Hogyan menedzseljem a befektetéseimet magas infláció idején?

Hogyan menedzseljem a befektetéseimet magas infláció idején?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2023-07-22 Frissítve: 2023-07-23
 

Melyik befektetések nyújtják a legbiztosabb védelmet a magas inflációval szemben? Ebből a cikkből megtudhatod, milyen szempontok mentén érdemes választanod.

Az elmúlt néhány évben az infláció különösen nagy fejtörést okozott a hazai megtakarítóknak. A többség már letette a voksát valamelyik befektetés mellett, de sokan még mindig a rajtvonalon toporognak, és nem használják ki az elérhető lehetőségeket. Most körbejártuk, milyen befektetési időtávon hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni a pénzromlás ellen.

Ne szépítsük: borzasztóan magas a magyar infláció

2021-től kezdődően az elmúlt évszázad egyik legbrutálisabb inflációs válsága alakult ki Magyarországon. Ha összesítve nézzük csak az utóbbi 2,5 év áremelkedését, a fogyasztói árak 38,7%-ot nőttek, de azon belül az élelmiszerek 63,2%-kal drágultak, az üzemanyagokat is magába foglaló termékcsoport pedig kereken 38%-kal lett drágább. Ezeket a számokat természetesen évesítve is szemlélhetjük: a fogyasztói árak a vizsgált időszakban évi 14,5%-kal emelkedtek, az élelmiszerárak évi 22,5%-kal, az egyéb termékek és üzemanyagok árai pedig évi 14,3%-kal lettek magasabbak.

árindexek

A magyar infláció ráadásul Európában is egyedülállóan magas értéket mutat. Az uniós módszertan szerint hazánkban idén júniusban 19,9%-kal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbiaknál, míg a második legmagasabb inflációt Szlovákia produkálta 11,3%-kal, a 27 tagállam átlaga pedig mindössze 6,4% volt. Hosszabb távra visszatekintve is toronymagasan vezet Magyarország: 2015-höz képest mostanra összesen 60,6%-ot nőttek az áraink, a második legerősebb drágulást az észtek tapasztalhatták (51,3%), míg a 27 uniós tagországban ugyanez idő alatt átlagosan 26,7% volt a kumulált áremelkedés.

Hirdetés

Hirdetés

Ilyenkor a legnagyobb hiba nem befektetni

Ilyen körülmények között a legnagyobb öngól, amelyet befektetőként lőhetünk, ha készpénzben tartjuk a megtakarításainkat, hiszen ez esetben az infláció akadálytalanul roncsolja a pénzünk vásárlóértékét. Mégis azt olvashatjuk ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból, hogy a magyar háztartások átlagosan 1,5 millió forintnyi készpénzt, valamint további 2,4 millió forintnyi – alacsony kamatozású – bankbetétet tartanak. Megdöbbentő adat, hogy az idén reálisnak mondható 18%-os infláció következtében egy ekkora megtakarítás 12 hónap leforgása alatt csaknem 600 ezer forintot veszít a reálértékéből.

Jó tudni
A világhírű befektető, Warren Buffett az 1980-as, részvényesekhez címzett levelében az inflációt egy lefelé haladó mozgólépcsővel szemléltette, melyen a befektetőknek felfelé kell sétálniuk. Buffett példája szerint akár évi 10%-os nominális hozam elérésével (10 lépcsőfoknyi felfelé lépdeléssel) is kerülhet rosszabb helyzetbe a befektető, ha időközben 12% volt az infláció (azaz 12 fokot haladt lefelé a mozgólépcső). Ennél a példánál maradva, a be nem fektetett megtakarítás olyan, mintha mozdulatlanul állnánk a lépcsőn, és vele együtt süllyednénk egyre lejjebb, tehetetlenül.

Mit tehetünk a rövid távú befektetéseinkkel?

A rövid távra – például 1 évre – elhelyezett befektetések kapcsán általában a biztonság az egyik legfőbb elvárás. Egy megtakarító ilyenkor jó eséllyel megelégszik az elérhető legalacsonyabb kockázatú befektetés hozamával, melyet a bankbetétek és az államkötvények biztosíthatnak számára.

Mostanra Magyarországon (számos okból kifolyólag) tartósan kialakult az a helyzet, hogy az állampapírokkal lényegesen magasabb kamatot lehet elérni, mint a hasonló kockázati szintet képviselő bankbetétekkel. Nem meglepő tehát, hogy idén különösen jelentős átcsoportosításnak lehettünk tanúi: 2023. első 5 hónapjában kb. 544 milliárd forinttal csökkentek a lakossági bankbetétek, míg ugyanez idő alatt a lakossági kézben tartott állampapír-állomány 1137 milliárd forinttal nőtt.

Kérdés, hogy a legnépszerűbb, inflációkövető állampapír vajon képes-e biztosítani a pénz vásárlóértékének megőrzését. Aki például a 2023-as évben 16%-os hozamra tett szert egy állampapír-befektetésével, de közben 18%-os inflációt tapasztalt, ő joggal érezheti azt, hogy reálértelemben pénzt veszített. Jó hír ugyanakkor, hogy a következő évben az inflációkövető állampapír kamata a feltételezett 18%-os inflációhoz fog igazodni, miközben az érzékelt drágulás minden bizonnyal jóval alacsonyabb lesz, így 2024-ben már fordulhat a kocka, és jelentős reálnyereségre számíthatnak a megtakarítók.

Fontos
Aki kifejezetten rövid távra fektetne be, kénytelen számolni azzal az eshetőséggel, hogy a hosszabb futamidejű állampapírok visszavásárlási feltételei változhatnak. Ha szeretné kiküszöbölni ennek kockázatát, akkor a rövid lejáratú állampapírok (pl. diszkont kincstárjegyek) mellett is dönthet, habár ezeknek a hozama most jellemzően évi 10% alatt helyezkedik el.

Visszatértek a lakástakarékok – de mit tudnak nyújtani?

Idén számos esemény fenekestül felforgatta a hazai megtakarítási piacot, ilyen volt többek között a népszerű lakástakarékok újbóli megjelenése két nagy bank kínálatában. Az újonnan kifejlesztett, középtávú megtakarítási programok sokban hasonlítanak a 2018-ban parkolópályára kerülő konstrukcióhoz: 4 és 8 év futamidejű szerződések közül lehet választani, és legfeljebb 30%-os kamatbónusz vagy prémium érhető el.

Egy ilyen jellegű megtakarítás jövedelmezőségét jól leírhatjuk az egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM). Ez alapján mind a rövidebb (4 éves), mind a hosszabb (8 éves) futamidőre találhatunk 6% feletti éves megtérüléssel bíró változatot. Az első hónapok tapasztalatai alapján a befektetők arra voksolnak, hogy ez középtávon kedvező hozamnak minősülhet, és széles körben keresik a lakáscélú megtakarítási lehetőséget. Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy extrém magas infláció idején (azaz főként 2023-ban) ettől az alternatívától reálhozam még semmiképpen sem várható.

Hogyan lehet hosszú távon kivédeni az inflációt?

Habár a mostani helyzetben a kötvények meggyőző teljesítményt nyújtanak, a hosszú távú múltbeli adatokat vizsgálva az esetek nagy többségében alulmaradnak a részvények eszközosztályával szemben. Vegyük szemügyre például egy hazai szolgáltató két befektetési alapját, melyek 2011-től kezdődően már a befektetők rendelkezésére álltak. Az alapok stratégiája nagyon eltérő: az egyik észak-amerikai részvényekbe, a másik rövid lejáratú eurós kötvényekbe fektet.

Befektetési alapok

Látható, hogy a különböző befektetési politika különböző eredményekhez is vezetett. A részvényalap a kiválasztott időszakban kb. 350%-kal (évi 12,4%-kal) emelkedett, de meglehetősen nagy kockázatot is hordozott magában, például a Covid-járvány kitörésekor kevesebb mint 1 hónap alatt elveszítette az értéke 26%-át. Ezzel szemben a kötvényalap jóval kevesebb, alig 50% (évi 3,3%) körüli hozamot termelt, de lényegesen kisebb kockázattal.

Érdemes tehát levonnunk azt a tanulságot, hogy a részvénytúlsúlyos befektetések rövid távon nagy bizonytalansággal járhatnak, de több évtizedes időintervallumon célszerű eszközzé válhatnak az infláció elleni küzdelemben. A kötvénybefektetések épp ellenkezőleg, rövid távon kifejezetten biztonságosnak mondhatók, de nem szabad meglepődni, ha a hozamuk az évek múlásával belesimul az infláció dinamikájába.

Ötlet
A hosszú távra elhelyezett befektetések (például nyugdíjcélú megtakarítások) esetében a portfólió megfelelő összeállításán túl kulcsfontosságú szerepe van az „indexálásnak” is. A befektetés eredményessége érdekében érdemes évről évre valamelyest – például az inflációval megegyező mértékben – emelni a befizetéseket. Ily módon gondoskodhatunk nem csak a már bent lévő tőke, hanem az újonnan hozzátett pénz értékállóságáról is.

Mennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész?
Ft
Bankmonitor
Hirdetés
Hirdetés