Gyakran szinonimaként kezeljük az állami támogatás és az adó-visszatérítés fogalmát, amelyet bizonyos megtakarítási célok esetén elérhetünk, pedig óriási különbségek vannak a két kedvezmény között. Már csak azért sem szabad összekeverni őket, mert egy félreértés miatt akár több millió forintról csúszunk le, amit saját céljainkra felhasználhatnánk!
Nézd meg aktuális lakástakarék akciónkat, aminek keretében a számlanyitási díjat visszaadjuk!
Nem mindegy, hogy toldja meg az állam a megtakarításod
Azzal nagyon sokan tisztában vannak, hogy az állam bizonyos megtakarítási célokat támogat. Ilyenek például a lakástakarékok, ahol 30%, vagy éppen a nyugdíjcélú-megtakarítások, amelyeknél 20%-os dotációval kedvez az állam a megtakarítóknak. Igen ám, de az előbbi tényleges állami támogatásként, míg az utóbbi adó-visszatérítésként jelenik meg. Márpedig a két fogalmat nem szabad összekeverni, hiszen lényeges eltérések adódnak.
Az adó-visszatérítés formájában kapott kedvezményt az általad fizetett személyi jövedelemadóból tudod érvényesíteni, pontosabban, amíg az fedezetet jelent rá. A nyugdíj-megtakarításoknál ráadásul van egy felső határ meghatározva, itt éves szinten maximum 280 ezer forintig van lehetőséged igénybe venni az adó-visszatérítést.
Az állami támogatás alapvetően abban különbözik, hogy ez az adózástól teljesen függetlenül, alanyi jogon jár számodra. Vagyis a lakástakarék nyújtotta 30%-os támogatási lehetőséggel (maximum évi 72 ezer forinttal) akár azok is tudnak élni, akik keveset, vagy egyáltalán nem fizetnek szja-ba.
Hirdetés
Hirdetés
KATA-s vagyok, akkor én nem is tudok lakástakarékot kötni?
Miután tisztába tettük az állami támogatás és az adó-visszatérítés között különbséget, egy általános tévhitet cáfolnánk meg, miszerint vállalkozóként nem lehet igény bevenni a lakástakarék esetében az állami támogatást.
Több esetben kaptunk ezzel kapcsolatban megkereséseket KATA-s, EVA-s vállalkozók részéről, ahol a visszajelzéseinkben rendre elmondtuk, hogy a lakástakarék nyújtotta lehetőség a személyi jövedelemadót nem fizető vállalkozók számára is nyitott. Így a felmerülő lakáscéljaikra minden további nélkül takarékoskodhatnak lakástakarék formájában. Ez nagyon lényeges lehet, tekintve az egyéni vállalkozók nagy számát országunkban, illetve a fokozott érdeklődésüket a lakáshitelek iránt.
Ez alapján 20 ezer forintos szerződéssel a minimális, 4 éves futamidő végére 1,25 millió forintot gyűjthetnek, amiből az állami támogatás 288 ezer forintot tesz ki. A magasabb összeg érdekében természetesen nyithatnak hosszabb futamidejű lakástakarékot, de akár a közeli hozzátartozók részére több szerződést is.
Vállalkozóként a nyugdíjra sem árt gondolni
Ugyan a 20%-os adó-visszatérítés lehetőségével nem tudnak élni a vállalkozók a nyugdíjcélú-megtakarításoknál, ettől függetlenül érdemes aktívan gondolniuk az időskorra. Az adózási szempontok miatt sokan választják a KATA-t vagy az EVA adózást, mert ebben a formában nagyobb nettó kifizetést tudnak elérni.
Igen ám, de ebből alapesetben nem lehet túl nagy nyugdíjra számítani. Például KATA-sként, ha valaki a havi 50 ezer forintos levonást választotta, akkor a nyugdíjba beszámítandó keresete 94 ezer forint lesz. Adott esetben célszerű lehet itt is a magasabb, 75 ezres adózást választani, másrészről a kedvező feltételeknek köszönhető többletjövedelem egy részét valamilyen formában a nyugdíjra félretenni.
Ugyan az adójóváírást nem tudják érvényesíteni, mégis ajánlatos lehet a három nyugdíjcélú-megtakarítás (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás) közül valamelyiket választani. Amellett, hogy befektetések után minden esetben adómentesség érhető el, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás esetén szakemberek által kezel portfóliók illetve eszközalapok közül lehet választani.
Számolj utána, hogy mennyit gyűjthetsz össze a nyugdíjra!
