Első hallásra talán hihetetlen, de az egy magyar háztartásra jutó pénzügyi megtakarítás idén megközelítette a 13 millió forintot. Hogyan épül fel ez a portfólió, és milyen változások következtek be az elmúlt években? És mennyit kell félretenni ahhoz, hogy elérjük a 13 milliós célt? A cikkben ezeket járjuk körül.
Megjelentek a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái a háztartások pénzügyi megtakarításairól és kötelezettségeiről. Elmondhatjuk, hogy minden korábbinál magasabbra nőttek a magyar lakosság megtakarításai: egy háztartásra most átlagosan közel 13 millió forint jut.
Csúcsot döntöttek a lakossági megtakarítások
Minden korábbinál magasabbra, 54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben tartott, szigorúan értelmezett* pénzügyi megtakarítások állománya 2023 második negyedévében. Ismét a bankbetét, az állampapír, a befektetési alapok és a készpénz bizonyultak a legnépszerűbb befektetéseknek: ezek az eszközök együttesen kitették a pénzügyi megtakarítások 78 százalékát.
A megtakarítások mennyiségét és összetételét egy háztartásra vetítve** is vizsgálhatjuk. Az idei év második negyedévében az alábbiak szerint oszlottak meg az egy háztartásra jutó pénzügyi megtakarítások:
- Készpénz: 1,61 millió Ft
- Bankbetétek: 3,40 millió Ft
- Államkötvények: 2,89 millió Ft
- Egyéb kötvények: 240 ezer Ft
- Magánkölcsönök: 850 ezer Ft
- Tőzsdei részvények: 480 ezer Ft
- Befektetési jegyek: 2,03 millió Ft
- Életbiztosítási díjtartalékok: 570 ezer Ft
- Nyugdíjpénztári díjtartalékok: 580 ezer Ft
- Összesen: 12,66 millió Ft
Hirdetés
Hirdetés
Reálértelemben elveszítettünk 3,5 évet
Ugyan a pénzügyi megtakarítások 2010. óta nominális értelemben csaknem megtriplázódtak, az inflációval korrigált értékeket szemlélve már sokkal mérsékeltebb emelkedést láthatunk. A csúcs 2021. utolsó negyedévében következett be: akkor a 2010-es helyzethez képest reálértelemben nagyjából 56 százalékkal volt több pénzügyi megtakarítás a lakosság kezében.
Ezt követően azonban – az infláció rendkívüli felfutása okán – öt negyedéven keresztül kellett reálveszteséget elkönyvelniük a megtakarítóknak. Hiába híztak a befektetések, a drágulás egyre erodálta a félretett pénz értékét. Végül az idei első negyedévben a csúcshoz képest már 13,1%-kal lejjebb helyezkedett el a reálvagyon. Ekkor a megtakarítások a 2019. harmadik negyedévivel megegyező reálszinten helyezkedtek el, tehát gyakorlatilag 3,5 év elveszett.
Bizakodásra adhat okot, hogy az idei második negyedévben már ismét pozitív trendet tapasztalhattunk, azaz a lakossági pénzügyi megtakarítások növekedésének üteme meghaladta az inflációt.
A megtakarítók reagáltak az inflációra
Az adatokból kiolvasható, hogy a kétszámjegyű (sőt 25%-ot is elérő) inflációra reagálva a magyar megtakarítók érdemi változtatásokat eszközöltek a portfóliójukban. Ennek legerősebb jele, hogy három negyedév alatt kb. 11%-kal csökkent a bankbetétekben tartott befektetések mennyisége, míg az állampapírok állománya a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően 19%-kal nőtt ugyanez idő alatt. Hatalmas kereslet támadt fel a befektetési alapok iránt is, a befektetési jegyekben tartott vagyon egy év alatt 44%-kal bővült. Mindeközben a készpénzállomány enyhén (3%-kal) mérséklődött.
Nagyok az egyenlőtlenségek a társadalmon belül
Az összesített statisztikák (illetve átlagok) egyik legfőbb korlátossága, hogy nem képesek bemutatni a teljes sokaságon belüli különbözőségeket. A vagyoni helyzet elemzése során mégis nagy szükség van erre, hiszen a társadalom egyes rétegei között igen nagy egyenlőtlenségek figyelhetők meg. Nyilvánvaló, hogy a 13 millió forintos átlagos megtakarítás sokak számára irreálisan soknak tűnik, míg a leggazdagabbak ennek a többszörösével is rendelkeznek.
Az egyenlőtlenségek feltérképezéséhez érdemes szemügyre vennünk a 3 évente elkészülő háztartási vagyonfelmérést, melynek legfrissebb elérhető verziója 2022-ben jelent meg. A vagyonfelmérésből kiderült, hogy Magyarországon a pénzügyi megtakarítások 83%-a a háztartások leggazdagabb 30 százalékánál összpontosul, a háztartások legszegényebb 30 százaléka mindössze a megtakarítások 5%-a felett rendelkezik, míg a középső réteg a megtakarítások 13%-át tartja kézben.
Mennyi pénzt kell félretenni a 13 milliós célhoz?
A Bankmonitor tapasztalatai alapján az egyik legnépszerűbb megtakarítási cél a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megalapozása. Aki idős korára összegyűjt 13 millió forintot, ő 20 éven keresztül akár havi 54 ezer forintnak megfelelő plusz jövedelemmel tudja majd kiegészíteni az állami nyugdíját.
Egy 13 millió forintos megtakarítási cél – kellően korai életszakaszban elindítva – akár egészen alacsony havi befizetés vállalásával is megvalósítható. 25 éves korban kezdve havonta 12 ezer forint is elegendő arra, hogy mai értéken 13 millió forint álljon rendelkezésre a nyugdíjba vonulás időpontjában. Ezzel szemben 35 éves korban kezdve már havi 19 ezer forintos befizetés szükséges ugyanehhez. Aki pedig 45 éves koráig halogatja az előtakarékosság elindítását, ő 33 ezer forintos havi megtakarítással érheti el a kitűzött célt. A pénz felhalmozását tehát érdemes mielőbb elkezdeni, így kihasználható a kamatos kamat jótékony hatása.
