Lassan vége a nyárnak, de még sokan emlékezünk arra, amikor csak légkondival, vízparton, magashegyi sűrű erdőben, vagy éppen a hűvösebb pincénkbe menekülve vészeltük át az idei forró napokat. Magyarország időjárásában hagyományosan jellemzők a forró nyarak, de az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozás egyre gyakrabban hozott olyan éveket, amikor a nyári hőhullámok hatását az ország egész területén megszenvedtük. Ezek a rendkívüli hőhullámok nemcsak kellemetlenek a mindennapi életben, hanem életveszélyesek is lehetnek. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogyan hatnak a hőhullámok a halálozási adatokra.
Európa melegszik a leggyorsabban
Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más lakott kontinens – ezt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új jelentése állapította meg. Az emelkedő hőmérséklet egyre súlyosabb hőhullámokat, áradásokat és erdőtüzeket okoz.
William Collins, a Readingi Egyetem klímakutató professzora szerint sokkoló hír, hogy Európában a klímaváltozás mértéke kiugróan magas. „A tradicionális megközelítésben mindig globálisan vizsgáljuk a felmelegedés mértékét, és figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy Európában a felmelegedés a világátlaghoz képest kétszeres mértékű.”
Globálisan a bolygónk összesen 1,2 Celsius fokkal melegedett fel, de Európában tavaly 2,3 Celsius fokkal volt melegebb, mint az ipari forradalom előtti időszakban. Történt ez úgy, hogy a párizsi klímaegyezmény azt tűzte ki célul, hogy a globális felmelegedés mértéke ne legyen magasabb 2 Celsius foknál oly módon, hogy a globális átlaghőmérséklet több éven keresztül ne lépje túl ezt a célt.
Még nincsenek adataink az idei nyár hatásairól, amikor is bőven kaptunk ízelítőt a forróságból, de a tavalyi nyár emlékezetes marad minden európainak. Szinte naponta dőltek meg a melegrekordok, emberek ezrei haltak meg a hőség és az extrém időjárás okozta anomáliák miatt – a hőhullámok rekordszámú, 16 ezernél is több halálesetet okoztak 2022-ben! A villámárvizek és viharok miatt majd’ 2 milliárd eurós kár keletkezett.
Hirdetés
Hirdetés
Itt az El Niño is? Ami micsoda?
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss előrejelzése szerint 2023. őszétől nagy valószínűséggel újra El Niño fázisban lesz majd a Csendes-óceán térségére, s ezen keresztül bolygónk igen jelentős részére kiható oszcillációs index.
Hivatalos nevén az ENSO (El Nino Southern Oscillation) egy éghajlati jelenség, sokak szerint az egyik legfontosabb, ami képes megváltoztatni a globális légköri jelenségeket, befolyásolja a hőmérsékletet és a csapadékot egyszerre több kontinensen.
Az El Nino nem egy modernkori felfedezés, már a 16. században készültek feljegyzések róla, azonban csak a 19. század végén kapott nevet, amikor perui halászok azt figyelték meg, hogy pár évente, karácsony környékén felmelegszik az óceán. (A jelenséget a perui halászok megfigyelése nyomán nevezték el – a kifejezés spanyolul annyit jelent: a kisfiú. A spanyol hódítók leszármazottai a kisded Jézusra utaltak ezzel a megnevezéssel, mivel az óceán ciklikus felmelegedését karácsony környékén észlelték.)
Az El Niño jelenség nagyjából 2-7 évenként fordul elő, az elmúlt évtizedekben sűrűsödik a folyamat. Az 1982-83-as és 1997-98-as El Niño volt a 20. század történetének legintenzívebb globális éghajlati jelensége. Az 1982-83-as El Niño során a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán keleti trópusi részén 7,8-12,8 °C-kal volt magasabb a normálnál!
Az egyelőre nem világos, hogy a klímaváltozás hogyan hat majd erre a jelenségre, de jelenleg úgy tűnik, egyre hosszabb és extrémebb El Niño időszakok jöhetnek majd. Ilyenkor szárazabbra fordul az időjárás, és több a szélsőséges esemény. Jelenlegi ismereteink szerint ez a jelenség az egész bolygó időjárási viszonyaira kihat, ezek a hatások egymással összefüggésben jelentkeznek.
Hőhullámok és egészségügyi kockázatok, halálozás
A WHO adatai szerint az elmúlt 20 évben a hőséggel összefüggésbe hozható halálesetek száma a 65 év feletti lakosság körében megduplázódott, már 2018-ban 300 ezer áldozata volt világszerte a hőhullámoknak, Európában pedig 30%-os növekedést mutattak az adatok.
A hőhullámoknak számos egészségügyi kockázata van, amelyek elsősorban a hő-stressz és a dehidratáció (kiszáradás) miatt jelentkeznek. Az extrém magas hőmérséklet és a hosszan tartó napsütés megterheli a szervezetet, különösen az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegségekkel élők esetében. A hőhullámok alkalmával radikálisan növekszik az asztmás rohamok, a szív- és érrendszeri betegségek miatti egészségügyi problémák, valamint a hőguta és a napégés kockázata.
A meleg időjárás kedvez a légszennyező anyagok koncentrációjának növekedésének is, ami tovább súlyosbíthatja a légzőszervi problémákat. A hőhullámok hatása azért is jelentős, mert az európai lakosság (még) nincs hozzászokva a rendszeres extrém hőmérséklethez, illetve sokan nincsenek is tisztában az egészségügyi kockázatokkal.
Ábra forrása: OMSZ
Összességében elmondhatjuk, hogy a mind gyakoribbá váló hőhullámok komoly egészségügyi kockázatokat is magukban hordoznak. Magyarország lakossága sem kivétel az alól, hogy az extrém hőség nemcsak megnehezíti, de veszélyezteti is az életünket, különösen az idősekét és a krónikus betegekét. A megfelelő óvintézkedések, például a megfelelő hidratálás és a hűvös helyen tartózkodás, kulcsfontosságúak a hőhullámokkal szembeni védekezésben.
S ne feledjük azt, amit az OMSZ szakértője jelentett ki: „Ami ma szélsőséges hőhullám, az a jövőben egy átlagos nyári nap lehet Magyarországon.” Ez a jövő pedig nincs olyan messze…
Jó tudnod!
A Bankmonitor független biztosításközvetítő, nem tartozunk egyetlen biztosítóhoz sem, viszont minden vezető biztosítótársaság termékét értékesítjük. Gyakorlatilag tehát majdnem az egész magyar biztosítási palettáról tudunk megoldásokat ajánlani a hozzánk fordulóknak, akik természetesen számíthatnak az egyedi partnerkedvezményekre, ami akár a 15%-os mértéket is eléri!
