Az OTP idei felmérése rámutatott, hogy még nagyon sokan bizalmatlanok a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben. Ez részben érthető, hiszen mindenki emlékszik még a korábbi magánnyugdíjpénztári átalakításra. De vajon indokolt az aggodalom a jelenlegi megtakarítások kapcsán? Van reális esélye annak, hogy az állam ráteszi a kezét az idős korunkra felhalmozott összegekre? Most ennek jártunk utána!
Hirdetés
Hirdetés
Miért gondolják sokan, hogy veszélyben vannak a megtakarítások?
Az OTP 2021-es reprezentatív felmérése alapján az emberek csaknem 40%-a bizalmatlan a nyugdíjcélú megtakarításokkal szemben. Ez sajnos komoly visszatartó erőt jelent az öngondoskodás megkezdését illetően, ezért mindenképpen foglalkozni kell a kérdéssel. Az aggodalmak hátterében valószínűleg a 2011-es magánnyugdíjpénztári átalakítás áll, amely mindmáig fájó emlék a magyar közvélemény számára. Azonban az akkori állami rendszer és a mostani privát nyugdíjmegtakarítások között fontos lényegi különbség húzódik, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi a fő különbség a két nyugdíjmegtakarítási típus között?
A magánnyugdíjpénztári vagyon az államnak kötelezően befizetett nyugdíjjárulékok egy részéből épült fel, emiatt volt lehetséges a felhalmozott összegek visszacsatornázása az állami nyugdíjkasszába. (A reálhozamok kivételével, ugyanis azt a megtakarítók felvehették.) 2013-ban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is leszögezte, hogy az átalakítás a pénztártagok magántulajdonhoz fűződő jogát nem sértette meg.
Ezzel szemben a mai nyugdíjmegtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, valamint nyugdíj-előtakarékossági számla) esetében a befektetők a saját adózott pénzükből tesznek félre egy saját privát számlára, és a számlákon tárolt vagyon minden esetben magántulajdonnak minősül. Éppen ezért az ilyen jellegű megtakarítások államosítása teljességgel elképzelhetetlen, hasonlóképpen például a bankszámlaegyenlegekéhez. Ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben mégis előfordulhat, hogy az állam „igényt tartson” a megtakarítás egy részére, de ennek egészen más oka van: idő előtti pénzfelvétel esetén a befektetőknek adófizetési kötelezettségük keletkezhet! Ezeket a forgatókönyveket az alábbiakban külön-külön áttekintjük.
Nyugdíj-előtakarékossági számla
A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a három közül a legegyszerűbb konstrukció. Egy szimpla értékpapírszámláról van szó, amelyre kizárólag a számlatulajdonos fizethet be pénzt. A számlán tartott pénzösszegek és a megvásárolt értékpapírok az ő tulajdonát képezik, halála esetén pedig hagyatéki eljárás keretein belül az örököseihez kerülnek (kedvezményezett megadására nincs lehetőség). A számlatulajdonos a nyugdíjkorhatár betöltésekor adómentes nyugdíjszolgáltatásra jogosult, azaz az állam adó formájában sem támaszthat követelést a megtakarításra.
Feltétel azonban, hogy adómentes nyugdíjszolgáltatást csak meghatározott idő elteltével lehet igényelni: a 2012. december 31-ig nyitott számlák esetében a számlanyitás adóévét követő 3. évtől, a 2013. január 1-től nyitottaknál pedig a 10. évtől van erre lehetőség. Aki a nyugdíjkorhatár betöltése előtt és/vagy a számlanyitás adóévét követő 10. év előtt venne fel pénzt a számlájáról, neki a teljes portfólión elért teljes hozam (!) után szja-t és szochót kell fizetnie. A nyugdíjkorhatár előtti pénzfelvétellel továbbá megszűnik az állami támogatásra való jogosultság is: ilyenkor a kapott SZJA-jóváírás összegeit 20%-os büntetőkamattal kell visszautalni a NAV részére.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítások szereplői a biztosítón kívül a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett(ek). A biztosító a szerződővel áll közvetlen kapcsolatban, és díjat fizetni is a szerződő köteles. A biztosító kockázatviselése azonban a biztosítottra vonatkozik, azaz hozzá kapcsolódóan következhet be biztosítási esemény. Ha a biztosított betölti a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt, akkor a nyugdíjszolgáltatás (a szerződési feltételek szerint) jellemzően az ő részére történik. Ilyen esetben nincs adófizetési kötelezettség az elért hozamok után. (Elméleti feltétel továbbá, hogy a szerződés már legalább 10 éve fennálljon, de erről a biztosítók már a szerződéskötéskor gondoskodnak: a biztosított belépési korának maximuma jellemzően 55 év.)
A biztosított halála esetén a szerződésben megjelölt kedvezményezettek, vagy ennek hiányában az örökösök jogosultak a haláleseti szolgáltatási összegre. A szolgáltatási összeg egyrészt a haláleseti biztosítási összegből, másrészt a megtakarítás aktuális értékéből áll. A kedvezményezettek részére történő szolgáltatás hagyatéki eljáráson kívül történik, és adó- és illetékmentes. Szja-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a szerződésből idő előtt (a visszavásárlási tábla alapján) pénz kerül kivonásra. A rendszeres díjakon elért hozam a szerződéskötéstől számított első 10 évben, az eseti díjak hozama pedig az első 5 évben adóköteles, az idő előrehaladásával egyre csökkenő kulcsokkal. A biztosított nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának megszerzése előtti pénzfelvétel esetén a kapott állami támogatást is vissza kell fizetni, 20%-os büntetőkamattal.
Önkéntes nyugdíjpénztárak
Az ÖNYP-ket szabályozó törvény a tulajdonjogok kérdésében nagyon világosan rendelkezik: a pénztártagok egyenesen tulajdonosai is a nyugdíjpénztárnak! (Igaz, hogy a pénztár működése nem haszonelvű, azaz a gazdálkodás eredményét nem fizetheti ki a tulajdonosok részére.) Amint a pénztártag betölti a nyugdíjkorhatárt, és legalább 10 év eltelt a belépés óta, akkor lehetségessé válik az adómentes nyugdíjszolgáltatás, akár egy összegben, akár járadék formájában. Ha a belépés és a nyugdíjkorhatár betöltése között nem telt el 10 év, akkor is igényelhető nyugdíjszolgáltatás, azonban a tőkerész után 15% szja fizetendő.
Nyugdíjba vonulás előtt az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás hozzáférhetőségét egy komplex adózási rendszer szabályozza. A belépéstől számított első 10 év várakozási időnek minősül, azaz ilyenkor semmilyen módon nem lehet felvenni a megtakarítást. A 10 év eltelte után a befizetés időpontjától függően a tőke (és a kapott adójóváírás) arányosan csökkenő része után kell szja-t és szochót fizetni. Az elért hozamok ellenben 10 év után egyszer, majd 3 évente egy alkalommal ismét adómentesen felvehetők. A pénztártag halála esetén a megjelölt kedvezményezett válik az egyéni számla új tulajdonosává, és ő rendelkezhet a megtakarítás felől. A kedvezményezettek hagyatéki eljáráson kívül, adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a felhalmozott vagyonhoz.
Mi a teendő, ha még nincs nyugdíjmegtakarításunk?
Gyakori vélekedés, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat fenyegetné az állami beavatkozás veszélye. Ezzel a tévhittel ellentétben a valóság az, hogy a jelenleg elérhető privát megtakarítások teljes biztonságban vannak. Az állami nyugdíjrendszer rossz tapasztalatokat okozó feltőkésített pillére lényegében már alig létezik, de az öngondoskodás egyre népszerűbb: már 1,5 millió fölé tehető a nyugdíjcélra megtakarítók létszáma! Közülük mindazoknak, akik nem törik fel a megtakarítást idő előtt, még adófizetési kötelezettségük sem keletkezik, sőt, zsebre tehetik az évtizedek során kapott állami támogatásokat. Az adóvisszatérítésnek köszönhetően egy hétköznapi megtakarítás lejárati összege akár 2-3 millió forinttal is magasabb lehet, tehát mindenképpen érdemes kihasználni a lehetőséget!
A legmegfelelőbb hosszú távú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora!
