A nettó havi kedvezmények nélküli átlagbér 2019 júliusában 241 100 forint volt. Bérünk emelkedése és a kedvező kamatkörnyezet miatt jelenleg akár 30%-kal több lakáshitelt tudnánk igényelni, mint 2018 februárjában. Elég ez a plusz összeg ahhoz, hogy ellensúlyozza az ingatlanok áremelkedését? Meg fogsz lepődni a válaszon.
2019 júliusában a KSH adatai alapján a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 241 100 forint volt. 2018 év eleje óta az nettó béremelkedés meghaladta a 18 százalékot. Ha lakást szeretnénk venni, akkor nem csak a fizetésünk emelkedése számít, ugyanilyen fontos azt is megnézni, hogy mennyi lakáshitelt kaphatnánk a bankunktól. A jövedelem alapján felvehető hitelösszeget azonban nem csak a bérünk, hanem a törlesztőrészlet nagysága is befolyásolja, az pedig függ a kamatoktól is.
Az átlagbérrel elérhető hitelösszeg 30 százalékkal emelkedett – 10 éves kamatperiódusú lakáshitelt alapul véve – 2018 februárja óta, köszönhetően az utóbbi időszak jelentős kamatcsökkenésének is.
Hirdetés
Hirdetés
Mennyi lakáshitel érhető el átlagbérrel?
Mit is jelent ez a 30%-os hitelnövekedés? Egy fejenként nettó átlagbért kereső fiatal pár jelenleg 7,8 millió forinttal magasabb hitelösszeget – 20 éves futamidő és 10 éves kamatperiódus mellett – tudna felvenni, mint 2018 februárjában. Jövedelmük terhelhetőségét (JTM) 40 százalékban határoztuk meg, azaz ennyi lehet a fizetésükhöz képest hiteleik törlesztőrészleteinek összege.
Önmagában a hitelösszeg emelkedése nem sokat számít, azt is meg kell néznünk, hogy a lakások ára hogyan alakult – elképzelhető lehet, hogy még így is rosszabb helyzetben vagyunk, mert az ingatlanok nagyobb mértékben drágultak. Példaként vegyünk egy 50 négyzetméteres átlagos téglalakást. Nézzük meg, hogy miként alakult egy ilyen ingatlan ára 2018 februárja és 2019 augusztusa között.
Az áremelkedés nem meglepő módon jelentős volt, a Duna House elemzései alapján egy a példában szereplő budapesti lakás 10 millió forinttal került többe idén augusztusban, mint 2018 februárjában, de a drágulás vidéken is meghaladta az 5 millió forintot. Az már viszont váratlanul ért minket, hogy az áremelkedés nagysága nem érte el vidéken a maximálisan felvehető hitelösszeg növekedésének mértékét. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a jövedelem emelkedése és a kamatcsökkenés kompenzálni tudná a vidéki ingatlanok áremelkedését.
Mennyi saját megtakarítás kell egy lakásvásárláshoz?
A felvehető lakáshitel összegének meghatározásakor azonban nem szabad elfelejtenünk a fedezeti oldalt sem. Nem csak a jövedelmünknek, hanem az ingatlanunknak is el kell bírnia a kért összeget. A jelenlegi banki gyakorlat alapján a fedezetül felajánlott lakásnak maximum 70%-ig nyújt egy bank hitelt, azaz a vételár 30 százalékát saját forrásból kell biztosítanunk. A korábbi példánkból kiindulva az áremelkedés 1,6-3 millió forint további saját megtakarítás bevonását teszi szükségessé. Enélkül nem tudjuk megvenni a kiválasztott ingatlant.
Egy átlagbérre rendelkező fiatal pár jövedelme elbírja a vásárláshoz felvehető hitelösszeg törlesztőrészletét – 20 éves futamidővel, 10 éves kamatperiódussal és 40%-os JTM korláttal számolva. Ugyanakkor a szükséges saját erő 5-12 millió forint lehet, melynek előteremtése komoly problémákat okozhat.
A vásárláshoz elvárt minimális önerőbe azonban nem csak saját megtakarításaink számítanak bele. Több bank elfogadja a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) támogatás összegét is, sőt a 2019 július 1-jétől elérhető Babaváró hitel is részben növelheti az önerőnket.
Ha meg szeretnéd nézni, hogy milyen feltételekkel mekkora lakáshitelre lennél jogosult használd a Bankmonitor Mennyi Lakáshitelt Kaphatok Kalkulátorát.
