A nyugdíjcélú megtakarítások kapcsán érdemes körültekintően tájékozódni, mert a közvélekedés nem mindig áll összhangban a valósággal. Az önkéntes nyugdíjpénztárak sok szempontból nagyon jól teljesítenek, de a jövőben fordulat következhet be a piacon. Kérdés, hogy hosszú távon melyik alternatívák lehetnek a verseny győztesei.
Ha nyugdíjmegtakarításon gondolkozunk, vannak nagyon fontos szempontok, amelyek alapvetően befolyásolhatják a döntésünket. Például ilyen a költségek mértéke vagy az elérhető hozam nagysága. Egyes vélemények szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak drágák, és a hozamuk is alacsony, de ez nem igazán állja meg a helyét. Az MNB friss tanulmánya pontosan bemutatja a költségek és hozamok alakulását, és kitér azokra a kihívásokra is, amelyekkel a pénztáraknak rövidesen szembe kell nézniük.
Hogyan teljesítettek eddig a nyugdíjpénztári befektetések?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) elsődleges célja az, hogy a tagok megtakarításaival biztonságos, hosszú távon fenntartható befektetési eredményt érjenek el, a minél nagyobb várható nyugdíjszolgáltatás érdekében. Az elmúlt 15 évben a pénztárak teljesíteni tudták a célkitűzést: évi 6,45% volt a vagyonnal súlyozott átlagos nettó hozam ebben a szektorban. A adott időszaki inflációt figyelembe véve ez 2,97%-os reálhozamnak felel meg.
Hirdetés
Hirdetés
Valóban túl konzervatívak az ÖNYP-portfóliók?
A nyugdíjpénztárakat gyakran kritizálják a túlságosan konzervatív befektetési szemlélet miatt, de az MNB szerint ez csak részben helyénvaló. 2020. év végén az összes ÖNYP-vagyon meghaladta az 1606 milliárd forintot, ami fejenként átlagosan 1,5 millió forintot jelent. Ennek több mint 40%-a befektetési jegyekben, részvényekben, vállalati kötvényekben van elhelyezve. Ugyanakkor valóban jelentős, 50% feletti az állampapírok aránya.
Ezt kockázatvállalási hajlandóságtól függően lehet „konzervatív” befektetési hozzáállásnak tekinteni. Három évvel ezelőtt az MNB is kritikát fogalmazott meg a pénztárak alacsony magyar részvény-kitettségét illetően. Ennek következtében történtek átcsoportosítások az állampapírok terhére, amit az alacsony kamatkörnyezet is indokolt. 2020. év végére a részvények aránya a korábbiakhoz képest növekedett, és elérte a 8,1%-ot.
Milyen költségekkel működnek a nyugdíjpénztárak?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak által felszámított költségeket jogszabályi limitek korlátozzák. A megtakarítók számára jó hír, hogy a pénztárak még ezt a mozgásteret sem használják ki teljesen. Az MNB adatai szerint a szektorban 0,7-0,8% körül mozog az éves vagyonarányos költség, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek számít.
Az elvont működési és likviditási költségek kb. 4,8%-ot tettek ki a befizetett tagdíjakból. Ezeket az értékeket a pénztárak sávosan határozzák meg: minél magasabb havi megtakarítást vállal a pénztártag, annál alacsonyabb arányos költséget vonnak le tőle. Az említett mértékből arra lehet következtetni, hogy az átlagos havi megtakarítás meglehetősen alacsony: nem éri el a 10 000 forintot.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások költségei egyaránt kifejezhetők a „teljes költség mutató” (TKM) segítségével. Az alábbi ábra az önkéntes nyugdíjpénztári és biztosítói TKM értékeket, valamint a befektetési alapok költségmutatóját jelzi (ingatlanalapok nélkül).
Az adatokból látható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások költségszintje igen kedvező, hosszú távon az 1%-ot sem éri el.
Mekkorák az ÖNYP-költségek nemzetközi összehasonlításban?
Nemzetközi szinten a nyugdíjtermékek költségeinek összehasonlítását megnehezíti, hogy a vonatkozó szabályozás és a piaci szereplők működési modellje is jelentősen eltér az egyes országokban. Ezért a Nyugdíjpénztárakat Felügyelő Hatóságok Nemzetközi Szervezete (IOPS) kidolgozott egy egységes költségmutatót, amely mégis lehetővé teszi az összevetést. Az IOPS által kiszámolt 20 éves költséghányad-összehasonlításban a magyar önkéntes nyugdíjpénztárak a legkedvezőbb harmadban helyezkednek el.
Az IOPS felmérése alapján a vagyonarányos költségekre vonatkozó jogszabályi korlátot is összehasonlíthatjuk a régiós országokban: ebben Magyarország és Lengyelország is dobogós helyezettek! A magyar önkéntes nyugdíjpénztárak által felszámítható vagyonkezelési díj éves mértéke nem haladhatja meg a kezelt vagyon 0,8 százalékát.
Milyen változás várható a jövőben?
Az MNB álláspontja szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében nem a költségek vagy a portfólióösszetétel okoznak problémát, hanem sokkal inkább a modell fenntarthatósága. A korábban jelentős tömegbázissal – több mint 1,4 millió taggal – rendelkező szektor taglétszáma a negyedével csökkent. Eközben folyamatosan nő az átlagéletkor, és a tagdíjat nemfizetők aránya is.
Az önkéntes részvétel mellett a szektor valószínűleg elérte az organikus növekedési határát, és a fiatalok megszólítása eddig nem volt sikeres. Így megkérdőjelezhető az ÖNYP-rendszer hosszú távú versenyképessége, azaz hogy mennyire tudja jól kiegészíteni az állami nyugdíjrendszert.
Az MNB 2021. februári javaslatai szerint egy fenntartható, kiegészítő rendszer ösztönözné az embereket a belépésre, és több megtakarítást eredményezne. Szem előtt kell tartani mind az egyén, mind a munkáltató érdekeit, és igazodni az élethelyzetekhez. Az állami támogatással, a munkáltatók bevonásával és az alacsony költségekkel pedig lehetőség nyílhat egy hatékony kiegészítő rendszer kiépítésére.
Az MNB álláspontja szerint azért is különösen időszerű és sürgető a piac megújítása, mert a következő két évben elindul az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott „páneurópai nyugdíjtermék”, a PEPP (Pan-European Personal Pension Product). Ezzel pedig nagy nemzetközi alapokhoz, bankokhoz, biztosítókhoz kerülhetnek a magyar nyugdíjcélú megtakarítások, és már nem lesz elsődleges cél a magyar értékpapírok vásárlása.
Mi a megtakarítók leggyakoribb félelme?
Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban gyakori aggodalom, hogy az ott felhalmozott összegek a magánnyugdíjpénztári megtakarítások sorsára juthatnak. Azonban érdemes végiggondolni egy lényeges különbséget a két típus között. Az 1998-ban elindított magánnyugdíjpénztári rendszerben a számlák a bruttó bérből levont nyugdíjjárulékok egy részéből gyarapodtak, amiről az állam önként mondott le, azt gondolva, hogy az állami nyugdíjrendszer ezek nélkül a források nélkül is fenntartható. 2010-ben újragondolták ezt a koncepciót, és nyugdíjpénztári vagyont visszacsatornázták az államkasszába.
Az önkéntes nyugdíjpénztár egy nevében ugyan hasonló, de működését tekintve ettől teljesen különböző dolog. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések saját megfontolásunk alapján, az adózott jövedelmünkből félretett megtakarítások. Ebből a szempontból a pénztárak ugyanolyan pénzügyi konstrukciók, mint a bankszámlák vagy bankbetétek, ezáltal nem kell tartani attól, hogy az állam „ráteheti a kezét”.
Számold ki a kalkulátor segítségével, hogy te mennyi pénzt gyűjthetsz össze idős korodra!
