Az úgynevezett „kiemelt kockázatú betegségek” biztosítása egyre fontosabb szerepet tölt be a modern pénzügyi tervezésben. Ezek a biztosítások olyan súlyos, gyakran életet megváltoztató betegségek esetén nyújtanak anyagi védelmet, amelyek nemcsak egészségügyi, hanem jelentős pénzügyi terhet is jelentenek az érintettek és családjuk számára. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Mikor fizet a biztosító, és mire érdemes figyelni a választás során? Fórisz Tünde írása
A kockázati életbiztosítás önmagában egy halálesetre szóló biztosítás, melynek elsődleges célja a családok anyagi védelme. Azonban a családi kasszára nemcsak a halálesetek, hanem a hosszan tartó betegségek is súlyos terhet róhatnak. Érdemes tehát a biztosítás kiválasztásánál a súlyos betegségekre szóló kiegészítőkre is gondolni.
Hirdetés
Hirdetés
Mire terjed ki a kritikus betegségek biztosítás?
A konstrukció lényege egyszerű: ha a biztosítottat a szerződésben meghatározott betegségek valamelyikével diagnosztizálják, a biztosító egy előre meghatározott összegű kifizetést teljesít. A biztosítási esemény tehát az adott betegség első, orvos által igazolt diagnózisa, amely kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét. A kifizetett összeg szabadon felhasználható, vagyis nem szükséges számlákkal igazolni, mire költöttük a pénzt. Ez különösen nagy előny, hiszen a súlyos betegségek nemcsak a gyógykezelés költségeit növelik meg, hanem gyakran jövedelemkieséssel is járnak.
A biztosítás általában az alábbi betegségekre terjed ki:
- daganatos megbetegedések,
- szívinfarktus,
- stroke,
- szervátültetés,
- veseelégtelenség.
Ezek a betegségek a leggyakoribb, életet veszélyeztető és jelentős életminőség-romlással járó állapotok. Lehetséges, hogy akár 20-50 betegség diagnózisa esetén térít a biztosító. A pontos lista biztosítónként eltérhet, ezért szerződéskötés előtt kiemelten fontos a feltételek részletes tanulmányozása.
Hogyan válasszunk a biztosítások közül?
A kiemelt betegségekre szóló biztosítás kiválasztása nem egyszerű, mert a különbségek sokszor nem a díjban, hanem az apró feltételekben vannak.
1. Ne a betegségek számát nézzük!
A legfontosabb szabály: Ne a vállalt betegségek száma alapján hozzuk meg a döntést, hanem a betegségeket leíró definíciók alapján. Ebben érdemes akár orvos segítségét kérni, hiszen a leírások éppen a pontosság érdekében szakkifejezéseket tartalmaznak, melyek megértése egészségügyi végzettség nélkül nagyon nehéz.
Infarktus esetében például nem elegendő az orvosi diagnózis. A biztosító általában megköveteli, hogy:
- műszeres vizsgálat (EKG vagy képalkotás) igazolja az eseményt
- és a laborértékekben megjelenjenek a szívizomkárosodásra utaló markerek egy meghatározott szint felett
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, előfordulhat, hogy a biztosító nem fizet – még akkor sem, ha a diagnózis megtörtént.
2. Figyeljünk a várakozási időre!
Fontos szempont lehet a választásnál a várakozási idő hossza. Jellemzően az egészségbiztosításokra a biztosítási feltételek 3 hónapos várakozási időt alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a szerződéskötéstől számítva 3 hónapon belül diagnosztizált esetekre nem terjed ki a biztosítás. Az ennél hosszabb várakozási idő a gyakorlatban már szigorúbb feltételnek számít, ezért érdemes külön figyelmet fordítani rá.
3. Előzménybetegségek kezelése
A legtöbb biztosító kizárja a kockázati körből azokat a betegségeket, melyeket korábban már diagnosztizáltak a biztosítottnál, vagy annak előzménybetegsége fennállt már a szerződéskötés időpontjában. Mivel a legnagyobb egyéni kockázatot gyakran azok a betegségek jelentik, amelyek korábban már előfordultak, különösen értékes lehet egy olyan biztosítás, amely nem zárja ki teljes mértékben az előzménybetegségeket.
4. Egyszer vagy többször fizet?
Fizet-e ugyanarra az eseményre többször is. Például azoknál a betegeknél, akik infarktuson esnek át, 10-30% az ismétlődés esélye néhány éven belül. Ha a biztosító csak az első alkalommal fizet, a továbbiakban ez az ügyfél már nem számíthat a biztosító anyagi védelmére.
Pénzügyileg hogy működik a biztosítás?
Választani kell egy szolgáltatási értéket. Ezt az összeget célszerű minimum az egy éves jövedelmedhez kötni, hiszen ekkora összeg nyújt értékelhető anyagi védelmet számodra. Nagyon fontos választási szempont az értékkövetés lehetősége. Hosszú távú szerződések idővel elértéktelenednek az infláció miatt. Az elmúlt 20 évben a minimálbér 62 500 forintról 322 800 forintra emelkedett, ez több mint ötszörös növekedés. Ha a szerződésünk nem gondoskodik az inflációkövetésről, könnyen abba a helyzetbe kerülünk, hogy elértéktelenedik a szolgáltatás, és mikor bekövetkezik a baj, már nem jelent a biztosító kifizetése igazi anyagi segítséget.
A kritikus betegségek biztosítása azért éri meg, mert:
- a legvalószínűbb pénzügyi krízisre ad választ
- azonnali, nagy összegű segítséget nyújt
- szabadon felhasználható
- és megvédi az életminőségünket egy nehéz helyzetben
Nem az életeünket biztosítja – hanem azt, hogy tudjunk tovább élni egy súlyos betegség után.
Kíváncsi vagy, hogy a saját élethelyzeted alapján milyen havi díjjal érhető el a védelem? Számold ki a Bankmonitor kalkulátorával!
