A lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatásának megszüntetése egyértelmű döntés volt, ám arról már kevesebb szó esik, hogy ezzel együtt megszűnt a szerződéses összegen felüli plusz befizetések utáni állami támogatás is. Pedig ezzel úgy lehetett bezsebelni plusz állami támogatást, hogy közben nem kellett magasabb számlanyitási díjat sem fizetni.
Aligha van olyan ember Magyarországon, aki ne hallott volna a lakás-takarékpénztári (LTP) megtakarításokhoz kapcsolódó állami támogatás megszüntetéséről, ami akár évi 72 ezer forintos mínuszt is jelenthet azoknak, akik október 16-át követően kötnek ilyet. A határidő előtt persze hatalmas roham indult a lakástakarékokért, és két nap alatt 140 ezren kötöttek az utolsó pillanatban olyan LTP-t, amire a futamidő végéig járni fog az állami apanázs.
Az LTP-törvény módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti, pontosabban mégis, mert ha valaki megtakarítási időt hosszabbítana, annak a plusz hónapokra már nem jár az állami apanázs. Vagyis, ha most 48-52 hónapos szerződésen ülsz, akkor már nem éri meg 8-10 évesre hosszabbítanod.
Ezért a többség a nagy hajrában hosszabb megtakarítási időt választott, ami helyes döntés volt a részükről, hiszen 4 év után bármikor hozzájuthatnak addigi befizetéseikhez, megfejelve azt az arra járó (aprócska) kamattal és (nem aprócska) állami támogatással. Persze az fontos, hogy az összeget lakáscélra kell fordítaniuk, különben ugrik az évi (maximum) 72 ezer forint.
A törvénymódosítással együtt azonban bezárult egy olyan kiskapu is, amiről kevés szó esik. Eddig ugyanis lehetett a maximálisnál kisebb összegű havi megtakarítással kötött szerződésekre plusz pénzeket befizetni, amelyekhez – havi 20 ezer forintig – járt az évi (maximum) 72 ezer forintos állami támogatás. Ez azok számára volt előnyös, akiket nem az LTP-hez kapcsolódó kedvező hitel, hanem a magas hozamú lakáscélú megtakarítás vonzott. A módszer előnye az volt, hogy az LTP-k számlanyitási díja alapesetben a szerződéses összeg 1 százaléka, vagyis a vállalt megtakarítás és az ehhez kapcsolódó hitel összege a számítási alap. Ezért, aki eredetileg kisebb megtakarítást vállalt, az spórolhatott a számlanyitás költségén, később pedig a plusz befizetésekkel maximálhatta az állami hozzájárulást.
Október 16-tól azonban ezekre a plusz befizetésekre már nem jár az állami támogatás, erről az OTP, az Erste és a Fundamenta tájékoztatta a Bankmonitort. A szerződés helyreállítását célzó, elmaradásokat pótló befizetések persze továbbra is teljesíthetők, például, ha 2018. október 16-ig valaki egy havi 5000 Ft betétbefizetéssel rendelkező szerződést kötött, akkor annak egy megtakarítási éven belül 12*5000 Ft, azaz maximum 60 000 Ft betétbefizetésre jár az állami támogatás.
Hirdetés
Hirdetés
Fontos cikkek az LTP utánra:
Mivel tudsz önerőt gyűjteni a lakásvásárláshoz
Megszűnt a lakástakarékok állami támogatása: milyen megtakarítási lehetőségek maradtak?
Lakástakarék felhasználás: mikor és miről kell számla?
Lakástakarék felmondás helyett személyi kölcsön: több tízezret nyerhetsz a jó döntéssel
