Sohase tegyük az összes tojásunkat egyetlen kosárba, mert ha azt elejtenénk, az összes odaveszik. Ugyanez igaz a megtakarításaink összeállításra, hiszen ezzel a trükkel elkerülhetjük, hogy az egyes eszközöket érintő nagyobb árfolyamesések súlyosan érintsék a befektetésünk értékét. Egy valós esetet veszünk alapul ahhoz, hogy mindezt megfelelően szemléltessük, de természetesen azt is eláruljuk, mi a helyes teendő ilyenkor.
Ismét egy mindenki számára tanulságos esettel találkozott a Bankmonitor.hu csapata. Egy igen sikeres emberrel hozott össze minket a sors, aki élete során több száz millió forintnyi vagyont tudott összegyűjteni. Ennek azonban 90%-át ingatlanban tartotta. Vajon helyes volt így cselekedni, és ha nem, mi a teendő ilyenkor? Az alábbiakban mindenre kitérünk.
Hol a hiba?
A kockázat.
Az első és legfontosabb, hogy ennél lényegesen kisebb – akár néhány százezer forintos – megtakarítást sem szabad egyetlen eszközosztályra építeni. Ha ugyanis 90%-ban ingatlant (vagy bármilyen más eszközt) tartunk, annak az egy piacnak az ingadozása a teljes vagyonunk értékét alapvetően befolyásolja.
Egy többféle eszközből, megfelelően összeállított – un. diverzifikált – megtakarítással elérhető akár, hogy a teljes portfólió kockázata kisebb legyen, mint az egyes elemeké külön-külön. Nem okoz tehát akkora bajt az sem, ha valamelyik befektetésünknél nagyobb árfolyamesés következik be.
Lássunk is erre egy konkrét példát!
Az egyszerűség kedvéért nézzünk olyan befektetéseket, amelyek befektetési alapokat, és nem ingatlanokat tartalmazzanak, az elv ugyanis nem változik, bármilyen eszközről beszéljünk is.
Vegyünk két tetszőleges portfóliót és mindkét esetben 100 millió forintot fektessünk be. Az első befektetés szerkezete egyezzen meg a fent ismertetett, valós esetével: mivel az ingatlanbefektetés kockázatos befektetési forma, ennek 90%-át alkossa egy abszolút hozamú alap, például az OTP Supra, a fennmaradó 10%-ot pedig tegyük egy biztonságos és likvid eszközbe, például ERSTE Nyíltvégű Tőkevédett Pénzpiaci Befektetési Alapba.
A másik képzeletbeli portfólió is tartalmazza az előbbi eszközöket, de ezek mellett több másikat is, és az eszközök súlyozása is igen eltérő lett:
- 10% ERSTE Nyíltvégű Tőkevédett Pénzpiaci Befektetési Alap
- 30% OTP Supra
- 10% K&H Navigátor (hazai részvény)
- 30% K&H Állampapír Alap
- 20% K&H Aranykosár (rövid kötvény)
Nézzük, hogyan alakultak volna az egyes portfóliók értékei napjainkig, ha 2014 januárjában fektettük volna be a pénzünket!
Jól látszik, hogy amennyiben a kételemű portfólió mellett döntöttünk volna, az OTP Supra eredményességének köszönhetően az időszak elején szépen felülteljesítettük volna a diverzifikáltabb portfóliót. Idén januárban azonban a Supra árfolyamában jelentős visszaesés következett be, ami a teljes képzeletbeli befektetésünk értékét a mélybe húzta volna. Ezzel a kevésbé diverzifikált portfólió több mint 6 millió forinttal érne kevesebbet, mint az, ami több eszközt tart.
De ez még nem minden. Több száz millió forintosnál sokkal kisebb befektetések – már néhány tíz millió forint – esetén ajánlott megfontolni a megtakarítások devizális megosztását is.
Hirdetés
Hirdetés
A likviditás
Érdemes pár további szót ejteni az ingatlanbefektetésekről. Az ingatlanok nehezen értékesíthető, un. illikvid befektetési formák. Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen okból hirtelen nagyobb pénzösszegre lenne szükségünk, nem tudjuk ezeket csak úgy egyik napról a másikra értékesíteni. Ha mégis sikerülne, akkor azt valószínűleg mélyen ár alatti eladással, vagyis jelentős veszteséggel tehetnénk meg.
Néhány szó az ingatlanbefektetésről
Hazánk nagyon különbözik a fejlettebb országoktól abban, hogy mennyire fontos nekünk a saját ingatlan. Tőlünk nyugatabbra a lakásbérlés sokkal elterjedtebb, és ez jól látszik a megtakarítási portfóliókban is. Magyarországon így ezekben aránytalanul nagy súlyt képviselnek az ingatlanok.
Ezzel természetesen semmi gond nincs, egy dolog azonban fontos: tartsuk fejben, hogy a saját ingatlanunk is vagyonunk részét képezi. Erről sokan hajlamosak elfeledkezni, és éppen ezért alakulhatnak ki a megtakarítások aránytalanul magas ingatlanhányadai. Csak a szemléltetés kedvéért, ha valaki 9 millió forintot érő saját lakásában él és ezen kívül 1 millió forintnyi megtakarítása van még, akkor vagyonának 90%-át ebben az esetben is ingatlanban tartja. De hasonló a helyzet, ha valaki a lakáscéllal megvásárolt házát/lakását nem tekinti a vagyona részének, ezért a megtakarításaiból további ingatlanokat vásárol. Pont így gondolkodott cikkünk főszereplője is.
Érdemes lehet itt vetni egy pillantást, hogyan is gondolkodik az ingatlanbefektetésről a világ egyik legsikeresebb és leggazdagabb befektetője, Warren Buffett. Az amerikai milliárdos több mint 18 ezer milliárd forintnak megfelelő vagyonnal rendelkezik, mégis ugyanabban a hivalkodónak egyáltalán nem nevezhető omahai házban él 1958 óta. És mégis ezt tartja élete harmadik legjobb befektetésének is (csak a jegygyűrűik tudják ezt megelőzni). Hogy miért? Mert a házat lakáscéllal, és nem pénzügyi szempontok alapján választotta. Ennek a célnak pedig azóta is tökéletesen megfelel.
Buffettra különben is igaz, hogy amikor nagy ritkán befektetési céllal ingatlant vásárolt, akkor sem annak árnövekedését, hanem csakis a hasznosításából szerezhető profitot nézte. Ahogy ő mondja, az ingatlanárak növekedésére való játék, tiszta spekuláció, amiben ő maga sem jó, és nem is lehet hosszútávon sikeresen csinálni. Éppen ezért ingatlanbefektetésnél nem is a gazdasági és piaci kilátások pillanatnyi és közeljövőben várható alakulását kell nézni, hanem inkább egy olyan átfogó képet kell szem előtt tartani, ami független mindettől. Így vett például Buffett kukoricaföldet Nebraskában és egyetemi kollégiumot New Yorkban. Úgy gondolta ugyanis, hogy bármi történjen is a gazdaságban, a kukorica nőni fog, a diákok pedig egyetemre fognak járni. És mint sok egyéb befektetéseinél, ezekben is neki lett igaza, és úgy aratja évtizedek óta ezeknek a befektetéseinek a gyümölcsét, hogy az ingatlanok áráról fogalma sincs.
Hogyan osszuk meg a vagyonunkat?
Azt már látjuk, hogy egyáltalán nem ajánlott vagyonunk 90%-át egy kockázatos, illikvid eszközben tartani. Mi tehát a követendő ilyekor?
Az első és legfontosabb, hogy határozzuk meg saját pénzügyi céljainkat, majd ezek és kockázattűrő képességünk alapján dolgozzunk ki egy olyan, megfelelően diverzifikált portfóliót, amivel mindezt teljesíteni tudjuk.
A legegyszerűbb módja annak, hogy egy hasonlóan nagy vagyont a legoptimálisabban fektessünk be, ha valamelyik bank un. privát banki ügyfelévé válunk. Ekkora összeggel ugyanis már bármelyik hasonló szolgáltatást nyújtó bank tárt karokkal fogad bennünket. Ennek pedig egyik nagy előnye, hogy vagyonkezelési szolgáltatást is kaphatunk. Ez azt jelenti, hogy a preferenciáink felmérése után, a bank a beleszólásunk nélkül kezeli befektetéseinket úgy, hogy nekünk a legjobb legyen.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
