2023. július 1-től számos megtakarításnál a keletkező kamatjövedelem után a 15 százalékos kamatadón túl további 13 százalékos szocho-t is kell fizetni. Vagyis ezen megtakarítások esetében jelentősen csökken az elérhető hozam. Mivel a nemrég megjelenő rendelettel kapcsolatban számos kérdés merült fel, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium igyekszik ezeket tisztázni. Íme, a legfontosabb kérdések, valamint az ezekre érkező válaszok.
1. Az új szabályozás miatt a lakossági befektetők elveszítik-e befektetett pénzük egy részét?
Az intézkedés folytán a befektetők nem veszítik el a megtakarításaikat, a kiterjesztett szocho ugyanis a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed ki. A befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után tehát nem kell szocho-t fizetni, csak az azon realizált kamatot sarcolja meg az állam bizonyos esetekben. Ez azt jelenti, hogy a realizált kamat összegét 28%-kal csökkenti összességében a kamatadó (15%) és a szocho (13%), így például 1 millió Ft kamatjövedelemből végül 720 ezer Ft-ot kapunk csak meg.
Hirdetés
Hirdetés
2. Milyen esetekben nem kell szocho-t fizetni a befektetések után?
A kiterjesztett szocho fizetési kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik a 2023. július 1-je előtt lekötött betétekre, illetve megvásárolt értékpapírokra, így a lakosság jelenleg meglévő megtakarításait illetve azok kamatát sem érinti. Fontos, hogy amennyiben például egy lekötött betét csak 2023. július 1-jén jár le, akkor annak kamatát sem érinti a fizetési kötelezettség.
Emellett mentesek a szocho fizetési kötelezettség alól azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó jövedelmek, melyek után a személyi jövedelemadó törvény szerint eleve nem kell kamatadót fizetni (nem minősülnek kamatjövedelemnek vagy adómentesek az SZJA törvény alapján). Ezen körbe esnek például a 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények.
Szintén adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve az adófizetési kötelezettség nem terjed ki a kormányzati családpolitika kiemelt elemére, a babakötvényre sem.
A Rendelet alapján nem kell továbbá szocho-t fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.
3. Milyen befektetésekre vonatkozik a szocho kiterjesztés?
A szocho-t olyan befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre vonatkozóan kell majd megfizetni, amelyek a hatályos személyi jövedelemadó törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, melyek után jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA) fizetési kötelezettség áll fenn.
A szocho-t emellett csak a 2023. július 1-től lekötött betétekből, vásárolt értékpapírokból illetve egyéb – a Rendelet hatálya alá eső – befektetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni.
4. Mikortól és meddig alkalmazandó az új szabályozás?
A Rendelet alá eső kamatjövedelmekre „felmenő rendszerben”, azaz főszabály szerint 2023. július 1-től követően lesz irányadó a szocho fizetési kötelezettség, mely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, átmeneti jelleggel fogja terhelni a lakosságot. Vagyis az új adó esetleges kivezetésének ideje meglehetősen bizonytalan, hiszen a háború végét még csak megjósolni sem lehet.
5. Mekkora a szocho mértéke, mellette kell-e kamatadót is fizetni?
A szocho mértéke 13 százalék, amelyet a kamatjövedelmeket terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett kell megfizetni.
6. Mekkora az állampapír adóelőnye?
A szocho és a kamatadó a kamatjövedelemnek számító nyereség összesen 28 százalékát vonja el. Ezzel szemben – a 2019. június 1. napját követően kibocsátott lakossági – állampapír vásárlás esetén, a lakossági befektetőknek adófizetési kötelezettsége nem merül fel. A bankbetétek tehát jelentős versenyhátrányban lesznek az állampapírokhoz képest, ahhoz ugyanis, hogy azokkal azonos hozamot termeljenek, állampapírtól függően 12,5%, illetve 21,53% betéti kamatot kellene fizetniük a bankoknak a Bankmonitor szakértőinek számítása szerint.
7. A kamatjövedelemre kiterjesztett szocho-t be kell vallani vagy levonják automatikusan?
Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy a szocho megállapítása és levonása a kifizető (pl. bank, biztosító) feladata. Amennyiben a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a szocho megállapítása és megfizetése a kamatjövedelmet szerző természetes személy feladata, melyet a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó megfizetésével és bevallásával egyidejűleg teljesít.
A Rendelet teljes szövege az alábbi linken érhető el: 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet – Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu)
