Alkalmazottként nincs sok esélyünk arra, hogy a bérünkre eső adót, járulékokat csökkenteni tudjuk. A vállalkozók viszont örülhetnek, mert van Magyarországon olyan adózási forma, amely megkönnyíti egy kezdő vállalkozás beindítását. A kisadózók (katások) adóterhei roppant kedvezőek, azonban ennek hátránya is van: a nagyon alacsony nyugdíjjogosultság. Ebben a cikkben körbejárjuk, meg tudna-e élni egy katás a nyugdíjából, és miként pótolhatná a kieső jövedelmét, hogy idősként se kerüljön bajba.
Év végéhez közeledve sokaknak fejtörést okozhat, hogy milyen adózási formában folytassák a karrierjüket a következő évtől. A kata-változtatások mellett érdemes szem előtt tartani egy másik nagyon fontos szempontot is: ez pedig nem más, mint a katás vállalkozók nyugdíjjogosultsága. Bár rövid távon kedvezőnek bizonyul, a kata-adózást választók mégis súlyos árat fizethetnek hosszú távon. Ennek az összefüggésnek a megértéséhez először a jövedelmek és nyugdíjak viszonyát kell megismerni.
Hirdetés
Hirdetés
Egy munkavállaló és egy katás jövedelme
Összehasonlításképpen nézzük meg, mekkora a különbség a nettó jövedelmekben, ha egy cég ugyanazt a költséget alkalmazotti bérre fordítja, vagy egy katás vállalkozónak fizeti ki. A teljes cégköltség legyen havi 500 000 forint: ebből a munkavállaló bruttó bére 420 000 forint, így hazavihet nettó 279 000 forintot. Ha egy katás alvállalkozó könyvelhetné el az 500 000 forint bevételt, abból mindössze 50 000 forintot kellene befizetnie tételes adóként, iparűzési adóra pedig további havi 4 167 forintot. Vagyis a havi nettó jövedelme több mint 445 000 forintra jönne ki!
A nettó munkavállalói fizetés és a nettó vállalkozói jövedelem közötti markáns 166 000 forintos különbség azt mutatja, hogy a katás vállalkozó igazán jól jár. Ez rövid távon igaz, de ha megnézzük, hogy a nyugdíjak szempontjából mi a helyzet, ez a megállapítás már korántsem lesz ilyen egyértelmű.
Mennyi nyugdíjra jogosít a két különböző karrier?
A nyugdíj megállapításakor két fontos dolgot vesznek figyelembe: az életpálya során megszerzett nettó átlagfizetést és a szolgálati időt, vagyis a ledolgozott évek számát. A katás vállalkozók nyugdíjának kiszámításához szükséges egy törvényileg meghatározott járulékalap, ez helyettesíti az átlagkeresetet. Ez az összeg 2020. július 1-től havi bruttó 102.000 forint, azaz kifejezetten alacsony.
A katások esetében a szolgálati idő meghatározása sem kedvező. Itt az a szabály, hogy ha egy bizonyos időszakban a járulékalap nem éri el az aktuális bruttó minimálbért – jelenleg 161 000 Ft –, akkor azt az időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a szolgálati idő kiszámításakor. Tehát egy „katás év” jelenleg mindössze 0,63 évnyi (alig 7,5 hónapnyi) szolgálati időnek számít. (Ezek az adatok bármikor változhatnak, de az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy minden marad ugyanígy.)
Tegyük fel, hogy a fenti példában bemutatott alkalmazott egész karrierje során tartani tudja a 279 000 forintos átlagkeresetet, a szolgálati ideje pedig legyen 40 év. A 40 évhez tartozó nyugdíjszorzó 80%, így az átlagkeresetének 80%-a lesz a megállapított nyugdíj összege: kerekítve havi 224 000 forint. Egy 40 évnyi katás karrier után azonban (a fentebb bemutatott számítások alapján) csak 25 év a szolgálati idő, a hivatalos nettó átlagkereset pedig a járulékok és adók levonása után nettó 68 000 forint. A 25 évhez tartozó nyugdíjszorzó 63%, így az egész életükben katázó vállalkozók becsült várható nyugdíja kb. 43 000 forint lesz havonta!
Mit tehetnek a vállalkozók ilyen helyzetben?
Ez olyan drasztikus jövedelemcsökkenést jelent egy katás vállalkozó számára az aktív kori jövedelmi szintjéhez képest, hogy mindenképpen gondolkoznia kell a nyugdíjkiegészítés valamilyen formáján. Ráadásul ilyenkor az idő is borzasztóan fontos tényező! Ha időben elindít egy nyugdíjmegtakarítást, az jóval kisebb anyagi megterhelést jelent számára, mint ha csak néhány éve lenne összegyűjteni az időskori éveket finanszírozó tőkét.
Láthattuk, hogy az alkalmazott és a katás vállalkozó várható nyugdíja közötti különbség havi 181 000 forint. A katásoknak ezt a hiányt kell kipótolniuk egy nyugdíjcélú megtakarítással. Ahhoz, hogy ez az összeg – tegyük fel – 20 éven keresztül havonta rendelkezésünkre álljon, nyugdíjba menetelkor mai értéken 36 millió forint tőke szükséges (évi 2% hozamot feltételezve). A jó hír, hogy ezt az összeget elő lehet teremteni, például egy nyugdíjbiztosítással.
Mennyi pénzt kell félretenniük a vállalkozóknak?
Fontos kérdés a nyugdíjbiztosítási szerződés futamideje. Jelenleg 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, és ez jelenti a nyugdíjbiztosítások lejárati időpontját is. A biztosítás tartama tehát felülről korlátos: a szerződés hossza attól függ, mikor kötjük meg. Ha 35 éves korban indítjuk, akkor a futamidő 30 év lesz.
Ez kellően sok idő a fenti tőke előteremtéséhez: a szükséges havi megtakarítási összeg így 62 000 forint (3%-os inflációt és 6%-os éves hozamot feltételezve). Igaz, ez nem csekélység, de gondoljunk bele abba, amiről a cikk elején beszéltünk: a katás vállalkozó 166 000 forint többlettel rendelkezik az alkalmazotti jövedelemhez képest, amiből ez a megtakarítás finanszírozható.
A nyugdíjmegtakarítást érdemes korán elkezdeni, hiszen minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb időnk marad a kívánt cél elérésére. Ha 40 éves korban indítanánk a megtakarítást, a szükséges havidíj már 81 000 forint lenne. Aki pedig 45 éves koráig vár, ő ezt a célt már csak havi 109 000 forintból tudja megvalósítani!
Nézd meg a kalkulátor segítségével, hogy te mennyi pénzt gyűjthetnél össze idős korodra!
Miért való a vállalkozóknak a nyugdíjbiztosítás?
A nyugdíjcélú megtakarításoknak 3 fajtája is létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Ezeknek közös előnye, hogy a megtakarító 20%-os állami támogatást igényelhet minden saját befizetése után. Csakhogy a támogatás valójában SZJA-visszatérítés, így a katások nem jogosultak rá, hiszen ők nem fizetnek személyi jövedelemadót.
Van azonban egy jó megoldás, amellyel a katások is hozzájuthatnak a támogatáshoz, és ez kizárólag a nyugdíjbiztosítások esetében lehetséges. A katásoknak is lehet olyan közeli hozzátartozójuk, aki fizet SZJA-t, a nyugdíjbiztosításoknál pedig van arra lehetőség, hogy a szerződő fél és a biztosított személye eltérjen. Ezért érdemes megfontolni, hogy a közeli hozzátartozó legyen a szerződő, a katás vállalkozó pedig a biztosított: az így elindított megtakarításra igényelhető lesz az SZJA-jóváírás. Ennek köszönhetően alacsonyabb havi összegeket is elegendő félretenni: az SZJA-visszatérítés kb. havonta 8 000 forinttal csökkenti a szükséges saját megtakarítást a vizsgált esetekben.
Összefoglalás
A vállalkozók, és különösen a katások számára nagyon fontos, hogy felismerjék az öngondoskodás szükségességét, mivel másra nem igazán számíthatnak. Nincs választásuk: az aktív éveik alatt el kell indítaniuk egy nyugdíjcélú tőkefelhalmozást, hogy nyugdíjasként se kelljen elszenvedniük drámai életszínvonal-csökkenést. A probléma megoldására optimális eszköz lehet egy nyugdíjbiztosítás: a Bankmonitor szakértői segítenek megtalálni a legjobbat a piaci kínálatból!
