A jegybank állásfoglalása alapján a törlesztési moratóriumot követően a hitelre fizetendő havi kötelezettség – mely tartalmazza az alap hitelre és a szüneteltetés alatt felhalmozott kamatra fizetendő összeget is – nem haladhatja meg a moratórium végéig megfizetett legmagasabb havi törlesztőrészlet összegét. Vagyis a fizetési kötelezettség akár emelkedhet is a moratóriumot megelőző mértékéhez képest, ha korábban a futamidő alatt volt magasabb törlesztőrészlete az adósnak. Az utóbbi időben a kamatok és ezáltal a törlesztőrészletek is csökkentek, ezért sok adós havi kötelezettsége emelkedhet a moratórium után. Sőt egy forintosított, deviza alapú hitelnél a törlesztőrészlet emelkedése elérheti akár a 12 százalékot is. Cikkünket az MNB május 15-i állásfoglalása, majd május 18-i közleménye alapján frissítettük.
A Jegybank 2020.05.15-én pontosította is állásfoglalását. Ennek értelmében a moratóriumot közvetlenül megelőző és a szüneteltetés ideje alatt felmerült törlesztők számítanak csak a fizetési haladékot követő esedékesség kiszámításakor. Vagyis egy korábbi, magasabb részlet miatt nem emelkedhet a moratóriumot követő részlet.
A hitelmoratórium ideje alatt – 2020 március 19-től év végéig – az adósoknak meglévő hiteleik törlesztőrészletét nem kell megfizetniük. Ez azonban nem jelent tartozáselengedést, kamatmentességet. A szüneteltetés alatt felhalmozott kamatot utólag szükséges megfizetni kamatmentesen a hátralévő futamidő alatt egyenlő részletekben. Az adósok teljes fizetési kötelezettsége azonban nem emelkedhet, emiatt a futamidőt is meghosszabbítják a bankok.
Hirdetés
Hirdetés
Melyik törlesztőrészletet nem haladhatja meg az új fizetési kötelezettség?
Fontos kérdés, hogy mikori törlesztőrészletet kell figyelembe venni az új, moratóriumot követő fizetési kötelezettség megállapításakor, hiszen változó kamatozású lakáshiteleknél annak mértéke az eddigi futamidő alatt többször is megváltozhatott.
Az MNB állásfoglalása alapján a kölcsön szüneteltetést követő törlesztőrészlete az addig esedékes legmagasabb havi fizetési kötelezettség összegét nem haladhatja meg. Vagyis a havi törlesztőrészlet nagysága akár emelkedhet is a moratóriumot megelőző mértékéhez képest. Sőt mivel az utóbbi években folyamatosan csökkentek a kamatok sok hitel esetében a törlesztőrészlet növekedése borítékolható.
Milyen hatása lehet a törlesztési moratóriumnak az MNB állásfoglalása alapján?
Természetesen különböző élethelyzetekben, eltérő hiteleknél teljesen más lesz a hitelmoratórium pénzügyi hatása. Nézzük meg három példán keresztül mit is eredményezhet a törlesztés szüneteltetése (A kölcsönök kondíciói a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátora alapján megfelelnek a 2015. februári helyzetnek):
- 2015. februárjában egy deviza alapú lakáshitelt forintosítottak. Az akkori hitelösszeg 10 millió forint, hátralévő futamidő 20 év. A hitel kamata 3 havonta változhat meg a 3 havi BUBOR – az a kamat, amelyen a bankok hitelt nyújtanának egymásnak – aktuális értékének megfelelően. A BUBOR értékére a bank fix, 2,5% kamatfelárat még rászámol. A 2015. februári kamata a hitelnek 4,60%, mely a moratórium kezdetére 2,73%-ra csökkent, ugyanakkor májustól megemelkedik 3,60%-ra.
- Egy 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és 5 éves kamatperiódusú lakáshitelt igényelt egy család 2015. februárjában. A kölcsön induló kamata 6,34%, mely idén februárban a jogszabálynak megfelelően lecsökkent 3,79%-ra.
- Egy 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatperiódusú lakáshitelt igényelt egy család 2015. februárjában. A kölcsön kamata 6,92%. Mivel még nem telt el a futamidőből 10 év, ezért a konstrukció jelenleg is az igényléskor érvényes kondícióknak megfelelően kamatozik.
A forintra váltott és az 5 éves kamatperiódusú lakáshitelnél a jelenlegi, moratóriumot megelőző törlesztőrészlet nagysága jóval kisebb – 17-18 százalékkal magasabb a jelenleginél az eddigi legmagasabb részlet -, mint az eddigi legnagyobb havi fizetési kötelezettség. Vagyis ezeknél a hiteleknél megnövekedhet a fizetési kötelezettség a moratóriumot követően.
A 10 éves kamatperiódusú kölcsön törlesztőrészlete még nem változott, ennek a havi kötelezettsége nem emelkedhet a moratóriumot követően sem.
Jól látható, hogy ahol a kamat csökkent, ott bizony a havi törlesztőrészletek összege 4-6 ezer forinttal megemelkedett a moratóriumot követően. A forintra váltott deviza alapú hitelnél a növekedést még fokozza, hogy a moratórium ideje alatt a kamat – a BUBOR emelkedése miatt- megnövekedett 0,87 százalékponttal. Összességében ezeknél a hiteleknél 6-12 százalékkal emelkedett meg a havi kötelezettség a törlesztés szüneteltetését követően.
Ugyanakkor a 10 éves kamatperiódusú kölcsön törlesztőrészlete nem növekedett, de erre nem is lett volna lehetőség. Viszont ennél a konstrukciónál a futamidőt 20 hónappal meghosszabbították, emiatt összességében 11 darabbal megemelkedett a törlesztőrészletek száma is. Azoknál a kölcsönöknél, melyeknél korábban csökkent a kamat a futamidő változatlan maradt, emiatt még csökkent is a megfizetendő törlesztőrészletek száma 9 darabbal.
A törlesztőrészletek száma pedig jelentősen befolyásolja a teljes visszafizetendő összeg alakulását. A forintosított deviza alapú lakáshitelnél és az 5 éves kamatperiódusú kölcsönnél a visszafizetendő összeg minimálisan, csupán 0,63-65%-kal emelkedett meg. Ugyanakkor a 10 éves kamatperiódusú hitel esetében a futamidő kitolás miatt a visszafizetendő összeg jóval nagyobb mértékben 4,39%-kal növekedett, ami összességében közel egy millió forint emelkedést eredményezne.
Mit jelenthet ez az új értelmezés?
Az MNB állásfoglalása csak azokat a hiteleket érintheti, amelyeknek a kamata, törlesztőrészlete a kölcsön kezdetétől a moratórium végéig megváltozott. Ezeknél azonban jelentősen megváltozhat a törlesztés szüneteltetésének pénzügyi hatása is.
Nehéz megítélni, hogy ez a változás kedvező-e, vagy sem. Hiszen azoknál a hiteleknél, ahol csökkent az elmúlt időszakban a kamat bizony megemelkedhet – akár 10%-ot meghaladó mértékben is – a havi törlesztőrészlet a moratóriumot követően. Ugyanakkor a futamidőt kisebb mértékben hosszabbítaná meg a bank – van ahol erre egyáltalán nem kerülne sor-, emiatt a teljes visszafizetendő összeg jóval kisebb mértékben növekedne meg.
Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a vírusveszély és az azt követő gazdasági visszaesés időszaka alatt a megnövekedő törlesztő sok család helyzetét tovább rontaná. Összességében pedig a bankokra is rossz hatással lenne, ha az adósok nem tudnák megfizetni a megemelkedett terheket. Márpedig számos család rendelkezik még forintra váltott deviza alapú hitellel, ahol a fentiek alapján akár jelentősen megugorhat a havi törlesztőrészlet a moratóriumot követően. Mindezek miatt könnyen lehet, hogy az MNB a fenti értelmezését tovább pontosítja.
A Jegybank 2020.05.15-én pontosította is állásfoglalását. Ennek értelmében a moratóriumot közvetlenül megelőző és a szüneteltetés ideje alatt felmerült törlesztők számítanak csak a fizetési haladékot követő esedékesség kiszámításakor. Vagyis egy korábbi, magasabb részlet miatt nem emelkedhet a moratóriumot követő részlet.
