loading

A tőkevédelemmel ma már nem lehet levenni az embereket a lábukról!

Bő egy évtizede még szinte mindenki a tőkevédett alapokról beszélt, mára viszont nagyot fordult a világ. Az események úgy hozták, hogy ma az alapkezelők is inkább más termékekre fókuszálnak. A jobb átláthatóság és egyszerűség pedig csak a javunkra válik, mert végső soron az a lényeg, hogy értsük, amibe befektetjük a pénzünk. Többek között ilyen egy szimpla vegyes alap is.

Használd befektetési alap keresőnk az okos döntéshez!

Amennyiben befektetést keresel, egészen biztosan összefutottál már a népszerűségi lista csúcsán lévő lakossági állampapírokkal és befektetési alapokkal. Utóbbiakkal elég széles spektrum mentén próbálhatod ki magad, a kockázatmentestől egészen a szuper kockázatosig terjed a lista. Sokat foglalkoztunk már az alapokkal, de rég ejtettünk szót a tőkevédett alapokról, pedig bő egy évtizede szinte minden róluk szólt. Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán.

A tőke- vagy hozamvédett alapokat azon egyszerű okból hozták annak idején létre az alapkezelők, hogy a befektetők két fő elvárásának is meg tudjanak lehetőség szerint felelni, vagyis hogy ne veszítsen a befektetéssel, de legyen meg a lehetősége a betétek/állampapírok feletti hozamnak.

Ezt úgy érték el, hogy az összegyűjtött vagyon nagy részét biztos védelembe helyezték (állampapírba például), míg egy kis részből származtatott termékeket (főleg részvényindexekre vonatkozó opciókat) vettek.

Ez utóbbi rész extrém kockázatos volt, viszont jól belátható volt, hogy mennyit lehet veszteni vele. A tőkevédelmet úgy állították be, hogy az állampapírokból elérhető nyereség pont elegendő legyen az opciók díjának kifizetésére. A képlet egyszerű volt: legrosszabb esetben is legalább a befektetett tőkét visszakapta a befektető, viszont ha bejött a spekuláció, akkor akár kétszámjegyű hozam is elérhető volt.

Több okkal is lehet magyarázni a termék fényének megkopását:

  • A tőkevédett alapok aranykorszakát (2006-2009) gyorsan derékba törte a válság, ami miatt sok alap nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket.
  • A felügyelet 2013-ban átfogóan vizsgálta a szektort és azt találta, hogy a 2010-2012 között lejárt alapok 80%-ának az éves átlaghozama nem haladta meg az 5%-ot (a betétek és állampapírok is többet hoztak).
  • Az alapokat sokszor határozott időre hozták létre, jellemzően 3 évre, a lejáratot követően pedig egy idő után a befektetők elfordultak az alapoktól.
  • A csökkenő állampapírhozamok szétfeszítették a stratégia működőképességét. Minél kisebb a kockázatmentes hozam, annál kisebb értékben vehet az alapkezelő opciókat, vagyis kisebb hozamígéretet fogalmazhat meg.
  • Az alapok nagyon komoly versenytársat kaptak az állampapírok személyében, ami egy jelentősebb ügyfélréteget el is csábított onnan. A tőkevédett alapokat különösen érzékenyen érintette mindez, hiszen valódi alternatívát tudott adni a kiábrándult ügyfeleknek.
  • Az alapkezelők felismerve a piaci folyamatokat, inkább háttérbe szorították ezt az alapkategóriát, és nem nagyon jöttek elő új termékekkel.

Persze nem állíthatjuk, hogy kivesztek volna végérvényesen a tőkevédett alapok a piacról, mert találhatunk a saját szánk íze szerint valókat, azonban ma már másra helyeződik a hangsúly. Sokkal inkább a vegyes alapok vannak fókuszban, vagy az abszolút hozamú alapok.

Olyan szempontból ez mindenképpen pozitív, hogy az egyszerűbb termékek felé mozdul el a piac. Sokkal jobban érthető például egy hagyományos vegyes alap, mint egy opciókra építő tőkevédett alap. És végső soron az nagyon sokat számít, hogy amit megvásárolunk, azt értsük is.

Szakértői cikkek
Kapcsolódó tartalmak