Bizonytalanság, kivárás, toporgás jellemzi a hazai vállalkozásokat az elmúlt néhány hétben megjelent hangulatjelentések alapján. A cégek az üzleti környezet romlását már kevéssé érzik, de a verseny fokozódását igen. A friss K&H kkv bizalmi index kutatásban ugyanakkor egy új elem is megjelent: a vállalkozások már a hitelkamatok csökkenésére számítanak. Nézzük mikor következhet be ez egy a realitásokra épülő forgatókönyv alapján.
A kutatás eredményeinek értékelése szerint bizonytalanság érezhető a szektorban, amit egyrészt az mutat, hogy nem változott számottevően a cégek hangulata az előző negyedévez képest, másfelől, hogy 2016 óta nem volt ennyire tartósan a negatív tartományban az index. A mostani stagnálás annak tudható be, hogy az indexet befolyásoló tényezők többsége alig változott. Számottevő javulást egyedül a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatban várnak a cégek, miközben a versenyhelyzetük alakulását kevésbé látják fényesen.
Hirdetés
Hirdetés
Csökkenhetnek végre a kamatok
A hitelkamatokban ugyanakkor kedvező fordulatra számítanak a cégek. 2020 év végétől folyamatosan növekvő kamatokkal terveztek, ami 2022 harmadik negyedévében tetőzött: ekkor 81 százalékuk várt magasabb kamatokat. Azóta viszont negyedévről negyedévre enyhültek a várakozások, jelenleg a cégek kevesebb mint fele (47 százalék) számol kamatnövekedéssel. A várt növekedés mértéke pedig a tavalyi 5,5 százalékpontos csúcsról mostanra 2 százalékpontra mérséklődött, ami már megközelíti a koronavírus előtti, 1-2 százalékpontos becsléseket.
A versenyhelyzetüket azonban kifejezetten kiélezettnek látják a következő egy évben. A vállalkozások kétharmada szorosabb versenyre számít, mivel úgy véli, nem lesz sem jobb, sem rosszabb pozícióban a konkurenseinél. Jóval kevesebben, 29 százalék helyett már csak 19 százalék gondolja úgy, hogy lekörözi a versenytársait: legutóbb 2015-ben volt ennél alacsonyabb ez az arány (13 százalék).
Ellentétes hatások
Az előző negyedévben úgy tűnt, a középvállalkozások már túl vannak a nehezén, most azonban jelentősen, 23-ról 5 pontra zuhant a jövőbe vetett bizalmuk. Eközben a kisvállalkozások és a mikrovállalkozások hangulata alig változott: előbbiek már látják a kiutat (-2 pont), utóbbiaknál ez továbbra is kevésbé jellemző (-10 pont).
A kutatásból a K&H értékelése szerint az is kiderül, hogy a különböző ágazatok között igen nagy az eltérés, jobban kinyílt az olló a kilátásokat tekintve. Továbbra is a mezőgazdasági cégek várakozásai a legkedvezőbbek (3 pont), míg a szolgáltató szektor – az előző negyedévhez képest változatlanul – alig van elmaradva a pozitív tartománytól (-1 pont). A kereskedelem és az ipar nehézségei az eredményekben is jól tükröződnek: míg az előbbieknél nem történt jelentős változás az év eleji várakozásokhoz képest (-6 pont), az utóbbiak inkább hátramenetbe kapcsoltak, bizalmuk jelentősen leszakadva, mínusz 14 ponton áll.
Mikor? Milyen ütemben várható kamatcsökkenés?
A kutatás valamennyi elemére figyelemmel látszik azért, hogy a vállalati hitelkamatok csökkenésével kapcsolatos pozitív várakozás még messze nem egy markáns fordulatot takar. Reális a kamatcsökkenés elindulása, de ennek időpontjával, ütemével kapcsolatosan még több a kérdés mint a válasz. De nézzük meg a kérdést ennél részletesebben, külön-külön vizsgálva a tényezőket és azokat a várakozásokat, amelyek változásukat befolyásolják
Mi határozza meg a hitelkamatokat?
Némi leegyszerűsítéssel két tényező
- a forrásköltségek és
- a kockázatok alakulása.
Ami az előbbit illeti Magyarországon a vállalati forinthiteleknél irányadó két referencia mutató a Bubor és a Birs, az eurohiteleknél az Euribor. (Ezek azok a kamatszintek lényegében, amin a bankok egymásnak hitelt nyújtanak, részletesebb leírásukat itt, itt és itt lehet megtalálni).
Hogyan alakulnak a forinthitelek forrásköltségi?
A forinthitelezést befolyásoló két mutató alakulása az idén már valóban biztató: miután a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a monetáris szigorítást (előbb a kamatfolyosó szűkítésével, majd az egynapos betéti kamat csökkentésével, egyelőre két lépésben 18 százalékról 16 százalékra) a Bubor és a Birs fixingek is ereszkednek. Az 1 hónapos Bubor a 17 százalék fölötti szintről július közepére 15,75, a 3 hónapos pedig 15,13 százalékig süllyedt. A 3 éves Birsnél a 11 százalék fölötti értékek 9 százalék alá értek, az 5 évesnél pedig a 10 százalék fölötti csúcsok után már 7,5 százalék körüli értékek láthatóak.
Az MNB által kijelölt pályán (a piaci környezet alakulása alapján a szigorítást folytatni kívánják), ez a trend folytatódik majd. Feltéve, ha olyan változás nem következik be, amely átírja a forgatókönyvet.
Hogyan alakulnak az eurohitelek forrásköltségei?
Itt sajnos épp fordított a trend. Az egy hónapos Euribor az idén év eleji 1,883-as szintről július közepére 3,446 százalékra emelkedett, és ez az emelkedő trend is marad a várakozások szerint, mivel az EKB (az eurózónás infláció megfékezése érdekében) egyelőre még a szigorít (emeli a kamatot). A legutóbbi (júliusi) lépéssel a banki forrásköltségek alakulása szempontjából is meghatározó refinanszírozási kamat 4 százalék lett (0,25 százalékpont volt az emelés mértéke). Ez egyébként már a 8. emelés volt, és az EKB iránymutatása még mindig arról szól, hogy az infláció megfékezése érdekében kitartanak.
A hazai vállalati hitelezésben kisebb a jelentősége az irányadó dollárkamatnak, de annyit azért itt érdemes megemlíteni, hogy a helyzet az euróhoz hasonló. Bár az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (a Fed) júliusban (február óta először, de) már nem emelt kamatot, az inflációs folyamatokat illetően továbbra is borúlátóak, a piac nem kapott olyan információkat, amiből arra lehetne számítani, hogy a közeli jövőben elindulna a lazítás.
Akkor most lehet számítani a kamatok csökkenésére?
Igen. A forinthitel-piacon ez el is kezdődött. Olyan magasságból indulnak azonban a kamatok, hogy nagyon hosszú folyamat eredményeként érik majd el a piaci kamatok azt a szintet, amit a vállalkozások eredménytermelő képessége elbír. A jelenlegi 20 százalékos kamat nem egyszerűen magas, hanem kezelhetetlenül drága a legtöbb iparág számára. Így hosszú idő telik még el, mire nem a kedvezményes programok lesznek a valós finanszírozási alternatívák a forinthitel iránt érdeklődő cégeknek.
A jó hír azonban az, hogy van kedvezményes hitel, egyelőre csak a Széchenyi Kártya Program MAX+ keretében érhetőek el konstrukciók, de folyamatosan vannak (kormányzati és banki) törekvések a vállalkozások támogatására. Ehhez kedvezményes forrás is lesz az ígéretek alapján.
Az eurohiteleket illetően is látszanak már a bizakodásra okot adó trendek. Bár az irányadó kamatok csökkenése még nem indult el, a fejlett gazdaságokban az infláció már szelídül – a plafont tapogatják a jegybankok. Tehát az már jórészt kijelenthető, hogy a csúcsokhoz közelítenek a szintek és a gazdasági folyamatok alapján egyelőre az látszik, hogy innen is indul majd el a lecsorgás.
Mit tegyen egy hitel iránt érdeklődő vállalkozás?
Elegendő forrás, megfelelő finanszírozás nélkül egyetlen cég zavartalan működése sem biztosítható. A finanszírozás folyamatos monitorozásával elképesztő összegeket lehet spórolni – ennek tehát sokkal nagyobb prioritást kell adni a feladatok között.
Ha pedig hitel kell, akkor az optimális konstrukciót kell felkutatni. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek rendelkeznek a devizahitelhez szükséges természetes fedezettel (van devizában árbevételük) továbbra is ez jelentheti a versenyképes alternatívát. Akiknek nincs, ott egyelőre maradnak a kedvezményes hitelek, ám a megfelelő finanszírozó kiválasztására itt is érdemes figyelni.
