A bizonytalan üzleti környezet miatt sok vállalkozás hezitál; elindítsa a fejlesztéseket vagy várjon, amíg stabilizálódik a helyzet. Nos, ha csak a pénz hiányzik, van néhány jó hírünk.
Beindultak a beruházások
A bátrabb cégek úgy tűnik, élnek is a lehetőségekkel: a beruházások az első negyedévben a várakozásokkal ellentétben 1 százalékkal nőttek a tavalyi utolsó negyedévhez képest. A Központi Statisztikai Hivatal keddi gyorsjelentése szerint ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 1,6 százalékkal zsugorodott, míg a gép- és berendezésberuházásoké 5,9 százalékkal bővült.
Történt ez annak ellenére, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már harmadik negyedéve zsugorodik, a megfelelő piacokkal rendelkező vállalkozásoknál ugyanakkor, ha nem is egyenletesen, de – az adatokat látva úgy tűnik – elindultak a fejlesztések. Felismerték, a versenyképességük megőrzése érdekében elengedhetetlen beruházásokkal nem érdemes várni.
Ágazatonként persze nagyok a különbségek. Éves összevetésben a beruházási tevékenység volumene 2,8 százalékkal mérséklődött 2022. első negyedévéhez képest. Ezen belül a teljesítményérték csaknem hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek csaknem 10 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
A beruházási teljesítmény 51 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 2,3 százalékkal haladták meg a bázisidőszaki szintet. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 3,4 százalékkal bővült.
Hirdetés
Hirdetés
Van pénz a fejlesztésekre
A cégek likviditása számottevően javult az elmúlt években: az MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint jelenleg a vállalatoknak a bankokkal szembeni betétállománya nagyobb, mint a hiteltartozása. Míg 2013-ban a vállalati likvid eszközök aránya a GDP-hez viszonyítva 20 százalék volt, 2021 végére meghaladta a 32 százalékot.
A saját források mellett, azok kiegészítéseként több kedvezményes program – a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve a Széchenyi Kártya Program – is segíti a fejlesztések finanszírozását. A vállalkozások számára jó hír továbbá, hogy az idén a Széchenyi Kártya Programban elérhető, évi fix 5 százalékos kamatozású konstrukciók egész évben változatlan feltételekkel állnak rendelkezésre.
Élet a kedvezményes hiteleken túl
A piaci hitel persze továbbra is drága: a jellemzően a Budapesti Bankközi Hitelkamatlábhoz, a Buborhoz kötött változó kamatozású hiteleknél az induló kamat még jócskán a kétszámjegyű tartományban jár. A Magyar Nemzeti Bank szigorítási ciklusának megkezdésével itt is csökkenés várható ugyanakkor. (A jegybank múlt heti, az irányadó egynapos betéti eszköz kamatának 18-ról 17 százalékra mérséklése nyomán az 1 hónapos Bubor a 17 százalék körüli értékről 16,65, a 3 hónapos a 16 százalék körüli szintről 15,7 százalékra esett.) Tény viszont, hogy ez várhatóan lassabb folyamat lesz: a jelenlegi előrejelzések szerint az egynapos betéti kamat az őszre érheti el az alapkamat 13 százalékos szintjét, így az idén legkorábban az esztendő vége felé közelíthetnek a Bubor értékek az egyszámjegyű tartomány felé.
A bankok jól alátámasztott, ígéretes projektek esetén nyitottak a fix kamatozású megállapodásokra is, amelyeknél az irányadó a hitel futamidejéhez illeszkedő Birs mutató. A Birs fixing jelenleg 3 évre 10,3, 5 évre 9 százalék körül jár, ami adott esetben versenyképes hitelajánlatot jelenthet ígéretes fejlesztések esetén: ilyenkor tehát érdemes akár a piaci hitel lehetőségét is megfontolni.
Mi várható a hitelpiacon?
A vállalati hitelezés 2022-ben 14 százalékkal, a pénzügyi vállalkozások által folyósított forrásokat is figyelembe véve 15 százalékkal nőtt. Ez a dinamika 2023 első egy-két hónapjában még kitartott.
Előretekintve az MNB szakértői a hitelezési dinamika lassulására számítanak, a mélypont várakozásaik szerint 2023 vége lehet, 7 százalékos növekedési ütemmel. Jelenleg az államilag támogatott hitelprogramoknak nagyon nagy szerepük van a hitelpiac formálásában. Itt azonban az MNB szakemberei a friss stabilitási jelentés ismertetésekor kiemelték azt, hogy ezek részben az idén lejáró hiteleknek a refinanszírozását fedezhetik, tehát az állomány növekedése szempontjából nem okoznak addicionális növekedést.
Ami ugyanakkor a finanszírozás iránt érdeklődő vállalkozásoknak fontosabb: a hitelezési feltételek a vállalati hitelezés területén csak szűk körben szigorodnak – kevés bank jelezte, hogy ilyen lépést tett, illetve erre készül rövid távon. Az MNB szakértői szerint a gazdasági környezethez kapcsolódó tényezők azok, amelyek a szigorítás irányába hatnak, miközben a bankok hitelezési kapacitása – tehát a tőkehelyzete, likviditási helyzete – szinte egyáltalán befolyásolja ezt kedvezőtlenül.
