Kiborult a bili a briteknél – Szerencsére minket ez nem érint

A népszavazás után tömegével akarták kint a befektetéseiket értékesíteni az emberek, az ingatlanalapok esetében azonban nem jártak sikerrel, több alapkezelő is felfüggesztette a visszaváltásokat. Kemény hetek-hónapok várhatnak a britekre, a nagy mázlink az, hogy Magyarországon nincs mitől tartani, sőt kifejezetten jók a kilátások. De ettől még nem lankadhat a figyelmünk.

Pánikban a befektetők

A válság legrosszabb időszakát idézi a brit ingatlanpiac, a szavazást követően az ingatlanalapok tulajdonosai olyan ütemben kezdték kivonni a pénzüket az alapokból, hogy a legnagyobb alapkezelőknek fel kellett függeszteniük a kereskedést a befektetési jegyekkel (effektíve nem adhatják el a az emberek a befektetésüket). A helyzet súlyosságát hűen visszaadja, hogy legalább a 7 legnagyobb vagyont kezelő alapot függesztették fel, a mögöttes befektetések értéke meghaladja a 15 milliárd fontot. Forintba átszámítva ez circa 5700 milliárd forint, ami a teljes hazai alappiac mérete, vagyis óriási összegről van szó.

Az aggódó alapkezelők között van a Standard Life, az Aviva, az M&G, és az Aberdeen is. Nem nagyon tehettek mást, mert az alapjaik főként kereskedelmi ingatlanokat tartottak a portfóliójukban, amit nagyobb tőkekivonás esetén csak nagyon rossz feltételek mellett lehetne eladni. Abban az esetben, ha kifogynak az alapok a készpénzből és képtelenek tartani a lépést a befektetői eladási/visszaváltási igényekkel, akkor csak a felfüggesztés marad megoldásként. Elég rosszul nézne ugyanis ki, ha a gyorsan reagáló ügyfelek a beragadók kárára járnának jól.

Utoljára 8 éve volt hasonlóra példa, nem is kellett sokat várni arra, hogy ismét fellángoljon a vita az ingatlanalapokról. A nagy problémát a nyíltvégű alapok jelentik, itt folyamatos forgalmazást kell fenntartani. Azt viszont már sokan elfelejtik, hogy az ingatlan egy nehezen értékesíthető dolog, vagyis a rendszerbe van kódolva, ha komolyabb eladói hullám söpör végig a piacon, akkor azt nagy valószínűséggel nem tudják kielégíteni. Más lenne a helyzet, ha zártvégű konstrukcióban működnének, mert ekkor a befektetett tőke nem változhatna az időszak alatt a befektetők vételei/eladásai miatt (tőkekivonás a futamidő alatt nem lehetséges).

A történelem, mint sok esetben itt is megismételte önmagát, 10 év sem telt és a befektetők ugyanabba a hibába estek, mint a válság kitörésekor. Igaz, 2007-ben sok alapot felfüggesztettek, a kényszerértékesítések miatt az alapok árfolyama zuhant, ami jókora károkat okozott. Ez hidegen hagyta kis idővel később a befektetőket, újra venni kezdték az alapokat, egyes számítások szerint a kereskedelmi ingatlanok piacán 2 százalékról 5 százalékra nőtt az alapok részesedése. Nincs mit tenni, a befektetők odavannak az ingatlanokért, mert kézzelfogható, könnyen érthető és ezzel párhuzamosan egyszerűen értékesíthető a tanácsadók részéről.

Itthon nincs mitől tartani

A hazai befektetők, hacsak nem vettek közvetlenül az érintett alapokból, akkor nyugodtak maradhatnak. A legfőbb oka ennek az, hogy az itthoni alapkezelők a hazai piacra fókuszálnak, a magyarországi ingatlanpiacot a brexit nem rengeti meg, sőt Magyarországon nagy felfutásra lehet számítani a következő években. Teljesen más a két helyzet, nálunk éppen a növekedés jelei látszódnak a lakó- és kereskedelmi ingatlanoknál is, míg a briteknél a kilépés miatt jókora visszaesésre van kilátás. Számos nagyobb cég teheti át a székhelyét máshová vagy vonulhat ki az országból, ami az ingatlanárakat sem fogja hidegen hagyni.

További előnyt jelent, hogy a 2008-as válság a magyar befektetőkben mélyebb nyomot hagyott. Sokan emlékezhetnek rá, hogy milyen következményekkel járt a hazai ingatlanalapok felfüggesztése, gyakorlatilag az egyik legnépszerűbb termék ma már csak az árnyéka önmagának. Ez olyan szempontból kedvező hír, hogy tanultak az ügyfelek az eseményekből és hozzájuk – kockázatok tekintetében – sokkal közelebb álló terméket találtak meg.

A legfontosabb az, hogy még mielőtt befektetést választanánk, gyűjtsünk össze minden fontosabb információt róla, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk. A kockázatokra különösen ügyelni kell, mert csak ehhez mérten állapíthatjuk meg, mi fér még bele és mi az, amit már nem bírunk elviselni. A nehézség mindebben az, hogy a rossz szériák csak elvétve jönnek elő (2008-as ingatlanpiaci válság, 2015-as svájci frank árfolyamgát eltörlése), viszont akkor gyors és nagymértékű visszaesést tudnak okozni. Fogódzót azért lehet találni, többek között ebben a cikkünkben is kitértünk megtakarítási tippjeinkre.