokat döntött meg (jelenleg 5% körül ingadoznak a havi adatok), így sok év múlva a megtakarításuk már jóval kevesebbet fog érni. Másrészt a be nem fektetett pénz hozamot sem termel, emiatt pedig még több pénzről kell lemondaniuk. Fontos még megemlítenünk az elérhető állami támogatást is: jelenleg minden nyugdíjcélú befizetésre 20%-os (évente legfeljebb 280 000 forintos) SZJA-visszatérítést kaphatnak a megtakarítók. Ez hosszú távon akár 2-4 millió forinttal is növelheti a számlájuk egyenlegét.
Látható, hogy a be nem fektetés összességében 78%-nyi veszteséget is okozhat 30 év alatt! Aki 20 000 forintot tesz félre havonta, ő befektetés nélkül alig 3 millió forintot tud összegyűjteni a 13,9 millió helyett! Havi 40 000 forintos megtakarításnál hasonlóképpen 5,9 millió forint lenne a megtakarítás lejárati értéke (mai értéken), a potenciálisan elérhető 27,5 millió helyett.
4. Próbálod kerülni a kockázatot, ezzel kockáztatsz!
Akik már elindították a saját megtakarítási programjukat, őket is fenyegeti a nem megfelelő befektetési stratégiából származó kockázat. Magyarországon különösen népszerű befektetési eszközosztálynak számít az államkötvény, ami rövid távon valóban racionális döntésnek tekinthető. Azonban hosszú távon (pl. 20-30 év során) a kötvénytúlsúlyos portfólióknak van egy komoly hátrányuk a magasabb részvényarányt tartalmazó befektetési kosarakhoz képest. A részvények jelentősen magasabb hozamot képesek termelni a befektetőknek, ami bőségesen képes ellensúlyozni a rövidebb távon jelentkező árfolyamkockázatot. Természetesen a hosszú távú portfóliókban is helyük van a kötvényeknek, és a futamidő végéhez közeledve már racionális döntés ezeket előnyben részesíteni. Ugyanakkor azoknak, akik még nagyon távol vannak a nyugdíjkorhatártól, a túl magas kötvénykitettség inkább hozamveszteséget eredményez.
5. Nem is teszel félre nyugdíjra
A legnagyobb veszélyben azok vannak, akik még nem is kezdték el a nyugdíjcélú megtakarítást. Gyakori vélekedés, hogy úgysem érjük meg a 65 éves korhatárt, de valójában jelenleg is 2 millió főre rúg a nyugdíjasok létszáma, ráadásul évről évre növekszik. A 65 éves korban még várható élettartam legfrissebb értékei a nők esetében 18,7 év, a férfiaknál 14,6 év. Akik aktív korukban nem gondoskodtak alternatív jövedelemforrásról, nekik ennyi éven keresztül kell majd megélniük a 150 000 forintos állami nyugdíjból. Sőt, akik minimálbérre voltak bejelentve, esetleg katás vállalkozók voltak, nekik az átlagos nyugdíjnál lényegesen kevesebb lesz a havi járandóságuk, ezért rájuk hatványozottan igaz, hogy nincs más lehetséges opció az öngondoskodáson kívül! Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarországon törvény rendelkezik a kötelező szülőtartásról, azaz könnyen előfordulhat, hogy a rászoruló idősek eltartásának terhe a gyermekeik nyakába szakad!
Összefoglalás
A demográfiai helyzet folyamatos rosszabbodása miatt mindenkinek kötelessége a nyugdíjcélú megtakarítás. Már nagyon sokan felismerték ezt a problémát, és lépéseket tettek a saját időskori anyagi biztonságuk megalapozásának irányába. Azonban nagyon sokan vannak, akik nem kellő körültekintéssel járnak el a megtakarítási stratégiájuk kialakításakor, akár a rászánt időtáv, akár a havi megtakarítás mértéke, akár a befektetési összetétel szempontjából. A nem megfelelő felkészülési folyamat jelentős pénzveszteséget okozhat számunkra, amíg betöltjük az állami nyugdíjkorhatárt. Éppen ezért javasolt nagyon alaposan átgondolt stratégiát alkalmaznunk, így minimalizálni a ránk és hozzátartozóinkra leselkedő veszélyt.
Ha úgy véled, hogy nem tökéletes a nyugdíjmegtakarítási stratégiád, vagy még egyáltalán nem is rendelkezel ilyen megtakarítással, vedd fel velünk a kapcsolatot a kalkulátor segítségével! A Bankmonitor szakértői széles körű támogatást nyújtanak abban, hogy pénzügyileg felkészülj idős éveidre. Most évente 20% (legfeljebb 280 000 forint) állami támogatásban is részesülhetsz!
