Elér minket is az újabb ázsiai válság?

Rég nem látott feszültség jellemzi a fejlődő piacokat, ami az egyes országokat jellemző bizonytalanságok mellett lényegében a hosszú évek után változó amerikai hozamkörnyezet miatt alakult ki. A forint gyengülésén keresztül még hazánk is megérzi a hatásokat, így nem vehetjük félvállról ezt a kérdést. Éppen ezért a CashMester legfrissebb részében ezt a kérdést jártuk körül.

Mi történt pontosan?

A forint gyengülését te is tapasztalhattad az elmúlt hetekben, ugyanakkor azt látni kell, hogy nem csak hazánkat érintő jelenségről van szó. Több fejlődő országban is megszenvedik az utóbbi időszak eseményeit, hiszen a hivatalos fizetőeszközeik gyengülnek, a részvénypiacok esnek, az államkötvény hozamok pedig emelkednek. Most elmagyarázzuk mi is áll a háttérben.

Mit jelent ez magyarul?

A 2008-as válság után az amerikai, európai és japán jegybankok rekord mélységbe vágták a kamatokat (elárasztották olcsó pénzzel a világot) a gazdaság élénkítése érdekében. Igen ám, de ez meg is növelte a befektetők kockázati étvágyát.

Nem véletlen, hogy a részvénypiacok szárnyalásba kezdtek, emellett a befektetők rizikósabb terepre merészkedtek a kedvező lehetőségekért, mégpedig a fejlődő piacokra. Ez hosszú évekig azt okozta a fejlődő piacokon, hogy szárnyaltak a tőzsdék, és a devizák is relatíve erősek voltak.

Ugyanakkor látni kell, hogy időközben normalizálódni látszik a nemzetközi kamatkörnyezet. Legalábbis Amerikában már emelkednek a hozamok (a 10 éves államkötvény hozama 3% közelében volt) és úgy tűnik a gazdaság is jó állapotban van, ami még egy ok, hogy a kamatok magasabb szintre kerüljenek. Ez pedig a befektetők számára újból vonzó célponttá teszi a fejlett piacokat, ami mágnesként vonzza a tőkét is. Hiszen most már alacsonyabb kockázat mellett is magasabb hozamot érhetnek el.

Ez pedig egyenes arányban áll azzal, hogy a fejlődő országokat tőkekivonással sújtják, miközben a dollár is erősödik a többi devizával szemben. Azonban mindez az amúgy sem túl jó színben lévő fejlődő országok helyzetét rontja, a szakértők nem hiába hasonlítják a mostani helyzetet a ’98-as ázsiai válsághoz. Bár ez elsősorban nem Ázsiát érinti, viszont annyiban hasonlít, hogy a fertőzés végigsöpörhet a fejlődő országokon.

Miért kellene engem érdekelnie?

Habár a forint is nagyobb gyengülésen ment keresztül, hazánkban alapvetően a gazdaság jó formában van. Ez nem mondható el az olyan fejlődő országokról, mint Argentína, Törökország, vagy éppen Indonézia, vagy Brazília. Ezekben az országokban nemcsak a gazdaság áll gyenge lábakon, hanem ehhez jelentős politikai bizonytalanság is társul.

Mondhatni csak rossz társaságba kerültünk, hiszen a befektetők egy kalap alá veszik a fejlődő országokat, hiába, hogy hazánkban nincs baj. Hozzátesszük, hogy Európában jelenleg az olasz események is növelik az aggodalmakat, aminek hazánk is megérezheti a hatásait. Egyelőre nem tudni mi lesz a vége és a forint milyen irányban fog mozogni.

Szerencsére az árfolyamkockázat a lakáshiteleket már nem érinti, viszont a hozamok emelkedésén keresztül a hitelkamatok emelkedését tapasztalhatják az adósok (a fix kamatozású hitelek védelmet élveznek). Megtakarítási fronton elsősorban a kötvényalapokat és a fejlődő piaci kitettséggel rendelkező befektetési alapokat is negatívan érinthetik az események, így ezeknél érdemes óvatosnak lenni.